A MID nemzetstratégiai kérdés!
Magyarországon több mint ezer diák tanulja a magyart mint idegen nyelvet, és 40 külföldi egyetemen 1500 diákkal folyik magyar és hungarológiai oktatás.
Nyelv- és nemzetstratégiai szempontból egyaránt fontos kérdésnek nevezte a magyar mint idegen nyelv oktatását az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatási és köznevelési államtitkára is egy a témában rendezett tanácskozáson csütörtökön Budapesten. Palkovics László felsőoktatási államtitkár a magyar mint idegen nyelv (MID) jövője címmel tartott szakmai konferencián emlékeztetett arra, hogy a múlt héten hirdették ki a felsőoktatási képzési jegyzékről szóló kormányrendeletet, és a magyar mint idegen nyelv a mesterképzések között szerepel. Jelezte, hogy a képzés 2017-ben – a szükséges akkreditációt követően – meghirdethető lesz az osztott tanárképzések között két, illetve négy féléves formában is. Az ilyen formában végző hallgatóknak ugyanúgy fel kell készülniük a tanári munkához szükséges képzési elemekből, mint az osztatlan formában tanuló társaiknak – mondta. Az államtitkár azt kérte a jelenlévőktől, népszerűsítsék a képzést, hogy minél többen válasszák azt. Palkovics László kitért arra is, hogy a szakjegyzék mostani felülvizsgálata során a MID-tanári szak létesítéséről a köznevelési államtitkárság véleményét is kikérték.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár kiemelte: nyelv- és nemzetstratégiai kérdésről van szó. Rámutatott: a 2010-es kormányváltás és 2011, az új köznevelési törvény elfogadása óta az iskola, a köznevelés és az oktatás ügye nemzetstratégiai gondolatként is jelenik meg. Magyarok ugyanakkor nem csak a Kárpát-medencében élnek, és a magyar nyelv nemcsak irodalmi, nyelvtani alakzat vagy kommunikációs csatorna, hanem olyan kulturális közvetítő erő, amely az identitást, és a magyarságtudatot egyaránt erősíti. Hozzátette: az a cél, hogy a magyar kultúrát, nyelvet, és identitást erősítő pedagógusképzést biztosítsanak ezen a szakon. Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója köszöntőjében szintén azt hangoztatta, hogy a MID oktatása alapvető nyelvstratégiai kérdés.
A rendezvényen kiosztott háttéranyag szerint a magyart mint idegen nyelvet (MID) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) – a több mint 100 éves múltra visszatekintő hagyományokat követően a képzési rendszer megújítása után – 1982 óta, a Károli Gáspár Református Egyetemen 1998 óta tanítják. Eddig több száz diákot bocsátottak ki, akik közül sokan választották fő hivatásuknak, hogy a magyart mint idegen nyelvet és a magyar kultúrát a külföldiekkel megismertessék.
A MID-es tanárokkal összefüggésben két célcsoportot lehet meghatározni: más országok állampolgárait, akik érdeklődnek a magyar nyelv és kultúra iránt, akár gazdasági, akár más okból, számuk a szomszédos országokban egyre nő, valamint a diaszpóra magyarságát, akik már nem beszélik a nyelvet vagy csak korlátozottan, de magyarnak tartják magukat, és igénylik a szakszerű és hatékony nyelvtanulás lehetőségét. Jelenleg a hazai intézményekben több mint ezer diák tanulja a magyart mint idegen nyelvet, és 40 külföldi egyetemen 1500 diákkal folyik magyar és hungarológiai oktatás. A Balassi Intézet mintegy 40 országba küld vendégoktatókat, akik 1500-2000 diákot tanítanak évente. Magyar nyelvtanfolyamokra csaknem ezren fizetnek be évente.