0:05
Főoldal | Rénhírek
тюрьма народов

Népek börtöne?

Az oroszországi őshonos népek képviselői nem utazhatnak New Yorkba, hogy az ENSZ előtt számoljanak be helyzetükről.

nyest.hu | 2014. szeptember 22.

Ha rákeresünk a „népek börtöne” kifejezésre, a magyar nyelvű első találatok alapján az a téves benyomásunk támadhat, hogy a kifejezés a történelmi Magyarországra vagy a  Habsburg Birodalomra vonatkozott.

Astolphe de Custine francia arisztokrata 1839-ben járt Oroszországban, erről írt könyvében használja a „népek börtöne” kifejezést. Ő elsősorban arra gondolt, hogy a sok kisebb korábbi államot bekebelező oroszországon a cár uralkodik, a „ a földgolyó egyharmadának börtönőre”, a birodalom pedig „börtön, melynek kulcsa az uralkodónál van”. A kifejezésnek a nemzetiségek elnyomására vonatkozó értelmezését már Leninnek köszönhetjük.

Hogy Oroszország ma mennyiben a népek börtöne, illetve mennyiben nem az, hosszas elemzést igényelne. Úgy tűnik, az viszont kevéssé vitatható, hogy Oroszország a népek vezetőinek, védelmezőinek börtönévé válik.

A Vedomosztyi arról számol be, hogy az oroszországi nemzetiségeket képviselő állampolgárokat nem engedték ki Oroszországból az ENSZ New Yorki-i konferenciájára, ahol többek között az Északi-sarkkörön túl fekvő területek természeti kincseinek kiaknázásáról lesz szó.

Rogyion Szuljadzinga az Északi Kis Létszámú Őshonos Népek Együttműködési Központjának vezetője a konferencia nemzetközi előkészítési bizottságának tagja. Szeptember 18-án a moszkvai Seremetyevo repülőteréről akart New Yorkba indulni. Útlevelét elvették, majd közölték, hogy oldalak hiányoznak belőle, és eljárást indítottak a határátlépés rendjének megszegése ügyében.

Anna Najkancsina, az ENSZ öshonos népekkel foglalkozó állandó fórumának korábbi tagja szeptember 19-én indult volna ugyanerről a repülőtérről. Az ő útlevelének néhány oldalába belevágtak, hogy ne legyen érvényes.

Szovkina a Facebookon számol be arról, hogyan kereste fel nem sokkal utazása előtt két férfi, akik a Dozsgy (Eső, betiltott) tévécsatorna munkatársainak mondták magukat. Többek között az utazásáról is kérdezték. Amikor az első közúti ellenőrzésen megállították, közölték vele, hogy egész éjjel őt várták...

Valentyina Szovkina, a Kola-félsziget számi parlamentjének képviselője nem Oroszországból, hanem a norvégiai Kirkenesből repült New Yorkba, bár ebben megpróbálták megakadályozni. (Szovkinának régóta konfliktusa van a Murmanszki Terület hatóságaival, akik véleménye szerint semmit nem tesznek a számik megmaradásáért.) Kirkenesbe autóval ment volna, de az indulás napjának reggelén az autó kerekeit kiszúrva találta. Végül egy másik autóval elindult, de az út során három közúti ellenőrzési pontnál is megállították. Az egyiken taxit akart hívni, de nem engedték. A harmadik ponton két órán át tartóztatták fel, az útlevelét akarták, táskáját megpróbálták kitépni a kezéből, a földre teperték. (A Vedomosztyi szerint neki sikerült eljutnia a repülőtérre, de a más internetes források szerint a gépét lekéste.)

Kolai számi „népviselet” modern formában
Kolai számi „népviselet” modern formában
(Forrás: Wikiemdia Commons / Melsseir / CC BY-SA 3.0)

Nagyir Bekirov, a Krími Őshonos Népek Kutatásának és Támogatásának Alapítványa képviselője szintén nem tudott New Yorkba repülni. Szeptember 18-án a repülőtérre tartó taxiját egy mikrobusz feltartóztatta, símaszkost viselő személyek erőszakkal elvették az útlevelét. Mint Musztafa Dzsemilev, a krími tatárok medzsliszének (kb. ügyvivő testületének) volt vezetője elmondta, Bekirov politikai ellenfele az orosz megszállást ellenző medzslisznek, de az orosz hatóságok mégis jobbnak tartották megakadályozni kiutazását. Az orosz hatóságok egy az ENSZ-nek írt levélben tiltakoztak Refat Csubarovnak, a medzslisz jelenlegi vezetőjének felszólalása ellen is, hiába.

Pavel Csikov, az Agora civil szervezet vezetője szerint csak azok utazhattak ki New Yorkba, akik már rég a hatóságok kezében vannak. Emlékeztetett, hogy az orosz igazságügy-minisztérium már egy évvel ezelőtt megpróbálta felszámolni az Északi, Szibériai és Távol-keleti Őshonos Népek Szervezetét. Csikov szerint a hatóságok azt akarják megakadályozni, hogy e népek helyzetéről nemzetközi szinten szó essék, márpedig a krími események kapcsán ezekre a kérdésekre ismét figyelem vetül.

Itelmen hagyományőrzés ma
Itelmen hagyományőrzés ma
(Forrás: Wikimedia Commons / Kamczadałka / CC BY-SA 3.0)

Az FSZB (titkosszolgálat) és a belügyminisztérium nem kommentálta az eseményeket. Gadzsimet Szafaralijev, az Állami Duma nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke azt állította, hogy nem tud a történtekről. A Vedomosztyi szerint a az oroszországi delegátus az ENSZ-hez fordult, tiltakozpott az eljárás ellen és az ENSZ támogatását kérte. Az újság meg nem nevezett ENSZ-forrása azt mondta, hogy nem lett volna különösebb jelentősége, ha a képviselők kiutazhattak volna – most viszont a figyelem Oroszországra irányul, és az ENSZ nem hallgathat.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!