A kínaiknak sem segít, ha nekik is kínaiul van
Megpróbált segítséget kérni több egyenruhástól is, de azok nem értették az általa beszélt nyelvjárást.
Elkeveredett csoportjától egy 73 éves vidéki turista a zsúfolt pekingi Tiltott Városban, majd kétségbeesésében úgy döntött, hogy a nap állását figyelve gyalog vág neki a kétezer kilométeres hazaútnak. A Csöcsiang tartományi illetőségű férfi eltűnését a nyugdíjasok kirándulását szervező utazási iroda azonnal jelentette, de családja sem tudott kapcsolatba lépni vele, mert nem volt mobiltelefonja.
Mint kiderült, a mandarint sem igazán beszéli, az írásjeleket nem ismeri és még személyazonosító okmány sem volt vele. Annyi pénze azonban volt, hogy vizet és elemózsiát vásároljon magának gyaloglás közben. Rendszerint ott aludt, ahol éppen ráesteledett.
A rendőrök a már némileg zavarttá vált, felhólyagosodott lábú férfit végül hat nappal később, több mint száz kilométerre a fővárostól, egy bejelentés alapján Tiencsin területén igazoltatták.
Elmondása szerint amikor véletlenül levált a csoportjától, megpróbált segítséget kérni több egyenruhástól is, de azok nem értették az általa beszélt nyelvjárást. Mivel sem családtagjának, sem az idegenvezetőnek a telefonszáma nem volt meg neki, úgy érezte nem maradt más választása, mint hogy nekivágjon a hosszú útnak. A „felejthetetlen” hatnapos gyaloglás után falujába visszakerült férfi azt nyilatkozta a helyi sajtónak, hogy „soha többé nem fog utazni”.
A kínairól többek között azért szokás mint egy nyelvről beszélni, mert ha szóban nem is, írásban megértik egymást. Lomb Kató, a legendás tolmács is leír egy esetet visszaemlékezéseiben, amikor kiderült, hogy olyan kínait kellett volna tolmácsolnia, akinek változatát nem beszélte – végül írásban kommunikáltak. Az nem derült ki, hogy az idős úr miért nem folyamodott ehhez a módszerhez. (A szerk.)
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (25):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
A Google a "kínaik" alakra 3900, a "kínaiak"-ra 291 ezer találatot hoz, szóval ez igazából nem hiba, csak a ritkábban használt alak.
@GéKI: Az elgépeléseket és hasonlókat mindig javítani szokták a nyesten, szerintem most annyi történt, hogy nem vették még észre. Amúgy teljesen jogos az észrevétel, nekem fel se tűnt, amíg nem írtad.
A cikk tartalmi része (a keretes résztől eltekintve) viszont egy az egyben MTI-átvétel, úgyhogy ha értelmetlen, akkor az az MTI sara.
@Untermensch4:
A ma technikai színvonalán, azért már lehet olyan módszert is találni, amikor az eredeti írás is ott marad. Ezt a grandiózus találmányt úgy hívják, hogy "áthúzás"... talán ismered...
De persze lehet, hogy tényleg kísérlet... a tévedhetetlenség mérőszámának kifejlesztésére...
@GéKI: Van olyan pedagógiai szemlélet ami szerint a hibákból is lehet tanulni. Ez felhívja a figyelmet a gépelési hibák lehetőségére. Ha javítanák akkor vagy maradnának a hibára figyelmeztető kommentek (és akkor az érdeklődő azt bogarászhatná hogy mi is a hiba) vagy kommentek törlése által felvetődne a cenzúra gyanúja.
De az is lehet hogy ez egy kísérlet. Az értelmezést nem zavaró helyesírási eltérés milyen arányban zavarja az olvasókat? Egy fejlesztés alatt álló "grammar-nazi-meter" :)
@szigetva:
Mondjuk, azt soha nem értetem, meg, hogy ha rájövünk egy hibára, azt miért nem javítjuk ki? Mi az értelme annak, hogy ott hagyjuk, aztán még öten megkérdezik, hogy mi ez? - ha nem bögözik át az összes kommentet.
( a bökésszámlálón kívül)
Legalább is nekem az-az elvem, hogy amire már rájöttünk, azt javítani kell - marad a munkánkban anélkül is elég hiba.
@szigetva:
Kösz... azt hittem, hogy valami!
@GéKI: Sajtóhiba nyilván.
@szigetva:
Kösz! - jogos!
A 12 - re viszont nem kaptam választ a Fejestől...
Megtennéd, helyette.... ?... kínaik = kínaiak... megköszönném... mert nekem nem világos...
@GéKI: Ld #1, #2, #8.
@El Vaquero: Izé, szerintem túlegyszerűsíted a dolgokat.
Ami a cikkben van, az annyit jelent, hogy [gyakorlatilag] analfabéta volt szegény.
"Ha bemegy egy rendőrörsre, és nem értik, akkor kerítenek tolmácsot"
Nem nyugat-európáról van szó, hanem Kínáról, valószínűleg nem is nagyon törődtek vele. Amúgy se az őrsre ment, csak a Tiltott Várost őrző egyenruhásokhoz. És ha semmilyen azonosító okmány nincs nála, sem nem értik mit makog, honnan tudják milyen tolmács kell?
Persze, a cikkben nyelvjárásról van szó, de itt a "nyelvjárást" nem úgy érdemes elképzelni, mint nálunk a palócot vagy nálatok a Cockneyt, hanem kb. mintha egy portugálhoz románul beszélnének?
"kajára volt pénze, akkor nethez is hozzáfért volna"
Hozzáfért volna, de ha írástudatlan, akkor kb. minek? Feltehetőleg az internet-használathoz szükséges kompetenciákkal sem rendelkezett, ha írni sem tudott.
"az is jól jön, ha az ember fia tud egy kicsit inglisül"
Hát, nem akarlak nagyon elkeseríteni, de ha az utcán látsz Pekingben egy ránézésre nem túl fiatal kínai rendőrt, nem biztos, hogy angolul útba tud igazítani. Persze egy kisebb városban ez hatványozottan igaz.
Feltehetőleg ugyanúgy nem értették volna meg, ahogy a saját nyelvjárását se...
@Fejes László (nyest.hu):
"... végül írásban kommunikáltak. Az nem derült ki, hogy az idős úr miért nem folyamodott ehhez a módszerhez. (A szerk.)
Cikk:
"Mint kiderült, a mandarint sem igazán beszéli, az írásjeleket nem ismeri"
Mi nem derült ki?...
@lcsaszar: ami a cikkben van, jelentheti azt is, hogy csak a saját nyelvjárása jeleit tudta. Egyébként is, az egész cikk hülyeség. Ha bemegy egy rendőrörsre, és nem értik, akkor kerítenek tolmácsot, illetve ha kajára volt pénze, akkor nethez is hozzáfért volna. Illetve hasonló helyzetekben az is jól jön, ha az ember fia tud egy kicsit inglisül.
Nekem ez az egész kínaiul van. Megyek is, eszem egy mandarint :-)
@Fejes László (nyest.hu):
"A kínaiknak sem segít, ha nekik is kínaiul van"
Nem "kínaiaknak"....?
@szigetva: Az amazonon volt pár mintaoldal, úgyhogy jöjjön egy példa.
(az) iskolában
tâi-oân-oē : 佇咧學校
pǔtōnghuà : 在學校.
Egyedül az iskola (學校) a közös, a többi nem. Jao rendőr Pekingben az első példából nem nagyon fog rájönni, hogy most mi is van az iskolával.
@Fejes László (nyest.hu): Vannak regionális írásjegyek, pl kantoni, szecsuáni stb.