A magyar és a német külügyminiszter a médiatörvény megváltoztatásáról tárgyalt
A német külügyminiszter telefonon tárgyalt magyar kollégájával a médiatörvény esetleges megváltoztatásáról - közölte a német külügyminisztérium csütörtökön. Guido Westerwelle és Martonyi János a tárca szóvivője szerint "barátságos légkörben a médiatörvény megváltoztatásának lehetőségéről beszéltek".
A beszélgetésről a magyar külügyminisztérium is tájékoztatta az MTI-t. Eszerint Martonyi közölte, hogy „Magyarország teljes mértékben elkötelezett a jogállamiság és az európai értékrend képviselete mellett".
A német külügyminisztérium államminisztere szerint a médiatörvény „nem vet jó fényt a közelgő magyar EU-elnökségre" - derül ki a berlini külügyi tárca sajtóközleményéből. Werner Hoyer Berlinben kijelentette: „ha csak a legcsekélyebb gyanúja is fölmerül annak, hogy az Európai Unió egy tagországában a média szabadságát a tartalmi ellenőrzés valamilyen formájának vetik alá, az komoly aggodalomra ad okot. Az EU jövendő soros elnökeként Magyarország különös felelősséget visel azért, hogy a világban képviselje Európa értékeit és érdekeit."
Magyarországon fenn kell tartani a sajtószabadságot - emelte ki a héten elfogadott magyar médiatörvénnyel kapcsolatban csütörtökön Brüsszelben kiadott közleményében Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője.
Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának elnöke a Deutschlandradio Kulturnak adott interjúban úgy vélte: Magyarország arra készül, hogy lerombolja az Európai Unió alapvető értékeit. Felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen szerződésszegési eljárást. Azt is hozzátette, hogy sajnálatos módon más uniós államok is Magyarországéhoz hasonló úton járnak a kényelmetlen médiumok fölötti ellenőrzés terén.
A Die Welt arról számolt be, hogy az Európai Parlament liberális frakciójának német képviselői felszólították pártjuk, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnökét, egyben német külügyminisztert: tegyen lépéseket Magyarország elleni szankciók elrendelése érdekében.
A berlini Wissenschaft und Politik alapítvány Kelet-Európa-szakértője a liberális Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva úgy vélte, hogy éber figyelemmel kell kísérni a magyarországi fejleményeket, ám „korai volna még riadót fújni".
Az Európai Hírügynökségek Szövetsége (EANA) a magyar kormányhoz és parlamenthez írt levelében aggodalmát fejezte a médiatörvény miatt.
„A magyar miniszterelnök a legrosszabb karácsonyi ajándékot kapta. Megérdemelten. Előbb a luxemburgi külügyek irányítója hasonlította őt Alexandr Lukasenkához, az utolsó európai diktátorhoz, majd néhány órával később a német kancellár üzente meg neki, hogy ne hozzon szégyent Európára. A diplomácia nyelvéből lefordítva politikai csirkefogónak nevezte" - írja a Pravda című független szlovák napilap.
Miroslav Caplovic szerint az Európai Unió történetében még soha nem történt meg, hogy egy ország megkérdőjelezett volna egy másik országot, hogy megérdemli a féléves uniós elnökség átvételét.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung bírálóan jegyzi meg: még mielőtt egyetlen egyszer is alkalmazták volna az új jogszabályt, a nyugati figyelmeztetők egyetértenek abban, hogy az felszámolja a sajtószabadságot. Holott egyikük sem ismeri a magyar sajtótermékeket, beleértve az internetet, és azok antiszemitizmustól pornográfiáig terjedő rettenetes skáláját. „Orbán kormányfőnek elment volna az esze, ha a komoly rádióadókon és újságokon akarna hatalmával példát statuálni ahelyett, hogy ott avatkozna be, ahová remélhetőleg még soha nem esett Asselborn (luxemburgi külügyminiszter) és Merkel asszony pillantása" - hangsúlyozta Georg Paul Hefty.
Emlékeztet arra, hogy az alkotmánybíróság döntései alapján Magyarországon nagyobb becsben áll a véleménynyilvánítás szabadsága, mint általában Nyugaton. Sok habókos és ügyeskedő ezt szándékosan és gátlástalanul félreértette. Éveken át panaszkodtak magyar értelmiségiek arra, micsoda förmedvények láthatnak napvilágot Magyarországon. Most pedig elvetendő volna az ezek elleni törvényi fellépés?
A liberális Süddeutsche Zeitung úgy látja: Európa egy központi fekvésű állama arra készül, hogy ledöntse a demokrácia tartóoszlopait, miközben az EU-ban ez hosszú ideje senkit sem zavar. A kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz „következetesen azon munkálkodik, hogy e párt és Orbán Viktor miniszterelnök egyeduralma tartós berendezkedéssé váljon..." - írta a müncheni újság.
Lehet-e, kell-e Európának rezzenéstelenül szemlélnie a magyarországi fejleményeket? - tette föl a kérdést a Der Tagesspiegel kommentátora. A folyamat szerinte olyan súlyos, hogy az Európai Parlament fellépését kívánja. A testületnek el kell érnie, hogy Orbán Viktor állást foglaljon a kérdésben. Ha Európa értékközösséget jelent, amint azt mindenki újra meg újra hangsúlyozza, akkor Orbánnak magyarázatot kell adnia arra, hogyan egyeztethető össze az új médiatörvény a véleménynyilvánítás szabadságával - írta a Der Tagesspiegel.
A magyar parlament által e héten elfogadott törvény alapján minden újság, folyóirat, műsorszóró és honlap állami cenzúrának lesz kitéve – írta a londoni The Times. A lap szerint a médiára kirótt korlátozások nyomán az ország most már aggasztóan közel került egy olyan egypárti államrendszerhez, amelyben a bírálatot nem csupán helytelenítik, de büntetik is.
Denis MacShane, az előző, munkáspárti brit kormány volt EU-ügyi államtitkára azt mondta a The Timesnak, hogy „most reflektorfénybe kerül Magyarország, és politikai uralkodó osztályának nagyon nem európai hozzáállása a média, valamint az igazságszolgáltatás szabadságához és függetlenségéhez".
A The Times internetes kiadásának egy másik írása azonban úgy fogalmaz, hogy a médiatörvényre adott egyes nyugati reakciók eltúlzottak.
Sajnos úgy látszik, hogy a németek - ellentétben velem - nem olvasták a törvényt.
Ha olvasták volna, akkor nem beszélnének ennyi hülyeséget.
De persze lehet, hogy nem is akarják a támadásuknak az igazi okát megnevezni: a magyar sajtó nagy része az ő kezükben van, német érdekeket képvisel.
Biztos ami biztos, itt van a törvény első része:
2010 . ÉVI. TÖRVÉNY A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRÓL ÉS A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓRÓL
Az Országgyűlés a közösség és az egyén érdekeinek felismeréséből, a társadalom integritásának előmozdítása, a demokratikus berendezkedés megfelelő működésének és a nemzeti, valamint kulturális identitás megerősítésének céljából, az Alkotmány és az alkotmányos elvek, valamint a nemzetközi jogi és európai uniós normák tiszteletben tartásával, a technológiai fejlődés által előidézett körülmények figyelembe vételével, megóvva a véleménynyilvánítás és a szólás, valamint a sajtó szabadságát, felismerve a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségét és a médiapiaci verseny biztosításának fontosságát, megalkotja a médiáról és a tömegkommunikációról szóló alábbi törvényt:
A TÖRVÉNY ALAPELVEI
3. §
A Magyar Köztársaságban a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért .
4 .§
A médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is. E törvényben foglalt rendelkezéseket a sokszínűség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni.
5. §
A Magyar Köztársaság területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek. E törvényben foglaltakat a demokratikus közvélemény érdekének figyelembe vételével kell értelmezni.
6. §
A közszolgálati médiaszolgáltatás a demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltétele. A közszolgálati médiaszolgáltatás érdekeit különös súllyal kell figyelembe venni a törvény alkalmazásakor.
7 . §
(1) A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, a törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
(2) A műsorterjesztők, a médiaszolgáltatók és a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók az elektronikus hírközlő hálózatokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, digitális műsorokat, kiegészítő médiaszolgáltatásokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kötelesek működtetni és nyújtani, hogy azok a szükséges kapcsolat létesítéséhez, a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül, vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működőrendszert alkossanak .
8. §
A médiaszabályozás területén, illetve az e törvényben foglaltak alkalmazásában, betartatásában fontos szerepet látnak el a médiaszolgáltatókat, a sajtótermékek kiadóit, a közvetítő szolgáltatókat valamint a műsorterjesztőket tömörítő szakmai önszabályozó testületek és a különböző ön- és társszabályozó eljárások. E törvény alkalmazása során ezek tiszteletben tartásával kell eljárni.
Viszont valóban hiányos a tövény:
Nem írja elő, hogy a nyomtatott és online újságokban fel kell tüntetni a tulajdonosi struktúrát.
Akkor nyilvános lenne mindenki előtt, hogy a sok újság csupán pár, főleg külföldi koncern kezében van. Hogy a támadások csak pár sok ágyúval felszerelt csatahajókról jönnek.
Még Magyarországon sem tudják sokan, hogy kivel állnak szemben. Már, ami a mocsok vezért illeti. A németek meg honnan tudnák?