A flandriai vallonok az ENSZ-hez fordultak kulturális jogaik ügyében
Az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsához fordult egy francia ajkú lakosokat tömörítő flandriai szervezet azzal a panasszal, hogy a holland nyelvű belgiumi tartományban nem tartják tiszteletben kulturális jogaikat.
A francia nyelv ügyének flandriai képviseletére vállalkozó szerveződés (APFF) szerint 367 ezer franciaajkú vallon él a túlnyomórészt holland nyelvű flamandok lakta, 6,2 milliós Flandriában.
A Genfbe eljuttatott panasz szerint a flandriai hatóságok módszeresen megsértik a vallonok emberi jogait. Az APFF felhívta a figyelmet arra, hogy Flandria nem hajlandó ratifikálni a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Európa tanácsi keretegyezményt, amelyet a belga szövetségi kormány 2001-ben aláírt. A szervezet éles bírálattal illette Steven Vanackerét, Belgium kereszténydemokrata pártállású, flamand nemzetiségű ügyvezető külügyminiszterét is, aki az APFF szerint a valóságosnál kisebb jelentőségűnek igyekszik feltüntetni a flandriai vallonok anyanyelvhasználattal kapcsolatos nehézségeit.
Flandriában egyebek közt olyan szabály van érvényben, hogy csak az jogosult szociális bérlakásra, aki tud hollandul.
Belgiumnak a tavaly júniusi választások óta nincs parlamenti többséget maga mögött tudó kormánya a flamand és a vallon pártok megegyezésre való képtelensége miatt.
... felettébb érdekes panasz - csak éppen Belgium története során a flamand lakosság egészen a közelmúltig kulturális elnyomásban volt - a vallonoktól/franciáktól.
Ugyanez volt Luxemburgban is, ahol az őslakosság Ledzembuerger nevű moselfrank nyelvjárása csak megtűrt nyelv volt 1984-ig, mivel a közélet nyelve francia (zömmel ma is), a politikai, gazdasági elit 90%-a francia, miközben a lakosságnak csak 20%-a francia anyanyelvű...