Nyelvi rémtörténetek Belgiumból
A kétnyelvű Brüsszelben a francia és holland anyanyelvű lakosok közötti feszültségek dominálják a helyi politikát. A eredetileg flamand város 100 év alatt vált többnyire francia nyelvűvé.
Brüsszel egyik külvárosának helyi nyelvtörvénye miatt a francia anyanyelvű Sylvia Boigelotnak hollandul kellett édesapja temetésén meghallgatnia a pap beszédét, mert egy helyi rendelet előírja a templomi beszédek nyelvét. Édesapjának hollandul nem tudó jó barátai így egy szót sem értettek a szertartásból. Ráadásul ugyanez ismétlődött meg Boigelot nagymamájának temetésén is – számol be a Wall Street Journal.
Brüsszel hagyományosan flamand település volt, ám ma már a frankofónok dominálják a kétnyelvű várost. A németalföld déli katolikus területei 1830-ban függetlenítették magukat Belgium néven. Száz éve még Brüsszel lakosainak kétharmada holland anyanyelvű volt, a maradék pedig kétnyelvű. A város közigazgatásán kívül eső flamand külvárosok ezért védik foggal-körömmel nyelvüket, akár mások rovására is. Van, ahol a véradás is csak holland nyelven történhet, és a házvásárláshoz is flamand kötődést kell igazolni.
Egy 1963-as rendelet szerint Brüsszel 35 flamand külvárosában a francia anyanyelvűek Brüsszelhez tartoznak az országos választásokon. Elutasították azonban annak a 280 külföldön tartózkodó külvárosi lakosnak a külföldi szavazási szándékát, akik franciául adták be kérelmüket.