Troglodita rokonság

Ennek a Jókai gyereknek többnyire unalmas és száraz írásai voltak. És vajon a történelem ködéből kilovagoló, majd oda gyorsan visszatűnő, gyilkolászó és rabolgató , szintén -valszeg- mongoloid, torzított koponyájú hun "szépapáink" tényleg annyira tetszettek volna-e neki ?

@Roland2: A hunok nem torzítottak koponyát.

@Kormos: sirasok.blog.hu/2009/05/20/torz_koponyak

Azért azt tegyük hozzá, hogy a Kiskirályokban Decebál negatív szereplő, és egy ősmagyarsággal házaló szélhámos jól át is veri, a fia Manó, viszont maga a regény pozitív főhőse, szóval vehetjük úgy is, hogy azért adta a főszereplő szájába a finn rokonságot védő mondatokat, mert azzal ért egyet.

@Fedor:

Természetesen, ha egy regény két szereplője közt az író igazán komoly vitát kíván megjeleníteni, akkor mindkét vitázó fél érveit, alaposan és mélyrehatóan meg kell ismernie, különben a vita érdektelenné, válik a történetben. Tehát egy regénybeli párbeszédből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az író nézeteire vonatkozóan. Ez egy nagyon nagy csúsztatás.

Attól hogy Jókait megpróbálod belerángatni a „finnugrizmus bűzös mocsarába” – attól még a „@zegernyei finnugrizmusa” – nem igen védhető… Mert ugye ha Jókai az írásaiban „lappónozik” akkor Te „magyarozol” ez mindenki számára világos kell, legyen. Azért pedig, hogy a Jókai írásait, és a tiédet, így egy mondatban említettem… még jómagam is elpirultam… a szégyentől…

Ne feledjük, hogy Jókai idejében még sokkal kevesebb tárgyi tudással rendelkeztek, a témában mint mai napság rendelkezünk. A @zegernyei ennek ellenére ma is műveli a „finnugrizmust”… pedig neki már volna lehetősége arra, hogy „átlépjen ezeken a nézeteken”… mégsem teszi.

Talán a kérdést már fel sem érdemes tenni… hogy tudniillik akkor ki is ül azon a „magas lovon”…és hogy mit is művel…arról a magas lóról…

Ez a cikk végképp gusztustalan. Nemsokára azokba az íróinkba is bele fognak kötni, akiknek a műveiből feltűnő módon hiányzik a finnugor nyelvészet dícsérete.

Jókai korának egyik legnagyobbja volt. Minden regény- (bár Jókai inkább mese-regény) -író a saját koráról ír. Az adott társadalom életkörülményeiről, gondolkodásmódjáról - és ebben az értelemben még a legnagyobbak is elavulnak 100 év mulva.

150 éve annak, hogy mindenki tiltakozik a tökéletesen tudománytalan finnugor nyelvészet ellen - de minimum, hogy keserű párbeszédet folytat róla. Magától értetődik, hogy ez a kritikán aluli nyelvészkedés, álszabályokkal való bűvészkedés a kortársak műveiben is szóba került. Például Móra, aki régészkedett, nagyon helyesen az avarokat tekinti leginkább őseinknek. Mórába is bele fognak kötni?

Jókait tanítani kell. Annak ellenére, hogy sok könyvét "falni" nem élvezetes, mert a sokadik már unalmas. De néhányat érdemes elolvasnunk - hogy megismerjük az előttünk járó 2-3 nemzedék felfogását. Azt minek? Azért, hogy megértsük a nemrég-múlt hordalékát a saját korunkban. Jókai a miénk - a múltunk nagy mesemondója.

@Krizsa: "tökéletesen tudománytalan finnugor nyelvészet" - Mondja ezt a gyök"nyelvész", aki amúgy egy büdös kukkot nem tud sem a finnugor, sem semmilyen nyelvészet semmilyen semmijének semmilyen semmijéből.

A kedves cikkíró, mielőtt megírná azt, hogy miképp kontárkodott bele Jókai akármilyen nyelvészetbe, olvassa el Bródy Sándor Jókaihoz írott nekrológját.

Ámbár lehet, hogy Bródy is csak kontárkodni bírt.

Ahhoz azért „pofa” kell, hogy Jókai ezen „pamfletjei” – ből, az írónak holmi „loppfinn” – gyűlöletére lehessen következtetni. Mert, hogy ezek a novellák, Jókai idejében még a mai kor ”humorbonbonjait” helyettesítették. Nyilván Jókai az akkor épen szárnyait bontogató „finnugrizmus és finnugristák” és hát nem kevésbé a „nagymagyarkodók” kifigurázására használta ezeket a „történetecskéket”. De azért újra felhívnám a cikkszerző figyelmét, az efféle utólagos „ideológia magyarázatok” klasszikus kiszólására –( Móricz – Arany – Jókai) - „gondolta a fene” .

Újra és újra szeretném felhívni arra is a figyelmét, hogy ön „stílustévesztő”. Ez az írás most megint nem „humoros és csipkelődő” , aminek szánta, - amit egyébként Jókai, még akár meg is érdemelhetne – hanem „gyűlölködő és gyalázkodó” – lett.

Ellenben Jókai idézett írásaival, amelyek nagyon is finomak és ironikusak, jómagam semmi „magas lovat” – nem érzek bennük, a „lopponok” – iránt. Annál inkább, a „magyar arisztokrácia” – legújabb „találmánya” a „díszmagyarizmus és kacagányizmus „ iránt. Amelynek „görbe tükröt” tart….valódi humorral…”és nem „kocsmaröhögéssel”…mint a tisztelt cikkszerző teszi.

Persze azt is gondolom, hogy „az ír gyűlölködve, aki gyűlöl”…

@Krizsa:

Úgy általában egyetértünk, csak talán abban nem, hogy amit ez az ember itt művel, annak semmi köze a „finnugrisztikához” és semmi köze semmilyen „nyelvészethez”. Pontosabban egyféle nyelvészethez igen a „gyűlölet és a mocskolódás” – nyelvészetéhez. A valódi „finnugrisztikát” –művelők, valószínűleg kétségbeesve figyelik ezt az ámokfutást, ami itt folyik. Kevés ettől „elrettentőbb” tevékenységet tudok elképzelni, mint amit a @zegernyei művel. Ha valaki meg akarja utálni a „finnugrizmust”, csak olvassa el néhány cikkét, és garantáltan meglesz az óhaja….

Aki, még ezekben a Jókai novellákban is „gyűlöletet” – talál az már tényleg …

@deakt: Szívesen elolvasom. Előre is köszönöm, ha megadja a nekrológ könyvészeti adatait.

@GéKI: Úgy általában én is veled... de a finnugrisztika képviselői, akik már tudják, hogy menthetetlen a "tudományuk", nem szemlélik ezt rémülettel. Mert nem maradt már nekik semmi. Semmi más eszközük a "meggyőzésre". Csak abban bízni, hogy az átlagos, a mindennapi betevőért küzdő magyar ember (akár ha diplomás is) úgyis műveletlen a nyelvészetben. S már az ált. iskolától úgyis "be van programozva" a magyar jöttmentségére, hogy a szavait mind másoktól, az írást a tegnapelőtti törököktől, stb. lopta - be van programozva: Szibériára. Elegendő lesz tehát álvitákat folytatni, amiben minden mondatot azzal kezdeni és befejezni, hogy "baromság".

S amióta (2013) én már tételesen, nagy tanulmányban is kimutattam, hogy a finnugor és indoeurópai nyelvészet érvei - a rendszeres hangváltozások - szinte minden nyelvre érvényesek... de még azonos nyelveken belül is működnek -

azóta már csak időt próbálnak nyerni. (Arra, hogy legalább még egy ideig megkapják a fizetésüket.)

@Krizsa: "az átlagos, a mindennapi betevőért küzdő magyar ember (akár ha diplomás is) úgyis műveletlen a nyelvészetben." - Ez alapvetően így is van, és ezt nem szabad rajtuk számonkérni, egy átlag nyelvész is műveletlen pl az informatikában vagy az autószerelésben. Ezért mindenki a maga dolgát végzi, és ha ezt mindenki jól csinálja, akkor mindenki boldog. Na itt jössz te a képbe. Totálisan műveletlen vagy a nyelvészetben, mégis meg akarod mondani a tutit, mindezt úgy, hogy az öledbe veszel pár szótárat, majd a bennük lévő anyagból fantáziálsz valamit. Az általad kritizált tudományok állításait, mit állításait, kutatási területeit nem ismered, mégis folyton előállsz valami okossággal. Itt van például ez: "én már tételesen, nagy tanulmányban is kimutattam, hogy a finnugor és indoeurópai nyelvészet érvei - a rendszeres hangváltozások - szinte minden nyelvre érvényesek". És csodálkozol, hogy egyszerűen csak annyit mondunk a baromságaidra, hogy baromság? Elárulom neked, hogy a nyelvtudomány egyik legalapvetőbb tétele már ősidők óta, hogy "a rendszeres hangváltozások minden nyelvre érvényesek". Sőt, még az is, hogy "azonos nyelveken belül is működnek". Minden megszólalásoddal igazolod, hogy hozzávetőleges fogalmad sincs az általad kritizált szakmáról. És persze ez után jön az, hogy az igazi tudomány ezt nem pár szótár fölött görnyedve hasznosítja, hanem komoly kutatómunkával, források vizsgálatával, korpuszokkal, stb. Összességekben véve tehát a tudomány először összegyűjti az összes összegyűjthető tényt, majd azokból von le következtetéseket. Te a tények elenyésző részéből fantáziálsz ki valamit a tények további 99%-ának elegáns átugrásával, és innentől kezdve nem lehet veled értelmesen vitatkozni, csak az orrod alá dörgölni, ami éppen adja magát. Itt és most például ezt a hangmegfeleléses dolgot.

@Kormos:

Többször hangsúlyoztam, hogy nem vagyok nyelvész, ezért az „összehasonlító és a gyöknyelvészet eredményeit” nem tudom és nem is akarom vitatni. De…ha valaki, a bármilyen tudományos kutatás eredményéből, következtetve, az alábbi idézetek bármelyikét leírja…az igen is alantas és mocskos politikai nézetek terjesztésére használja tudását… ennek felismeréséhez nem kell „semmilyen nyelvésznek” lennie…senkinek…elég ha olvasni tud…

„őseink rablóhadjáratokat folytattak szomszédjaik ellen és, zaklatták őket”

„az ogur urak nyelvtanulásra kevéssé fogékony asszonyaiktól és szolgáiktól megtanulták azok nyelvét, míg emezek uraiktól új, fejlettebb fogalmakat ismertek meg”

„a finnugor nyelvű népekhez az új dolgok idegen megnevezésükkel együtt érkeztek”

„Az egykori Magna Hungaria területén… feltűnő a vidék lakosságának viszonylagos gazdagsága,…nem csoda, hogy a magyarok összevesztek a koncon…”

„Jókai a szerencsétlen finnugorokat magas lóról lenézte, műveiben pedig leszólta.”

@GéKI: Ebben van valami, de azért nem maradéktalanul. Például az új dolgok jobbára mindenkihez az idegen megnevezésükkel érkeznek, így a finnugorokhoz is. Pl: pendrájv, floppy, processzor. Persze az, hogy valamire jövevényszót használ egy nyelv, nem jelenti feltétlenül, hogy az új dolog volna. Például a lándzsa egészen biztosan oszmán jövevényszó, ugyanakkor a lándzsát már jóval azelőtt is ismertük, csak nem tudjuk, hogyan hívtuk, mert a korábbi neve nem maradt fenn. Bonyolult kérdés, amit természetesen fel lehet használni rosszul, vagy félrevezető módon is, ha valaki saját szájíz szerint mutatja be őket, ebben igazad van.

@GéKI: Ebben van valami, de azért nem maradéktalanul. Például az új dolgok jobbára mindenkihez az idegen megnevezésükkel érkeznek, így a finnugorokhoz is. Pl: pendrájv, floppy, processzor. Persze az, hogy valamire jövevényszót használ egy nyelv, nem jelenti feltétlenül, hogy az új dolog volna. Például a lándzsa egészen biztosan oszmán jövevényszó, ugyanakkor a lándzsát már jóval azelőtt is ismertük, csak nem tudjuk, hogyan hívtuk, mert a korábbi neve nem maradt fenn. Bonyolult kérdés, amit természetesen fel lehet használni rosszul, vagy félrevezető módon is, ha valaki saját szájíz szerint mutatja be őket, ebben igazad van.

@Kormos: " Például a lándzsa egészen biztosan oszmán jövevényszó"

A lándzsa leginkább olasz, talán a dzsidára gondolhatsz.

@Kormos:

Nem is gondoltam még magamról soha, hogy mindig és mindenben maradéktalanul igazam lenne…

Természetesen, itt sem a „szó szerinti” – idézetek a fontosak, mert azok úgy egyenként és külön – külön talán vitathatóak… de az egész úgy együtt… az már kevésbé…

Ráadásul mindegyik idézetnek van párja… „normálisan megfogalmazott” párja… ami nagyjából ugyan azt jelenti… még is micsoda különbség…

"A kazárok valószínűleg azért építették Sarkel erődjét 838-ban a Don alsó folyásánál, hogy biztosítsák határukat a magyarok felé."

„A magyar nyelv megőrzésének okai: a kellőképpen nagy lélekszám, a magas szintű életmód és kultúra, a jó fegyverzet, sok lovas.”

„Jókai idézett írásai… ironikusak, …a „magyar arisztokrácia” – legújabb „találmánya” a „díszmagyarizmus és kacagányizmus „ iránt. Amelynek „görbe tükröt” tart….valódi humorral…”

Ez utóbbit ugyan önmagamtól idéztem, de meg mondom őszintén, ez itteni íráson kívül, én még nem találkoztam senkivel, aki Jókait „finnugor gyűlölettel” vádolta volna, így olyat sem találtam ahol valakinek meg kellett volna védenie… nézd el nekem ezt a „kis egoizmust”.

@tenegri: Igaz.

Ejbazmeg!

Sose voltam Jókai nagy rajongója, de hogy ekkora szellemi troglodita, utolja rasszista szarcsimbók lett volna, azt álmomban sem mertem volna gondolni.

Irgalmas Isten, a legsötétebb náci propagandairodalom nem volt képes ilyen mélyrepülésre!

Aki ezek után Wass Albertnek az irodalomoktatási korpuszba való beemelése ellen felemeli szavát, annak elég csak ezeket a feketéllő savfoltokat megmutatni, hogy lám, van tőle sokkal rosszabb is a korpuszban.

Még ilyen szégyent!

@Sigmoid:

"Irgalmas Isten, a legsötétebb náci propagandairodalom nem volt képes ilyen mélyrepülésre!"

Ennek a cikknek, pont ez volt a célja.

Egy "belemagyarázott hazugsággal” – besározni Jókait, és a szerző egészen biztos volt benne, hogy találni fog néhány hozzád hasonlót, aki majd ezt az aljas állítást el is hiszi.

Javaslom, hogy az idézett írásokat, olvasd el Te magad is, és esetleg próbáld meg az alábbi mondatok alapján is értelmezni – és csak ezek után „törj pálcát” Jókai felett, ha a saját „megtapasztalásod” után is marad a véleményed. Soha ne higgy el semmit egyetlen vélemény alapján. Meggyőződésem, hogyha így teszel, magad is meg fogsz lepődni, hogy milyen világosan látod majd, hogy kinek az írása itt a „szégyellni való”…

@GéKI

„Jókai idézett írásai… ironikusak, …és a „magyar arisztokrácia” – legújabb „találmányát” a „díszmagyarizmust és kacagányizmust „ állítja pellengérre, amelynek „görbe tükröt” tart….valódi humorral…”

@Kormos: ( 14 )

Hogy a te szavaiddal éljek, "van ebben valami de azért nem maradéktalanul."

Csak emlékeztetlek, hogy azt, amit @Krizsa állít - ha jól értem - , hogy minden nyelv valamiféle egy tőről fakad – nos, ezt az állítást már legalább két tudomány is alátámasztja.

Az egyik a genetika, amely kimutatta, hogy az emberi génállomány annyira „homogén” – hogy nagy valószínűséggel minden mai ember, egy „szűk területen megmaradt, kis létszámú csoport” utódja.

A másik, amely azt állítja, hogy ez az esemény a Toba vulkán kitörése után alakult ki, úgy 75 ezer évvel ezelőtt, egy ma még nem lokalizált helyen.

Lehetséges, hogy a @Krizsa módszere – nevezzük így az egyszerűség kedvéért – ezt a két állítást erősíti meg, ne adja isten – támasztja alá. Magát a módszert én nem ismerem, de a következtetései nagyon „hasonló” eredményt adnak, mint a másik két állítás. Mert ha elfogadjuk, hogy valóban egy „szűk területen, egy kis létszámú csoport” élte csak túl a Toba kitörést, akkor azok valószínűleg „egy nyelven beszéltek” – már ha beszéltek. Mert ugye a folyamatos „beszéd” kialakulását meg csak úgy 20 ezer év ellőttre teszik. Akkor meg ugye „az egyik legvadabb” jégkorszak tombolt. Szóval van kérdés elég.

Kösz, de nem pont. A beszédet nagyon sokkal régebbinek tartom, és Eurázsián kivüli nyelvet nem ismerek. Ebből már következik, hogy nem lehet semmilyen véleményem arról, hogy egyetlen ősnyelv volt, vagy sem. De most be kell fejeznem, mert jönnek hozzám. Majd folytatom.

@GéKI: "nos, ezt az állítást már legalább két tudomány is alátámasztja." - Sokminden utal arra, hogy az összes mai természetes nyelv származhat egyetlen közös őstől, de ezek közül egyik sem a nyelvtudomány. A nyelvtudomány nem képes állást foglalni ez ügyben, mert nyelvi nyoma ennek nincs, illetve nem kimutatható. Krizsa módszerével még annyira sem. Valószínű, hogy a mai nyelvek egy nyelvből származnak, de nem biztos (pl mi van ha a csoport szétválása után külön-külön alakultak ki). Valószínűbb, mint hogy nem, de azt kell megértened, hogy ezt nem a nyelvtudomány eredményei alapján sejthetjük, mert a nyelvészetnek egészen egyszerűen nincsen rálátása arra a korszakra, a nyelvek természete ezt teljességgel megakadályozza.

Akadozik a megszokott gépem, a másik meg nincs még beállítva. Majcsak jön a technikus...

Már többször (s a honlapomon nagyon alapos részletezéssel) megírtam, hogy a természeti hangokat kezdte utánozni az ember, de eleinte fejletlen (előreugró állkapocs, fej-, szájizmok, agyi betáplálás kezdetei és főleg "nem jó" gége) miatt

csak a mássalhangzókra tapadtak a jelentések. S még azokból is csak azokra, amelyeket már ki tudott ejteni. Ez kb. a fele a mai is használt alap magánhangzóknak.

Ezek az emberi beszéd kialakulásának (és a gyöknyelvészetnek) az alapkérdései. A hivatalos nyelvtudománnyal ebben a vonatkozásban és elsősorban azért nem tudunk mit kezdeni, mert a nyelvek kialakulásának időszakát kb. 6OOO évre korlátozza be. Ennél távolabbi időkre még elvben sem hajlandó gondolkodnii.

Javítás: ez kb. a fele a ma is használt MÁSSALHANGZÓKNAK.

@Kormos:

Azért adjuk meg a nyelvészetnek is azt a tiszteletet, hogy elismerjük, miszerint ez a tudomány is tud fejlődni, a számítógépes rendszerek és módszerek alkalmazásával lehetnek még olyan csodák, amelyekről eddig álmodni sem mertek. Nem vagyok nyelvész ellenes, nem szoktam nyelvészeti témában állást foglalni, merthogy egy fikarcnyit nem értek hozzá, ezért inkább meg sem szólalok. Ellenben, ha a nyelvészet, vagy akármilyen tudomány eredményeit bárki, alantas politikai eszmék terjesztésére, használja, arra „ugrom”. Főleg ha ezt még „bunkó” módon és stílusban is teszi. Az ilyen stílus felismeréséhez, sem a nyelvészethez, sem az agysebészethez, sem az atomelmélethez nem kell érteni. Nem kell nekem, ahhoz a festészeti tudásomat Michelangelóhoz mérnem, hogy a Sixtusi - kápolna képeiről elmondjam, hogy tetszenek vagy nem. Ezeket, nagyon sokan elfelejtik, és azonnal a „szakmai tudásuk” – felsőrendűségének fitogtatásával dorongolnak le, egyébként nyilvánvalóan jó szándékú, ám láthatóan „laikus” hozzászólásokat.

Én a magam részéről, tényleg ismereteket szerezni járok ide, és nagyon sok mindent tanultam is már. Sose leszek sem történész, sem nyelvész, de tudok olvasni és logikusan gondolkodni. Az, amit az itt publikálók némelyike művel, az akkor is „förtelem”, ha egyébként a szakmájukban esetleg elismertek, ne talán még „tanítanak” is, mint ahogyan arra már volt itt utalás. A kritikát összekeverik, a gyalázkodással persze mindezt csakis a „humor” kedvéért…márha valaki képes az efféle ostobaságokon „röhögni”. Persze van, akinek a „falu bolondjának heccelése” is „szórakozás”…

Ez a cikk it pl. egyszerű „kocsmai baromkodás” – és nincs ebben semmi, ami akár csak humoros, akár csak valami újdonság lenne. Hiába próbál „erőlködni” a szerző és valami „nagyot szóló leleplezést” – közölni Jókairól…ez nem más, mint tendenciózuson összeválogatott idézetekkel való sárdobálás. Egyszóval, aljas politikai szándékú mocskolódás. A politikai szándék pedig – a finnugrizmus – ami pedig rasszista nézetek terjesztése a finnugrisztika, mint nyelvészeti tudomány megállapításainak felhasználásával. Hiába íródik itt akár száz cikk is arról. hogy a „laikusok” összekeverik a finnugrisztikát a finnugrizmussa, ez nem így van. Semmit nem keverünk össze. Az itt megszólalók többsége nagyon is érti és pontosan meg tudja különböztetni a két fogalmat.

@Krizsa:

Ha az-az állítás, miszerint az összehasonlító nyelvészet nem alkalmas a 6000 – évnél távolabbi időkre „visszalátni” – akkor ez szerintem egy tisztességes hozzáállás. Beismerni egy tudományos módszer korlátait, az meg egyenesen tiszteletreméltó.

Persze ha az-az állítás, hogy ennél távolabbra látni semmijen más nyelvészeti módszerrel nem lehet, …. na az már gáz…akkor már megértem az álláspontodat…

„mivel a célunk az, hogy a tanulóknak a lehető legkorrektebb és legpontosabb tankönyveket adjuk a kezébe”

Az a büdös paripafügyit céljuk. Akkor nem kevernének olyan fogalmakat, mint a betű és a hang, és hasonló kaliberű dolgok. Egyébként meg jó tudni, hogy most már ilyen transzvesztitáknak vagy miknek is rokonai vagyunk. Szerintem a földalatti gyíkemberek és a vénuszi gonosz, szürke űrlényekkel is kulturális, nyelvi, genetikai rokonságban állunk. Bármelyik kontakta megmondja, csak nem meri, mert elrabolják a Zufókok. Elég csak konteós oldalakon elolvasni, hiteles forrásból, vagy a JúThúbon megnézni. Csak sietni kell vele, mielőtt ezeket titkosított infókat a gonosz amerikai kormány lemoderáltatja, hogy elfedje az igazságot. Csak azt nem értem, ha a magyar nyelv a legősibb, akkor hogy hogy nem rokona az összes többi nyelvnek? Ezt az indoausztrál nyelvészet elhallgassalya előlünk.

@Krizsa:

1. "Már többször (...) megírtam, hogy a természeti hangokat kezdte utánozni az ember" - Igen, többször megírtad és én pedig többször felhívtam a figyelmedet arra, hogy megírni nagyon sok mindent meg lehet. Attól még nem lesz valami úgy. Mivel nem voltál ott, ez csak egy agyalmány. Egy agyalmányt bizonyítékok tesznek elméletté, te pedig ilyesmit nem szolgáltattál. A jelen korban elég sok faj tart a kommunikációnak azon a szakaszán, amiről te az ember esetében beszélsz (cerkófok, szurikáták, delfinek stb.). Ezek közül gyakorlatilag EGYIK SEM kommunikál még csak hasonlóan sem, mint ahogyan a te agyalmányod szerint kéne. Különböző fajokra hivatkoznak azok hangjának utánzása nélkül tulajdonságaikra hivatkoznak, szintén hangutánzás nélkül, emellett tagadnak vagy cselekményekre hivatkoznak BÁRMIFÉLE HANGUTÁNZÁS NÉLKÜL. Mivel mind így csinálják az egyetlen logikus feltételezés, hogy mi is így csináltuk, amíg ezzel szemben valami döntő bizonyítékot elő nem tudsz szedni. Az, hogy mai szavakban téged minek a hangzása mire emlékeztet, az nem bizonyíték, hanem magánügy.

2. "fele a ma is használt MÁSSALHANGZÓKNAK." - Melyik nyelv ma is használt mássalhangzóinak? A mai polinéz nyelvek 6-7 mássalhangzójának, vagy a mai kaukázusi nyelvek százakárhány mássalhangzójának?

3. A "hivatalos" nyelvtudomány sehova nem teszi a nyelvek kialakulásának időszakát, egyszerűen a végső lehetséges nyelvrekonstrukcióit megtette. Ezek a legkorábbi alapnyelvek. Ezek között vannak próbálkozások valamiféle kapcsolatok kimutatására, de sikertelenek (talán egy-két szó esetében lehet afroázsiai-IE kapcsolatokat gyanítani, de az is kétséges). Sikertelenek mindaddig, amíg valaki meg nem engedi magának azt a luxust, hogy mai szótárak fölött teázgaztva az összes agymenését elméletként akarja eladni. Akkor természetesen akárhányezer évre meglesz az illetőnek a konkrét elképzelése.

@GéKI: Ahhoz, hogy nyelveknek közös őst rekonstruáljunk, összehasonlító nyelvészetre van szükség. Így ahol az összehasonlító nyelvészet látókörének a vége, ott a nyelvek közös őse(i) felé vezető rekonstrukciók vége. Az egésznek az a lényege, hogy a rekonstrukciókban gyakran van egy kis jelentéstani ficak is. Nem nagy, és egy lépésben még oké, de minél visszább megyünk az időben, annál jobban elharapóznak ezek a dolgok, és a végén már az egyik (eleve is rekonstruált) nyelv 'faág' jelentéső szavát kellene összekapcsolni a másik (e. i. r.) nyelv "gyűrűsujj" jelentésű szavával, úgy, hogy az egyik mondjuk "*szplancs", a másik meg "*palaki", és ezeknek kéne közös őst találni, plusz a másik 300 hasonló szintű "kapcsolat"-nak. Itt a nyelvész azt mondja: oké, gyerekek, akkor ezt eddig sikerült csinálni, innentől nincs értelme. Holott lehetett akár úgy is (*szpalanki), de ilyen színvonalon már szinte minden állítás csak tudománytalan asszociációs elmélkedés azon az alapon, hogy ki mibe mit képes belelátni.

@El Vaquero: indoausztrál XDDD

Az állításom fordított: a gyöknyelvészet az, ami képes 6OOO évnél sokkal, beláthatatlanul messzebbre látni. Írásleletek, stb. nélkül - hiszen pontosan a NYELVEK, azoknak a mássalhangzó vázai, amik elvileg akármilyen korú "dokumentumok"..

Persze a hivatalos nyelvtudománynak sincsenek (95%-ban nincsenek) írásleletei. Ha leletek vannak, megfejtése nincs, stb. De a trükkösködés, az önigazolás számtalan fogását ("a nyelvek folyton változnak" - ? - a mássalhangzó vázak nem - ha igen, ismerjük már hogyan - stb.) ezt nem itt részletezem.

Az összehasonlító gyöknyelvészetről. Ebből a különböző nyelveket összehasonlítás az, ami az én találmányom. Az elődeim gyöknyelvészKEDŐK voltak. Nagyon sokan igyekeztek ugyan, de nyelvészetet, mint koherens tudományágat nem alapoztak meg. Ez többek között azon bukott el, hogy nem ismerték fel, hogy egyetlen nyelven belül kutakodni nincs értelme és em bizonyít semmit.

A Toba vulkán és egyebek. Annak hatása nem terjedt ki olyan mértékben az egész világra, hogy emberi populációkat még nagyon távol is kiirthatott volna. Mert még a napfánytelenség, még a nyáron is télbe fordulás sem pusztíthatta ki az embert - hacsak nem tartott legalábbis több éven át. Nem tartott.

A gyöknyelvészet (főleg, de első lépésben mindenesetre) a különböző nyelvek tőszavainak mássalhangzó vázait hasonlítja össze.

@Krizsa: „csak a mássalhangzókra tapadtak a jelentések” korábban pedig megtudtuk, hogy a nyelv nem változik. Akkor hogyan lehet, hogy egyetlen magánhangzóból állnak szavak: francia [o] 'víz', angol [ee] 'levegő', [ó] 'érc', 'csodálat', 'evező', [é] 'fül', latin [í] 'menj', magyar [ó] 'régi'.

@Krizsa: A te módszered az, hogy előre kikerülsz mindent, ami bármiféle információt hordozhatna, és így az információs légüres téreben azt találsz ki, amit akarsz. "a nyelvek folyton változnak" - ez speciel amellett, hogy nagyon komoly írásos dokumentációja van, sőt, hangfelvételek is bizonyítják (mivel az sem mai találmány), még akár élőben is megfigyelhető. Plusz ha nem így volna, miért különböző nyelvek ma a svéd, dán, norvég, izlandi, feröeri, és miért hasonlítanak egymásra annál jobban, minél régebbi szövegeket olvasol, és miért lesz egy darab nyelv az egészből a legrégebbi anyagokban, amelyeknek a nyelvtana bonyolultabb, mint a svéd, dán, norvég, és olyasmi, mint a feröeri, meg az izlandi. Miért? Nyuszifül, a lelked mélyén te is tudod, hogy marhaságokat beszélsz. Hogy mást ne mondjak, a mai nyelvekben találhatsz olyan csupa-magánhangzós, vagy egyetlen magánhangzót tartalmazó szavakat, amelyek akár száz éve is még mássalhangzót tartalmaztak. Ennyit arról, hogy a modern mássalhangzóváz bármit is tud mutatni. Persze ha egy deka forrásba csak véletlenül is belenéztél volna, nem állítanál ilyet, mert egyértelmű. Ezért nem teszed. Mert ezt te is tudod.

@Krizsa:

Nem állítod fordítva, mert én is ezt írtam, hogy ha az „összehasonlító nyelvészet” beismeri a korlátait, hogy 6000 évnél régebbre ezzel a módszerrel nem látni, akkor az „tisztességes és tiszteletre méltó hozzáállás” .

Ha azt állítja, hogy nincs és nem is lehet más nyelvi módszer, az dogmatizmus… a tudomány nem véges…

A Toba ügy:

Nem magam találtam ki, én ily okos nem vagyok. Emberiség, éghajlat, időjárás címmel Ács Ferenc - ELTE, Földrajz – és Földtudományi intézet, Meteorológiai Tanszék - előadásából tudom, amelyet 2010 július 12 – 16. adott elő az Apáczai Nyári Akadémián.

• Toba kitörése a „vulkanikus teleivel” az összes akkor élő Homo (ember) fajt – Homo sapiens kivételével – kiirtotta.

• A túlélő Homo sapiens is egy mindössze néhány ezer lelket számláló csoportra zsugorodott. Ez a génállomány (genetikai változatosság) drasztikus elszegényedésével, egy fejlődési vonalra történő koncentrációjával járt együtt.

• A növényi világ megújulását követően páratlan fejlődési lehetőség kínálkozott, mert a terjeszkedésnek semmiféle konkurencia nem állta útját.

@szigetva: Megpróbálok újra válaszolni neked, de csak azzal a feltétellel folytatom, ha Te is művelt emberekhez méltó sítílusban társalogsz.

Az Európában ma ismert magánhangzók már mind LÁGY magánhangzók. A sémi nyelvekben két magánhangzó sorozat maradt fenn, vagyis mindegyikből kétféle van.

A kemény torokhangok nem definiálhatók valódi magánhangzónak - ezekből mássalhangzók is válhattak.

Általában kijelenthető, hogy a kemény magánhangzóktól diftongusokon át vezetett az út a mai lágy magánhangzók haszlálatához. Ennek a témának a kutatása a hivatalos nyelvészetből hiányzik.

A gyöknyelvészet eljutott a felismerésig. Egy-két esetben a kemény magánhangzónak a mai mássalhangzójra való beazonosítása is sikerült. Példák: I/J, O/U/W és a visszhangszerű keményhangtól a nem pergetett R-en át a mai pergetett R-ig - ez már ismert.

@Krizsa: Ha ismernéd a nyelvtudományt, tudnád, hogy a "hivatalos" nyelvészet w-ből származtatja a magyar szóvégi hosszú ó-t, ő-t, ú-t és ű-t, azt is, hogy azt a w-t meg egy gh hangból származtatja, tehát semmi újat nem mondtál. A török dá, kazak tau, jakut tó 'hegy' szavak mind egy ősibb és egyéb törökségi nyelvekben létező tagh alakból származnak a "hivatalos" tudomány szerint is. A probléma csak az, hogy egy gh meg tud származni egy normál k-ból. Az angolban meg a nem pergetett r egy korábbi pergetett r-re vezethető vissza, amit a nyelvjáráskutatás és a rokon nyelvekkel való összevetés bizonyít. Arról már nem is beszélve, hogy most meg akkor elismerted, hogy változnak a nyelvek, amit az imént még tagadtál...

@GéKI: Nem azt mondtam, hogy nem is lehet, csak azt, hogy nincs. Krizsáé ugyanis még rosszabb, mint amibe az igazi összehasonlító nyelvészet sem hajlandó már belefutni. Ugyanaz vele a baj, csak fokozottabban, mert kevesebb adatból fejteget. A probléma: "ilyen színvonalon már szinte minden állítás csak tudománytalan asszociációs elmélkedés azon az alapon, hogy ki mibe mit képes belelátni". Ez még akkor sem vezet sehova, ha valag adattal csináljuk, Krizsa meg csak egy aprócska szeletkével, abból is a legkevésbé hasznossal: a legmodernebbel. Viszont bátran és határozottan csinálja, ezért egy laikust sajnos meggyőzhet vele, hiszen megalapozott állításként tálal egy olyan vaktában lövöldözést, ami után meg sem hajlandó nézni a céltáblát, hogy egyáltalán eltalálta-e, mégis headshotként hirdeti az összes lövését.

@Kormos:

Hát ez - az amibe én már nem avatkoznék bele. De ti azért csak folytassátok, én meg ha lessz rá időm elolvasom...csak maradjatok uriemberek...uriasszonyok...attól még lehet határozottan és keményen fogalmazni....he kell.

@GéKI: Ami engem illet, tévedsz. Jelenleg két nicknév van, amelyekre nem válaszolok, egy van olyan, amelyikre régóta és véglegesen, semmilyen esetben sem. Bármilyen stílusváltása, tisztességes vitára való átkapcsolása esetén sem - mert akkor se volna értelme.

@Krizsa: Ebből veheted észre, ha valakivel szemben elvesztetted a vitát. Hogy már jobbnak látod, ha nem is válaszolsz neki. Mert igazából nincs mit.

@Krizsa:

Nem tudom, miben tévedek... de legyen neked igazad.

Abban csak reménykedem, hogy nem én leszek a harmadik, nicknév azért mert bevallom, hogy a részletes szakmai vitátokban - az ezirányú szaktudásom teljes hiányában - nem tudlak támogatni eggyikőtöket sem.

Viszont sok sikert azt tudok kívánni!

Meg a "finnugrizmus" - ellen is számíthattok rám....

@GéKI: A bunkózást azért ne hagyja abba, látom, abban van szaktudása.

@zegernyei: moly.hu/konyvek/rapcsanyi-laszlo-szerk-t...vilaglapja-1901-1944

@zegernyei:

Csak, és kizárólag annak "tartogatom" - aki ezt megérdemli...vagy ...aki ezt érdemli...vagy aki ezt kiérdemli...

Azért nincsenek oly sokan...meg kell azért dolgozni...nem adom ingyen...

@Kormos:

Na, látod, én azt a W –t, kiejtésben - meg sem tudom különböztetni a V - től, bárhogyan is görbítgetem a nyelvemet... sem a szó elején, sem a végén... pedig szerintem elég jól tudok magyarul... hát ezért nem szólok bele a nyelvészeti kérdésekbe...

Van valami egyszerű magyarázatotok... egy "egy-ügyű" mérnök számára....

@GéKI: A mai magyarban már nincsen w, csak v :) A v réshang, amelynél a hangeffektust a kifújás közben súrlódó levegő kelti, mint például az f, sz, s, z, sz, stb. hangok esetében. A w approximáns, vagy közelítőhang, ahol a levegő nem súrlódik, a hangképző szervek csak akkusztikai rést biztosítanak, ami nem a kiáramló levegőre hat, hanem a már eleve létező hanghullámokra. Ilyen a magyarban a j. Ejts ki szavakat, szerintem érezni fogod a különbséget. Na most a w esetében egy csücsörítés adja az akkusztikai hatást, ami így kicsit u-szerűnek hangzik. Gyakorlatilag így: en.wikipedia.org/wiki/File:Voiced_labio-velar_approximant.ogg

Egyszerűsítve: a v az v, az tudod milyen, mert van a magyarban. A w viszont olyan, mintha ú-t akarnál ejteni, de aztán ahelyett azonnal áttérnél a következő magánhangzóra. pl a wá szótag olyan, mintha úá-t ejtenél, csak ú nélkül. DE ugyanolyan artikulációval. Na most a magyarban ugyan nincs ilyen hang, de sok más nyelvben (pl angol) van, illetve a rekonstrukciók alapján valaha a magyarban is volt.

@zegernyei:

Jobban örültem volna, ha arra a kérdésemre válaszolsz, hogyan nevezheted „Jókai sarának” – egy olyan idézetet, amely egy regény két szereplőjének vitája közben hangzik el. A jó író mindkét véleményben „erős” érveket kell, hogy használjon, különben a regénybeli vita érdektelenné válik, ami így tönkreteszi a történet dramaturgiáját.

Ez után az idézet után Te már írhatsz nekem bármit, hiteltelen vagy. Pedig a „Magyar nemzet története regényes rajzokban” … idézettel lehetett volna mit kezdeni… már a Te szempontodból… de mivel egy hazug koncepcióval indítottál, már nem tudtam a cikk többi részét komolyan venni. Lehet, hogy a kevesebb … több lett volna… Mert mondjuk azokon a sorokon, magam is megdöbbentem…még emésztem…

@zegernyei:

Az ember tragédiájának - értelmezése pedig már egy olyan „szellemi - mélység” ami egyszerűen értékelhetetlené teszi az egész cikket.

Ezek után „semmilyen negatív jelző” – nem erős, amit bárki használ erre a cikkre.

Ha a nyelvi rész is csak ennyi … ne írd meg… ne süllyedj még ennél is mélyebbre…

@Kormos:

Gyakorlok!

@GéKI: (51.) Ez fölért egy vallomással - láthatóan az irodalomhoz sem ért. De ez nem lenne probléma, mások is így vannak vele. A kérdés az, hogy a humán tudományokban való tökéletes járatlansága ellenére mégis miért vesz magára akkora mellényt.

@zegernyei:

Eddig a "láthatóan nem ért hozzá" - szerű válaszokon kívül még más nem jutott eszébe... vigyázzon mert ez így most már kezd gyanús lenni egy kicsit...

Azért tértem át a "magázásra " mert nem szeretem a "csendőrpertut"

Talán ha válaszolna az 50 - ben feltett kérdésemre, még megmenthetne valamit a renoméjából.

Az 51. megállapításomra már válaszolt… az rendben… nem is vártam mást, mert nem is lehetett rá mást válaszolni. A cikknek az a része védhetetlen.

Egy ember van az országban, aki a kérdéseire nem tudja a választ - ön. Tanuljon, olvasson. Magának kínos, hogy folyton lejáratja magát a hozzászólásaival.

@GéKI: Szerintem Sigmoid ironizált.

Én is gondolkoztam rajta, irónia-e? Lehet-e ekkora blődséget komolyan leírni? (Kit akart Jókai ciángázzal kiirtani, vagy akárcsak pofonvágni? Még a mesefiguráit sem.)

De S. szerintem sem ironizált. Úgy fogalmazott, hogy nagy felháborodás esetén iróniának is lehessen tartani.

@Krizsa:

Szerintem nem ironizált, de annak örülök, hogy @zegernyei számítása nem jött be. A @Sigmuid – on kívül senki nem „kajálta” – be ezt a „blöfföt” – és senki nem veszi komolyan, hogy itt valamiféle” hatalmas leleplezés esete forogna fenn”. Kedvenc publicistám, megint magára húzott egy ordenáré nagy „finnugrista” sziklát …

@Untermensch4:

Bocs! - elhamarkodtam a választ - nem vettem észre, hogy te is ezt írtad, vedd úgy hogy az előző hozzászólásom neked is meg lett címezve...

@zegernyei:

Akkora "egóm" azért nincs, hogy itt "országos jelentőségű" megnyilvánulásokban bízzak... legszebb erényem a szerénység... mindössze arra gondoltam, hogy "megfingatnék" egy nagyképű "publicistát"...

A válaszaiból úgy érzékelem.... sikerült...

Mindez idáig, még egy értelmes mondatot nem sikerült kihúznom önből…persze lehet, hogy nincs is mit "huzigálnom"...

Szeretném felhívni a figyelmeteket az alábbi „nyest” – cikkre, nagyon tanulságos: 12 ok a kételkedésre

Van egy mondata, ami ide vonatkozik, egy egészen picit átírtam, de csakis az egyértelműség kedvéért:

Ha egy regénybeli „párbeszédet” egy írás az alapján értékel, hogy abból mennyi mindent megtudhatunk egy bizonyos történelmi eseményről, vagy az író politikai nézeteiről, akkor egészen biztos, hogy sem a történettudományhoz, sem az irodalomtudományhoz nem ért a szerzője.

@GéKI: Amit ön nem tud, az ezer oldalakban mérhető. Ennél fogva üzeneteinek, kérdéseinek sincs értelme. És bármekkora sértéseket írogat nekem itt és a Rénhírek más bejegyzései alatt, ez az egész, amit művel, a maga számára kínos.

@zegernyei:

Persze lehet „duzzogni” is, csak hogy itt ön volt az, aki először nekem jött, és az óta sincs egy normális szava. Ha Ön biztos lenne a „szellemi fölényében”– amint azt lépten-nyomon az orromhoz dörgöli, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy nem ezzel a módszerrel próbálna engem „ellehetetleníteni”, sőt meg sem próbálna. Ha Ön az én szakmámba próbálna meg „belekotnyeleskedni” egyrészt „a bőr leégne a pofámról” – másrészt az összesem hasonlítható szakmai tudásom birtokában eszembe sem jutna, - hogy az „olvasson – tanuljon” válaszon kívül másra ne legyek képes.

Egyébként meg azokat a „sértésnek” – aposztrofált részeket nem egyszerű „minősítő” szavakkal, hanem tényszerű idézetekkel támasztottam alá. Azok az idézetek „szószerinti idézetek” – mindenki visszaellenőrizheti – itt a RÉNHÍREK oldalain.

@GéKI: Ön tréfál. Minden hozzászólása azt mutatja, hogy egyszerűen nem érti, amit olvas. Így nézeteinek bírálata tökéletesen értelmetlen. Többen is kritizálták szakmai szempontból vicces megjegyzéseit, de abbahagyták, mert a bírálatot sem értette.

@zegernyei:

Minden hozzászólásom, és főleg az Ön válaszai „pontosabban NEM válaszai” azt erősesítik, hogy nagyon is igazak az állításaim, és pontosan éretem, amit olvasok, és amit írok.

@GéKI: (65.): Téved, éppen az ellenkezőjét erősítik.

Már két hónapos a cikk, úgyhogy lehet, senki sem olvas.... Két kérdés vetődött fel bennem a kommenteket olvasva: ha valakinek ennyire ellenszenves a szerző és az írásai, miért olvassa? miért van itt? csak kellemetlenkedni? Ezt élvezi? - úgy látszik, igen.

A másik: ha valaki elfogadhatatlannak tartja a finnugor-elméletet, és egyéb alter ötletei vannak, miért nem ott írogat, ahol ezt elismerik, miért ír ide annyi szamárságot, minden tudományos kutatási eredmény elismerését mellőzve.

Remélem, az írónak ettől nem megy el a kedve...és még sok érdekeset olvashatunk tőle...

Jókai írásain el lehet gondolkodni, mert valamiért ez a zavaros véleménykuszaság (elutasítás - és elfogadás) valahogy valamiért kialakult benne.