0:05
Főoldal | Rénhírek
Fogalmazási nehézségek

A brit iskola sem készít fel az életre?

A közoktatás tesztközpontúsága az oka annak, hogy a nagy-britanniai diákok nem tudnak esszét írni – vélik az egyetemi oktatók.

nyest.hu | 2012. március 7.

A The Telegraph című brit lap beszámolója szerint a nagy-britanniai vezető egyetemek oktatói arra panaszkodnak, hogy a hozzájuk kerülő diákok egyre nehezebben birkóznak meg az írásbeli feladatokkal, egyre kevésbé tudnak önállóan szöveget alkotni, egyre kevésbé mozognak otthonosan, ha esszét kell írniuk. A megkérdezett tanárok szerint ennek nem az az oka, hogy a diákok ne lennének elég értelmesek, de az sem igaz, hogy az egyetemekre egyre gyengébb eredményekkel lehetne bekerülni. Mi változott tehát Nagy-Britanniában az oktatásban? Mi állhat a gyengébb teljesítmény hátterében?

Az oktatók úgy látják, hogy a diákok képességhiánya a közoktatás problémájára vezethető vissza. Szerintük az utóbbi években az iskola egyre inkább afelé mozdult el, hogy az egyetlen célja a vizsgák minél jobb eredménnyel való megíratása. A nem kiemelkedő, de elég jó eredményhez, „az ötöshöz” azonban sokszor elég, ha „recepteket”, sémákat, formalizmusokat tanulnak meg a diákok – ész nélkül. Azaz éppen a tanítási és a tanulási folyamat lényege, az önálló, kreatív problémamegoldás vész el.

És éppen ez az a képesség, amit mind az egyetemi oktatók, mind pedig a munkaadók hiányolnak a fiatal végzettek esetében. A diákok küzdelme az írásbeli feladatokkal, az esszék megalkotásában azt jelzi, hogy a közoktatás évei során megszerzett tudás nem több teszttudásnál, nem elegendő, nem megfelelő egy új probléma megoldásához. Azaz csak az adott tesztekre készített fel, de valódi készségeket nem adott. Éppen ezért az egyetemek, és a vállalatok is kénytelenek képességfejlesztő tréningeket szervezni a gólyáknak, illetve a kezdő munkavállalóknak mind a három alapkészség (az olvasás, az írás és a számolás) terén.

Csak gyakorlás kérdése
Csak gyakorlás kérdése
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az egyetemi oktatók úgy látják, hogy a diákok 11 és 18 éves koruk között robotokként vannak kezelve, akiknek alapvető utasításokat kell elvégezniük. Ugyanígy a tanárok is robotszerűen „nyomják” a tesztekre való felkészítést. Nem csoda tehát, hogy a tanulási folyamat hosszú távon nem hatásos. Ahhoz ugyanis, hogy valaki eredményesen meg tudjon oldani egy problémát, vagy hogy újabb ismeretekre tegyen szert önállóan, alapvetően szükséges a szabad gondolkodás és a kreativitás. Az iskolai oktatás jelenleg – legalábbis a megszólaló egyetemi tanárok szerint – éppen a gondolkodás szabadságának és a kreativitásnak az örömét veszi el azáltal, hogy csupán tesztsémákra, teszthelyzetre tréningez.

Kívülről: egyformák
Kívülről: egyformák
(Forrás: Wikimedia Commons / KF)

A nagy-britanniai probléma nem ismeretlen a magyarországi oktatásban sem. Bár paradox módon nálunk nem elsősorban az anyanyelvi képességekkel kapcsolatban merül fel hasonló probléma, hanem az idegen nyelvek tanulásával kapcsolatban. A magyar közoktatásban ugyanis nem kapnak a diákok kellő számú sémát az anyanyelvi esszék megírásához. Nem lehet azt mondani – sajnos –, hogy bármelyik magyar érettségizett diák képes lenne az érettségi követelményeknek megfelelően tökéletes érvelő esszét írni. (A középszintű érettségi egyik választható szövegalkotási feladata egy érvelő esszé megírása egy adott témában.) – Sajnos itt mi még nem tartunk.

Az azonban már ismerősebb helyzet, hogy egy kiváló nyelvvizsga-előkészítő tanfolyam és egy sikeres nyelvvizsga ellenére sem képesek a diákok elboldogulni – írni, olvasni, beszélni – az adott idegen nyelven.

Forrás

Bright students 'cannot write essays', say Cambridge dons

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!