0:05
Főoldal | Rénhírek

Kik a mi kulturális rokonaink?

Turáni kulturális rokonaink-e a hantik és a manysik, akik korábban szintén lovas nomád pásztorok voltak? Hogyan csoportosítják a népeket a kultúrával foglalkozó tudományágak?

MTI, Rénhírek | 2013. április 15.

Az MTI április 15-én az alábbi hírt közölte:

A Jobbik szerint az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága szégyenteli döntést hozott, amikor elutasította, hogy a parlament határozati javaslatot hozzon a turáni rokon népek napjáról.

Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető a testület hétfői ülését követő sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy frakciójuk korábban támogatta a finnugor rokon népekről szóló határozati javaslatot, csupán annyi feltételt szabtak, hogy az a finnugor nyelvrokonsággal rendelkező népekről szóljon.

Ismertetése szerint a Jobbik márciusban azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés a „sokkal régebbi és sokkal több tudományos, kulturális bizonyítékkal felvértezett alternatív elmélet”, a turáni rokonság kapcsán is hozzon egy határozati javaslatot.

A frakcióvezető elmondta, a bizottság meghallgatta az érveit, de a szavazás során a kormánypárti többség és a szocialisták is tartózkodtak. Vona Gábor szerint ezzel az ügyben korábban egyértelmű ígéretet megfogalmazó kormánypártok elveszítették a szavahihetőségüket, miközben nemet mondtak a magyar társadalom jogos igényeire is.

Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a magyar nyelv „turáni rokonsága” tudományos értelemben nem elmélet, ahogy a magyar nyelv finnugor nyelvrokonság sem az. A tudományban az elmélet olyan törvények rendszerét jelenti, melyek a vizsgált jelenségek egységes, összefüggő magyarázatát adják. Ilyen értelemben elmélet a történeti-összehasonlító nyelvtudomány, amelynek az egyik eredménye a finnugor (pontosabban uráli) nyelvrokonság megállapítása.

A turáni kulturális rokonsággal nem az a probléma, hogy ne lennének valóban hasonló, sőt, a szó szűkebb értelmében is rokon (azaz azonos eredetű) vonások a honfoglaló magyarok és például a kirgiz vagy kazah lovaspásztorok kultúrájában. Ezek meglétét összességében senki nem vitatja, még ha a részletkérdésekben el is térnek a vélemények. A probléma ott jelentkezik, hogy nincsen olyan átfogó tudományos elmélet, amely alapján a rokonság megállapítható lenne. Nem világos az sem, hogy meddig tartozhat bele valaki egy ilyen rokonságba. A honfoglaló magyarság jelentős része valóban nomád lovaspásztor volt, de később a földművelés vált jelentősebbé, idővel pedig az ipar. A mai magyarok többsége legfeljebb ritka alkalmakkor kerül kapcsolatba lóval. Jelenlegi kultúránk nagyon kevés párhuzamot mutat fel a mai kazahokéval és kirgizekével – de leginkább az olyanokkal, akik már városban laknak.

Azt sem lehet egyértelműen körülhatárolni, hogy kik tartoznának bele a „turáni rokonságba”. Gyakran ide sorolják például a koreaiakat és a japánokat is, holott náluk sosem volt lovas nomád kultúra. „A véráldozat legkedveltebb tárgya a ló, különösen a fehérszőrü. Ez állatot az északi vogulok csak nagy fáradsággal és költséggel szerezhetik meg az Ural innenső oldaláról, vagy az Ob vidékéről, miért is vele aránylag ritkábban és csak fontos események alkalmával kedveskednek az isteneknek.” (Munkácsi Bernát: A vogulok pogány ősvallása. Ethnographia. 1893. 39. l.) Kizárnák viszont legközelebbi nyelvrokonainkat, a hantikat és a manysikat, holott náluk korábban éppúgy megvolt ez a kultúra, mint a magyaroknál. Az sem világos, miféle határvonalat lehet húzni. Nagy csordákat terelnek a számik vagy a nyenyecek is, csak éppen nem lovakat, szarvasmarhákat, hanem rénszarvasokat – ettől függetlenül a társadalom felépítése, a szálláshelyek váltogatása, a sátor belső berendezése sok párhuzamot mutat az ősmagyarokéval. (Persze ez nincs összefüggésben a nyelvrokonsággal.)

Lovak az Ob mentén
Lovak az Ob mentén
(Forrás: konevodstvo.su)

Ezzel szemben kultúránk rengeteg eleme köt minket össze Európa más népeivel, de leginkább szomszédainkkal. Ha valakik ma a magyarok legközelebbi kulturális rokonaink tekinthetők, azok a szlovákok, horvátok, osztrákok, szlovének, románok. (Persze nem lenne rossz ötlet a közös kulturális örökségünkről külön ünnepnapon megemlékezni.)

Ami a „turáni rokonságot” illeti, ez nem alternatívája a finnugor rokonságnak: azaz a kettő közül nem kell választani. Az egyik ugyanis kulturális vonásokról szól, a másik nyelviekről. Sokféleképpen meg lehetne emlékezni a magyarság történetének arról a korszakáról, amikor a magyarság lovas állattartó nép volt – ha ez az ünnep egyben nyitás lenne azok felé a népek felé, amelyek történetének szintén része (vagy része volt) ez a gazdálkodási forma, az még szebb lenne. Tudományosan azonban nehéz lenen mindezt a rokonság fogalmával alátámasztani, mivel a kultúrák kutatásával foglalkozó tudományágak nem csoportosítják, nem rendezik családokba azokat a népeket, melyek kulturális párhuzamokat mutatnak.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (9):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. május 14. 12:21
9 reiner Tor

@blogen: Én nem vagyok egy genetikus, de szerintem az adott haplotípusnak is vannak változatai, ráadásul pl. Cavalli-Sforza kimondottan nem az általában vizsgált Y és mitokondriális DNS-t vizsgálta, úgyhogy az ilyesféle magyarázatok teljesen kizártak. (Az Y és a mitokondriális amúgy erősen megtévesztő, mert a drift hatás mindkettőben nagyon erős, előbb-utóbb a világ összes férfia egyetlen ma élő férfitól fogja kapni az Y kromoszómát, de lehet, hogy ezen kívül semmilyen más gént...)

6 éve 2013. május 4. 00:29
8 arafuraferi

@blogen: Mindamellett, hogy kicsit nekem kínai, amiket írsz, ez részemről nem egy tudományos megfogalmazás volt, hisz tudományosan senki sem a rokonunk, van a nyelvünknek rokona, vannak valódi de pontosan nem területileg körülhatárolható genetikai rokonaink, és persze lassan az egész globalizálódó világ kulturális rokonunk. Én csak azt írtam, hogy a tudományosan nem meghatározható szubjektív néprokonság fogalmába belefér a nyelvi alapon számon tartott rokonság, belefér az ezerötszáz éves őstörténetünk életmódjának a tisztelete és szintén ilyen őstörténetű vagy esetleg ma is hasonlóan élő népekkel való "kulturális kapcsolattartás" (ez akár élőhely alapú is lehet, hiszen az eurázsiai sztyepptől nem szakadtunk el, mert ma is a legnyugatibb részén élünk). Az pedig hogy a Kárpát-medencében élünk, genetikailag mindenképp ideköt, hiszen a honfoglalók és az itt lévő avar, szláv stb. népesség (valamint a csatlakozó török népcsoportok) genetikai keveredéséből jött létre mai magyar népesség. Tehát az itteni honfoglalás előtti történelem is a mi történelmünk is egyben.

6 éve 2013. május 2. 17:30
7 blogen

@arafuraferi:

Genetikailag a Kárpát-medencéhez kötődünk? Az a tény, hogy a magyar minta hasonló a környezőhöz nem azt jelenti, hogy azonos népességek hozták ide azokat a géneket! Könnyen lehet, hogy X marker hordozóinak többsége Eurázsia másik feléről jött ide. Gondolj csak a Y kromoszóma R1a haplocsoportjainak párhuzamos eltrejedségére a sztyeppei és európai népek között! Szal teszem azt a szlovák populációban az R1a haplocsoport java része helyi európai ősöktől, míg a magyarban eurázsiai sztyeppei ősöktől került az egymás mellett élő csoportjainkba. Akár. Ezzel a statisztika nem tudott mit kezdeni.

6 éve 2013. április 23. 14:28
6 Roland2

www.youtube.com/watch?v=iwb-tUgmvqw

Vona jól összegezte ( mégha ellenkező értelemben is gondolta ) : "...a történelmi hazugságokat odategyük, ahová valók : a történelemkönyvekbe ."

Avagy : " A szegény gazdag ősökről mesél " ( japán közmondás )

6 éve 2013. április 20. 00:13
5 arafuraferi

Nem rossz cikk, végre kimondja, hogy a finnugor nyelvrokonság ténye mellett elfér az őseink mintegy 1000-1500 éves pusztai lovas életmódjának a tisztelete is. És hát mivel genetikailag a Kárpát-medencéhez kötődünk, az itt élő népekkel is szorosabb lehetne a kapcsolat, persze ehhez azért meg kellene olyan problémákat oldani, mint a kisebbségek autonómiájának megadása stb.

6 éve 2013. április 19. 22:03
4 Krizsa

Idézet a cikkből: "A probléma ott jelentkezik, hogy nincsen olyan átfogó tudományos elmélet, amely alapján a rokonság megállapítható lenne."

Válasz: Még átfogóbb, a fél Eurázsiára vonatkozó elmélet: VAN.

A további vita úgy alakul, hogy az emberi beszédhangok egyidőben keletkeztek-e, vagy sem? Mert ezen áll, vagy bukik az ún. indoeurópai nyelvészet.

Az indoeurópai (finnugor) nyelvészet már megbukott: az emberi beszédhangok nem egyidőben keletkeztek:-). Bizonyítás:

1. a hangok gyakoriságának

2. a szótagképző mássalhangzók egymáshoz kapcsolódásának

STATISZTIKÁJA megmutatja, hogy milyen sorrendben keletkeztek a beszédhangok. Megmutatja, hogy semmi esetre nem egyidőben.

6 éve 2013. április 19. 21:32
3 Varmer

@Xebulon: Mitől?

6 éve 2013. április 19. 14:41
2 Roland2

Akkor a határontúli magyarok meg szlovákok,románok,szerbek,ukránok,stb. ?

6 éve 2013. április 19. 14:00
1 Xebulon

A szlovákok, horvátok, osztrákok, szlovének, románok nem csak hogy kulturális rokonainak, hanem ők is magyarok - legalább 1000 évig azok voltak.