0:05
Főoldal | Rénhírek

Merhetünk-e írni a finnugor rokonságról?

Lévai Júlia arról ír, hogy miként működik a médiahatóság az új törvény szerint. Pechünkre példának éppen a finnugor rokonság kérdését választja.

Fejes László | 2011. január 4.

A Galamus-csoport honlapján megjelent cikkében Lévai Júlia a média- és hírközlési biztos szerepéről, feladat- és jogköréről ír. Cikkében egy példát mutat be, hogy egy bejelentést követően hogyan kell a biztosnak eljárnia.

A példa szerint bejelentés érkezik a hatósághoz, hogy egy oldal a finnugor nyelvrokonságról írt, és ez sérti a magyarság önérzetét. A képzeletbeli hírportál azzal védekezik, hogy ők egy szakértő véleményét idézték, a tudomány álláspontja szerint csak a finnugor nyelvrokonság elfogadható, minden más álláspont tudománytalan, sőt, azzal, hogy a cikk nem is erről szólt, a tényt a nyilatkozó csak mellékesen említette. A bejelentő szerint viszont más tudományos vélemények is vannak, sőt, a finnugor rokonságot a Habsburgok kényszerítették rá a magyarokra, és ez sértő: szerintük a portálnak minimum azt meg kellett volna említenie, hogy léteznek más elképzelések is. A biztos azt várja el a portáltól, hogy bizonyítsa a finnugor nyelvrokonság tényét, de az hiába hivatkozik a tudomány eredményeire, a bejelentő azt állítja, hogy az ő állításai is tudományosan megalapozottak. Mivel a biztos tudományos kérdésekben nem dönthet, csak azt tudja megállapítani, hogy a tájékoztatás nem volt kiegyensúlyozott, és sértheti a magyarság önérzetét.

Az írás nyilván túloz, amikor azt állítja, hogy a médiabiztos már az első alkalommal ki fogja szabni a legmagasabb, ötmillió forintos büntetést. Az azonban könnyen elképzelhető, hogy ha az eset többször előfordul, a biztos egyre nagyobb büntetést fog kiszabni. Ez pedig azt jelenti, hogy jobb, ha felhagyunk azzal a gondolattal, hogy a finnugor rokonságról beszéljünk.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (20):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
9 éve 2011. január 4. 13:37
1 tarto

Kedves Nyelv és Tudomány! Kedves Lévai Júlia!

Kérem, legyenek egy kicsit befogadóbbak! A példánál maradva fejtem ki a véleményemet. Beszéljünk a finnugor rokonságról! De ez ne kikezdhetetlen kinyilatkoztatásként jelenjen meg, hanem vagy jól jelzett hivatkozásként, vagy pedig egy lehetséges véleményként. Kérem továbbá, hogy látogassanak el a CERN központjába - mostantól turistautakat is szerveznek oda -, ahol a kvantumfizika legújabb eredményei bizonnyal szerénységre intik a saját glóriájuk fényétől talán elvakított, kétségtelenül tiszteletreméltó tudósokat is. Ami a médiatörvényt illeti: Olyan ez, mint a személyes adatok nyilvánosságától való rettegés. Akinek nincs bűntudata, takargatnivalója, azt egyáltalán nem zavarja. Mivel azonban a globális média által agymosott "Bokanovszky Epszilonok" (Huxley: Szép új világ) is rettegni kezdenek, elképzelhetőnek tartom a törvény korrekcióját, bármennyire indokolatlannak gondolom azt.

9 éve 2011. január 4. 14:52
2 Fejes László (nyest.hu)

@tarto: Lévai Júlia nem dolgozik oldalunknál, és arról sem tudunk, hogy olvasná.

A finnugor rokonság nem "kikezdhetetlen kinyilatkoztatás", hanem tudományos eredmény. Nem tudom, kiről gondolja, hogy elvakítja a glóriája, de szeretném rá felhívni a figyelmét, hogy a finnugor rokonságot igazoló kutatók közül már nincs életben senki, a mai finnugristák pedig már rég egészen más problémákkal foglalkoznak: nincs tehát, akit e felfedezés iránt érzett büszkeség elvakíthatna.

Ami pedig a bűntudatot illeti, figyelmébe ajánlanék egy klasszikust: www.youtube.com/watch?v=l7neNX6SGgU

9 éve 2011. január 4. 16:30
3 tarto

Önök Lévai Júliára, illetve egyik cikkére hivatkoztak, ezért én tiszteletből őt is megszólítottam.

A finnugor rokonság - vagy bármely tudományos munka tárgya - lehet egy elfogadott vagy vitatott vélemény, a többség által elismerten akár eredmény is. Kinyilatkoztatássá akkor válik, ha kirekesztő stílusban hivatkoznak rá, az abszolút tudás vélt birtokában.

Egy másik témához szólnék hozzá még. A médiacsapokból egyebek mellett a köztársasági elnök helyesírásának bírálata folyik. (A politikai motiváció nyilvánvaló, noha valóban szerencsés lenne, ha a közszereplők példát mutatnának, és a médiumok alkalmazottai is szép magyart használnának.) Most csupán az újév kérdéséhez szólnék hozzá. Én úgy tudom, hogy az új év megjelölésére az újév összetett szó a helyes. (A régi évet pedig óévnek hívjuk.) Nagybetűvel írjuk az ünnep napját (pl. Újév, Húsvét), de - eltérően a legtöbb idegen nyelvtől - kisbetűvel magát az ünnepi időszakot. Nem vagyok nyelvész, de magyar mérnökként én így érzem helyesnek.

9 éve 2011. január 4. 21:19
4 iphonedev

tarto, a következőt nem nagyon értem, de biztos bennem van a hiba:

"De ez ne kikezdhetetlen kinyilatkoztatásként jelenjen meg, hanem vagy jól jelzett hivatkozásként, vagy pedig egy lehetséges véleményként."

A finnugor vagy uráli elméletet és annak eredményeit tudtommal mindig is lehetett kritizálni. A gond nem azzal van, hogy támadják, vagy kritizálják (nyilván az sem tökéletes) hanem az, hogy tudománytalanul támadják. Érzelmi alapon.

Tehát az nem "egy lehetséges vélemény", hanem az egyetlen tudományosan megalapozott "vélemény".

A törvényt persze nem olvastam, de ami a sajtóból lejön, az alapján gagyi. Miért engedik emberek, hogy vízfejet növesszenek rájuk?

Plusz még itt van – gondolom az új médiatörvény példáján látták a fiúk, hogy most mindent le lehet nyomni a törkokon – ez a Rákay gyerek. Úgy látszik tényleg mindent lehet. Nekem lassan kezd émelyegni a gyomrom...

9 éve 2011. január 4. 22:04
5 Fejes László (nyest.hu)

@tarto: Rosszul tudja. Nézzen meg egy helyesírási szótárat, ill. a szabályzat 145. bekezdését. Ezt egyébként már ketten is idéztük itt: www.nyest.hu/hirek/korrektort-a-sandor-palotaba (7. és 8. hozzászólás).

9 éve 2011. január 6. 21:33
6 kalamajka1

Szerintem ne mozduljunk el a politizálgatás irányába. Sajnos sok honlap kommentelői beleesnek abba a hibába, hogy hozzászólás címén egymás politikai nézeteit szidják.

Ne essünk túlzásokba és ne kegyen üldözési mániánk. Jelen körülmények között teljesen irreális attól félnünk, hogy valaki hátrányt szenved azért, mert a finnugor elméletet hírdeti.

9 éve 2011. január 8. 22:35
7 gyongyver

@tarto: újév, húsvét, karácsony, pünkösd a jelenlegi MHSZab. alapján kisbetűvel írandó. 1984 óta.

újév= az év első napja; új év=az egész év, az elkövetkezendő év.

A magyar nyelv (fgr) uráli rokonságát jómagam sem fogadom el.

Gyakorló tanárként szívesen venném azt a tantervjavaslatot, tankönyvet, amelyben nem az akadémikus verziót részletezik kizárólagosan.

Gimnazisták ezrei ebből szóbeliznek, ha a tanár beválasztja!!!!! Magyarszakon fgr-tanszék működik az egyetemeken!

Vagy van más is? Tájékoztasson róla, kérem!

9 éve 2011. január 23. 18:30
8 bibi

Szerintem a cikk egyfajta vicces ijesztgetés. Kizártnak tartom a jóslat beteljesülését; tudományos szinten a finnugor nyelvi erdet az egyetlen elfogadott tézis.

(A régi Rénhíreket akkor is kár volt feladni, ha írói és olvasói részben azonosak voltak)

9 éve 2011. január 23. 18:38
9 Fejes László (nyest.hu)

Kedves bibi!

A történelemben bekövetkezett már elég sok dolog, amelyre azt mondták, h ááá, az sosem fog, odáig nem fajulhatnak a dolgok. És ennél csúnyább dolgok is.

Ami a Rénhíreket illeti: nem egészen értem, milyen "felad"-ásról van szó: a Rénhírek egyszerűen elköltözött, és lényegében ugyanúgy működik tovább, mint eddig. Vagy lát valamilyen kedvezőtlen változást?

9 éve 2011. január 23. 18:59
10 bibi

Kedves László,

Sajnálom, hogy ilyen sötétnek látja a lehetséges jövőt, magam optimistább vagyok. A régi Rénhírek színesebb volt. Mármint szó szerint :)

9 éve 2011. március 6. 16:36
11 Pesta

@gyongyver:

Nyilvánvalóan nem készülhet tantervjavaslat, ha a „nem akadémikus verzió” is ugyanolyan kommunikációképtelen, mint az általuk annyit szidott akadémikusok. Tapasztalatom, hogy a legtöbb „alternatív” kutató megszállott, rögeszmés (neveket inkább ne említsünk), és ha nem is feltétlenül szakbarbár, de előszeretettel belekontárkodik olyan szakterületre is, ami számára ismeretlen terep. És mindezek mellé sokuk még szentimentális alapon is toboroz követőket, egyenesen álvallást csinál a korszakalkotónak kikiáltott elmeszüleményéből.

Hogyan lehetne ilyesmire „tantervet” építeni? Hacsak mi is nem dáko-román vagy ős-szlovák szintű szemenszedett marhaságokat akarunk rögtön állami szintre emelni.

8 éve 2011. április 26. 12:01
12 Kávé

Kedves nyelvész és nyelvészet iránt érdeklődő fórumozók!

Már a kérdésfelvetés is rossz, és sajnos a nyelvészek is elhomályosítják (sokszor direkt) a kérdést:

A finnugor népekkel csak egy kismértékű és nagyon távoli (5-6 ezer éves!!) nyelvrokonság vállalható fel. Antropológiailag, genetikailag egyáltalán nem vagyunk rokonok ezen népekkel. Kulturálisan is csak kis mértékben (sámánizmus, egymáshoz közeli lakóterület).

Szóval tényleg zavaró, hogy a legtöbb nyelvész, még mindig kész tényként hangoztatja a finnugor rokonságunkat. Ez így ebben a formában nem igaz. Bizony ideje lenne a kedves – és magukat mindenhatónak képzelő – nyelvészeknek a többi tudományág eredményeit is figyelembe venni! (Vagy legalább is ismerni….)

8 éve 2011. április 26. 12:31
13 El Mexicano

@Kávé: NYELVrokonságról van szó, és semmi többről, nem pedig népek rokonságáról, és ez már szerintem itt jó néhány cikkben tisztázásra került. Az a baj, hogy a finnugor nyelvrokonságot ellenzők értik félre ezt az egész kérdést. A népek rokonságán a legtöbb esetben csak nyelvrokonságot kell érteni, Európában talán nem is léteznek olyan népek, amelyek nem kizárólag nyelvileg rokonok egymással.

A nyelvrokonságnál viszont lényegtelen, hogy az egyes nyelvek hány ezer éve váltak le az alapnyelvtől, attól még _nyelvileg_ rokonok, ami nem jelent többet, mint a közös alapnyelvből származó nyelv használatát. A nepáliaknak sincs semmi közük az európaiakhoz, mégis indoeurópai nyelvet beszélnek....

8 éve 2011. április 26. 13:09
14 Fejes László (nyest.hu)

@Kávé: "A finnugor népekkel csak egy kismértékű és nagyon távoli (5-6 ezer éves!!) nyelvrokonság vállalható fel." – Az uráli/finnugor nyelvek (és nem népek!) között valóban 5-6 ezer évre vezethető vissza a rokonság. De mi az, hogy "vállalható fel"? Ez tudományos kérdés, nem lelkiismereti.

"Antropológiailag, genetikailag egyáltalán nem vagyunk rokonok ezen népekkel." Ki állította ennek az ellenkezőjét? (Hacsak nem te, épp az előző soraidban.) És milyen népekkel vagyunk antropológiailag, genetikailag rokonok?

"Kulturálisan is csak kis mértékben (sámánizmus, egymáshoz közeli lakóterület)." – Milyen rokon nyelvet beszélő népek élnek a magyarság közelében? Hol van a magyaroknál sámánizmus?

"Szóval tényleg zavaró, hogy a legtöbb nyelvész, még mindig kész tényként hangoztatja a finnugor rokonságunkat." – Miért, miként kellene hangoztatniuk?

"Ez így ebben a formában nem igaz." – Mi nem igaz? Néhány sorral feljebb te is elismerted, hogy van "felvállalható" (???) nyelvrokonság.

"Bizony ideje lenne a kedves – és magukat mindenhatónak képzelő – nyelvészeknek a többi tudományág eredményeit is figyelembe venni! (Vagy legalább is ismerni….)" – Milyen nyelvészek képzelik magukat mindenhatónak? Milyen eredményeket kellene figyelembe venni? Milyen szempontból?

8 éve 2011. április 26. 14:58
15 bibi

@Kávé: Nekem az az 5-6 ezer éves nyelvrokonság (tkp. nyelvünk legrégebbi tudományos eszközökkel érzékelhető időszaka) fontos erkölcsi és ízlésbeli igazodási pont. Ugyanolyan fontos mint a turulos igazodási pont (mivelhogy előbb volt, azaz utóbbihoz képest azt tekinthetjük alapnak). És azt sem hiszem, hogy a genetikai rokonság olyan elhanyagolható lenne mint sokan gondolják. A genetikai rokonság igazolásának is megvannak a maga határai, és kérdőjelei.

8 éve 2011. május 8. 17:57
16 istentudja

@Fejes László (nyest.hu): Hidegen hagy,hogy ki kinek drukkol.Én tudom,hogy hol keressem a rokonaimat.Nos, zavarbaejtö híreim vannak.Saját népességgenetikai adataink azt bizonyítják,hogy a magyar nök (ha csángó anyámat és székely feleségemet magyarnak tekintjük),nagyon közel állnak a finnekhez.A legközelebb.Az apákról jobb nem beszélni.

8 éve 2011. május 8. 18:44
17 Fejes László (nyest.hu)

@istentudja: Nem értem, mire reagál. Én sehol nem beszéltem drukkolásról, és a finn–magyar genetikai rokonságról se pro, se kontra nem nyilatkoztam.

8 éve 2011. május 10. 11:06
18 istentudja

@Fejes László (nyest.hu): Én a vitát nem értem (nem önre gondolok).Mi a kérdés?Az,hogy magyarul beszélünk,hogy finnugor a nyelvünk vagy sem,vagy arról,hogy rokonok vagyunk-e,netalán a sajtószabadságról?Egyébként drukkolok..A tárgyilagosságnak és a tudományosságnak.A nyelvrokonság,genetikai rokonság nem érzelmi kategóriák.A kétszerkettöt sem érzelmi alapon döntjük el.Az eredményhez mindenki úgy viszonyulhat ahogy akar,de ez nem változtat rajta.

8 éve 2011. május 10. 12:24
19 Nước mắm ngon quá!

Nahát ezek a Habsburgok, legalább ne a finneket hanem a maorikat tukmáltak volna ránk, most mehetnénk akadémiai költségen Pápua-Óceániába kókusztejet szürcsölni :)

Ha így haladunk, hamarosan szamizdatban olvashatunk majd csak a finnugorelméletről... Mi kérünk elnézést!

7 éve 2013. január 23. 13:43
20 Krizsa

@Pesta:

Látom, hogy szépen vállonveregettétek egymást.

S mivel egyik hozzászóló sem ejtette ki a száján azt, hogy a magyar egy gyöknyelv... talán van kivétel, akit nem akarnék sérteni - de nagyjából komédiának, színháznak tartom az egész alanti társalgást.

A magyar nyelv gyöknyelv.

S ma már a gyöknyelvészet tudományosan kidolgozott alapjai is megvannak.

Igen - habár nagyon sok elődöm volt - a tudományos alapokat én rendszereztem és állítottam össze először. Tehát: Krizsa Katalin, Karvaly Katalin "Elsőként a világon-GYÖKNYELVÉSZET", 2011-12, Túlélés Kiadó, 1084 oldal, két kötet.

Nyelvészeti diplomám meg azért nincs (ellenkező esetben levelező szakon már rég beszereztem volna, nagy dolog!), mert semmi esetre nem kaphat ma nyelvész diplomát az, aki csak betanulja, de egyáltalán nem fogadja el a finnugor nyelvészet "eredményeit". Aki még a finnugor nagytestvéré,t az indoeurópai ny.-t sem tartja tudománynak. Vagyis: mint láthatjuk, az egymást negligálása: kölcsönös.

A gyöknyelvészet ESZKÖZEI, bizonyítási módszerei, és főként az ADATBÁZISA (az internacionális gyökvázak) semmilyen kapcsolatban nincsenek az ind. nyelvészettel.A hivatalos nyelvészet és a gyöknyelvészet egymás fogalomtárát sem használja. A gyöknyelvészetnek annyi köze sincs a hivatalos nyelvészethez, mint a kémiának az alkímiához.

Arról pedig, hogy a finnugor nyelvészet alapítói már mind meghaltak, a mostani nyelvészek meg már mással foglalkoznak...

Na kérem, ha az én halálom után valaki azt fogja mondani, hogy az eredményeim örökre el lettek fogadva, tehát nem kell őket

MINIMUM 3 évenként az alapoktól kezdve felforgatni és

felülvizsgálni, s a gyöknyelvésznek nyugodtan lehet ezentúl már mással foglalkozni -

az ilyennek nem egyetemi katedrán van a helye, hanem vissza kell küldeni zöldmoszatnak.