0:05
Főoldal | Rénhírek

A kutyák úgy dolgozzák fel a hangokat, mint az emberek

A világon elsőként hasonlították össze az ember és egy nem főemlős állatfaj agyműködését az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai, és azt találták, hogy a kutya agyában csakúgy, mint az emberében, létezik egy fajtársak hangjaira érzékeny terület.

nyest.hu | 2014. február 24.

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai a világon elsőként hasonlították össze az ember és egy nem főemlős állatfaj agyműködését, és azt találták, hogy a kutya agyában csakúgy, mint az emberében, létezik egy fajtársak hangjaira érzékeny terület. A rangos Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a hangokban rejlő érzelmek akusztikus jellegzetességeit is.

Az eredmények a kutatók szerint azt jelzik, hogy a fajtárshangokra való érzékenység egy olyan agyi funkció, ami már legalább 100 millió éve, a kutya és az ember legutolsó közös őse óta jellemzi az emlősök hangfeldolgozását. A kutatás új megvilágításba helyezi az ember és legjobb barátja közti különleges kapcsolatot is, és segít megérteni azokat a viselkedési és neurális mechanizmusokat, amelyek a két faj több tízezer éve fennálló szövetségét olyan hatékonnyá tették.

„A kutya és az ember egymás közelében élnek, nagyon hasonló szociális környezetben. Eredményeink azt mutatják, hogy nemcsak a szociális környezet hasonlít, hanem azok az agyi mechanizmusok is, amelyek a szociális információkat feldolgozzák” – mondta Andics Attila, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa. – „Ez fontos támogatást nyújthat a két faj közti kommunikáció sikerességéhez is.”

Kutyaszorítóban...
Kutyaszorítóban...
(Forrás: nyest.hu)

A kutyák teszteléséhez nélkülözhetetlen volt, hogy az emberekhez hasonlóan mozdulatlanul feküdjenek egy MRI készülékben. Az etológus Gácsi Márta, a kutatócsoport munkatársa által kifejlesztett tréning során az úgynevezett modell-rivális technika egyes elemeit alkalmazták. Ez lényegében annyit jelent, hogy míg egy tapasztaltabb kutyát dicsértek, jutalmaztak a mozdulatlan hasalásért a szkenner asztalon, egy másik, tapasztalatlanabb kutya az asztal mellől figyelhetett, és így hamarosan már alig várta, hogy ő lehessen a következő.

A kutyák és a gazdák lelkes részvétele tette lehetővé, hogy pontosan ugyanazt a neurális képalkotási kísérletet végezzék el kutya és ember résztvevőkkel – márpedig ilyen vizsgálatra korábban még nem volt példa. A kutatók megmérték a kutyák és az emberek agyi aktivitását, miközben azok összesen közel kétszáz kutya- és emberi hangot hallgattak meg, melyek a nyüszítéstől és zokogástól egészen a játékos csaholásig és nevetésig terjedtek.

A mérések szerint a fajtárshangokra érzékeny agyterület kutyában is és emberben is közel ugyanott, a halántéklebeny elülső végében, az úgynevezett temporális pólusnál helyezkedik el. Nem meglepő módon ez a terület a kutyában elsősorban a kutyahangokra, emberben pedig emberhangokra reagál. „Megfigyeltünk egy nagyon izgalmas hasonlóságot abban is, ahogy a kutya és az ember agya a hangokban rejlő érzelmeket feldolgozza” – magyarázta Andics Attila. – „A legmeglepőbb az, hogy a kutya agyában is ugyanaz a korai hallókérgi terület reagál erősebben a pozitívabb hangokra, mint az emberében – ráadásul ez független attól, hogy melyik faj hangjairól van szó.”

De voltak különbségek is: érdekes módon, míg az ember hallókérgi területeinek csak 3 százaléka aktiválódik erősebben a nem élőlénytől származó zajokra, kutyáknál ez az arány 48 százalék. Vagyis míg az emberi hallókéreg szinte egészében az emberhangokra optimalizálódott, a kutya hallókérge ennél sokkal heterogénebb. A fajtárshangokra érzékeny területek megjelenése a nyelvi képességek kialakulásának fontos evolúciós állomása lehetett. Így nagyon érdekes kérdés, hogy az emberi beszédértést segítő agyi mechanizmusok közül melyek vannak jelen a kutyában is.

Ez a kutatás lehet az első lépés ahhoz, hogy megértsük, mitől tud a kutya annyira hatékonyan ráhangolódni a gazdája lelkiállapotára. „Az általunk alkalmazott módszer teljesen új lehetőséget biztosít a kutyák agyműködésének tanulmányozására. Végre elkezdjük megérteni, hogy hogyan gondolkodik az emberről a kutya, és hogyan tájékozódik a mi szociális környezetünkben” – fűzte hozzá Andics Attila.

További információ

Videó a kutatásról

Fényképek a kutatásról

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (2):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2014. február 25. 20:04
2 El Vaquero

Engem ez teljesen meglep. Eddig abban a hitben éltem, hogy a kutyákba ilyen mikrofon van szerelve, ami egy digitalizáló egységbe küldi a jelet, ahogy a DAC processzor feldolgozza az audiójelet, utófeldolgozza, dithereli. Ezután egy másik egység tömöríti, majd felküldi a jelet egy műholdra, ami átjátssza a jelet a legközelebbi adótoronyba adótoronyba, onnan újra a kutyába, ahol a vevőegység hibajavítást végez, majd kikódolást, analógba alakítást és innen mehet a jel a központi idegrendszerbe: "Dikcsák Buksi! Zábá ván, gyere le a sínekről".

 

Persze a műhold eljuttatja a jeleket az NSA-nak is, mert az kell, nehogy valaki a kutyáját bujtogassa olyan cselekményre, amely az amerikai nemzet amúgy is törékeny biztonságát veszélyezteti. A Therör Phistáktól minden kitelik! Akár még az is, hogy kutyának álcázzák magukat.

8 éve 2014. február 24. 08:29
1 Sultanus Constantinus

Szerintem ugyanerre jutottak volna, ha bármelyik más, hangot kiadni képes emlőssel végzik el kísérletet. Nyilvánvaló, hogy a fajok érzékenyek, ill. felismerik a fajtársaik hangját, hiszen ha nem így lenne, nem tudnának az állatok egymással kommunikálni. Vagyis ezzel semmi újat nem mondtak.