90%-kal csökkenne az ingyenes bölcsészképzés
Kilencven százalékkal csökkenne többek között a bölcsész-, a gazdasági, a jogi és a társadalomtudományi ingyenes képzési területekre felvehető hallgatók száma - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) dokumentuma alapján a Magyar Nemzet.
Megduplázódna viszont az informatikai, műszaki és természettudományos képzés jelenlegi keretszáma, az állami oktatás- és egészségügy felsőfokú szakemberképzése államilag finanszírozott maradna.
Az új felsőoktatási törvény koncepciójának legutolsó változatával ellentétes módosításokat hajtana végre a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, amely nem követné a Széll Kálmán-tervben foglaltakat. A Hoffmann Rózsa-féle verzióhoz képest az augusztus eleji változat az elkövetkezendő három évben negyven százalék helyett csupán tíz százalékkal csökkentené az államilag támogatott képzési helyekre felvehető hallgatók számát. Ez azt jelentené, hogy a harmincezer elsőéves diák helyett ötvenezer hallgató kerülhetne be államilag finanszírozott képzési helyekre.
További módosítások szerint a 2012-2014-es időszakban kiemelten foglalkoznának az informatikai, műszaki és természettudományos képzés jelenlegi keretszámainak megduplázásával, illetve azzal, hogy az állami oktatás- és egészségügy felsőfokú szakemberképzése államilag támogatott maradjon. A napilap információi szerint a Matolcsy-dokumentum a pedagógus- és orvosképzés keretszámát a mostani szinten tartaná, viszont kilencven százalékkal csökkentené az agrár-, bölcsész-, a gazdasági, a társadalomtudományi, a jogi, a sporttudományi, a művészeti és a művészetközvetítési képzési területekre ingyenesen felvehető hallgatók számát.
A dokumentum bevezetőjéből kiderül, hogy az NMG Orbán Viktor miniszterelnök kérésére készített egy jelentést, mely a munkaerőpiac, a kutatás-fejlesztés, a versenyképesség és a gazdasági növekedés igényéhez igazodna a különböző szakokra felvehető hallgatók számát illetően. A jelentés szerint a munkahelyteremtéshez az iparosítás újraindítására van szükség, melyhez műszaki emberek kellenek.
A Magyar Nemzet úgy tudja, a lovasberényi kormányülésen sem a köznevelési rendszerről szóló törvény koncepciójának módosított és kiegészített változata, sem a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója nem került napirendre tegnap a tervezettektől eltérően, várhatóan vasárnap tárgyalnak róla. A lap úgy értesült, hogy bekerült a koncepcióba egyrészt Hoffmann Rózsa korábbi elképzelése, mely szerint az államilag finanszírozott képzésre jelentkezőkkel szerzősét kötne az állam. Másrészt néhány belül csak tudományegyetemek és főiskolák maradnának. Jelenleg négy tudományegyetem van, miközben tizenöt állami egyetem működik, vagyis a többek egy részének a feltételek teljesítéséhez valószínűleg integrálódnia kell majd.
Baromságok baromsága. Először akarnak mérnököket képezni, és csak azután munkahelyeket teremteni nekik? És majd megfordul a történelem menete? Kína helyett mihozzánk fog áramlani a sok gyár? Mert nyugaton évtizedek óta a humán területek aratnak, a szolgáltatóágazatok, nem pedig a termelők.
Valami guru kellene ahhoz, hogy ezt az egészet átlássa. Először is, tényleg esett az egyetemek minősége, amióta tömeges lett a képzés. Másrészt viszont az is biztos, hogy ez az esés nem érintette azonos mértékben az "agrár-, bölcsész-, a gazdasági, a társadalomtudományi, a jogi, a sporttudományi, a művészeti és a művészetközvetítési képzési területeket". Ezek munkaerőpiaci értéke sem azonos, így nem látom be, miért kellene mindenütt a hangzatos tizedelést alkalmazni.
Harmadszor meg, hogyan akarnak a jelenleginél több diplomást, ha kvázi mindenkinek fizetnie kell majd a képzésért? Tényleg nem értem a logikát.
Az elméleti nyelvészet vajon minek fog számítani? Lehet hogy most kellene elkezdeni intenzíven bizonygatni, hogy nem bölcsészet?