0:05
Főoldal | Rénhírek

Turáni gondolatok

Újabban ismét sokat hallhatjuk, politikusoktól és elemzőktől egyaránt, a turanizmus és turáni kifejezéseket. A turáni eredetileg nyelvészeti fogalom volt – később kezdték földrajzi, embertani, néprajzi és politikai értelemben használni. Hogyan alakult a fogalom jelentése?

Sándor Klára | 2012. augusztus 14.

Augusztus 10-12. között rendezték Bugacon a harmadik magyarországi Kurultájt. Az idei rendezvény az első, amely a hírek szerint jelentős állami támogatással zajlott, anyagi és szimbolikus értelemben egyaránt. Keskeny Ernő miniszteri biztos, Külügyminisztérium kelet-európai és közép-ázsiai főosztályának vezetője kiemelte, a Kurultáj megrendezése a „jelenlegi magyar kormány külpolitikai stratégiájával teljes mértékben összhangban van”, és „a keleti nyitás politikájának megvalósulását segíti”. A rendezvényt a „hun és türk tudatú népek” hagyományőrző összejöveteleként hirdetik, s a részvevő népek csaknem mindegyike török nyelvet beszél. A „hun és türk tudatú népek” lelki rokonságának hangsúlyozását baloldali elemzők és jobboldali politikusok is a turáni gondolat megjelenéseként értelmezik – ez a Kurultájokat rendező Magyar-Turán Alapítvány nevében is megjelenik. De mit jelent?

Türk kürt
Türk kürt
(Forrás: MTI / Újvári Sándor)

Turáni nyelvek a 19. századi értelmezésben

Turáni nyelvekről már Julius Klaproth, az orientalisztika egyik módszertani megújítója is beszélt 1802-ben, szintén nomád népek nyelvére vonatkoztatva használta 1836-ban Rasmus Rask, az összehasonlító történeti nyelvtudomány nagy alakja. Első ismert magyar említése a politikus és muzeológus Pulszky Ferenctől való, 1839-ből. A turáni elnevezés ihletője az Aveszta: a perzsa király Túr nevű, testvérgyilkos fiáról kapták nevüket azok a nomád népek, amelyek északról zaklatták a letelepedett árjákat. Az elnevezés az európai köztudatba Abul Gázi 17. századi munkájának, a törökök származásáról írt Sedzsere-i Türknek a megismerésekor került – ebben egyértelműen földrajzi területet jelölt.

Valódi nyelvészeti karrierjét 1847-ben kezdte ez a terminus, Max Müller révén. A turáni elnevezést elméletté formálva azonban először Christian Bunsen, göttingeni professzor használta azokra a nomád népekre és nyelvekre, amelyek sem az indoeurópai, sem a sémi csoportba nem tartoztak. Bunsen szerint a „turániság” kaotikus társadalmi és nyelvi állapot, melyből a fejlettebb letelepedett állam, illetve rendezettebb nyelv kialakul.

Az orientalista Müller – aki a turáni nyelvek mintapéldájának a magyart tartotta – Bunsen kérésére fogott hozzá a turáni nyelvek fogalmának részletes kidolgozásához. A turáni nyelveket ő is fejletlenebbnek tartotta, közös sajátosságuknak pedig a toldalékolást és a hangrendi illeszkedést tekintette. Ezzel teljesen eltüntette a földrajzi értelmezés nyomait, viszont szélesre tárta a kaput minden agglutináló nyelv előtt. A finnugor, török, mongol, tunguz nyelvek mellé odakerült a japán és a koreai, sőt egyes szerzőknél mindenféle nyelvek, a maoritól az eszkimóig.

A „turáni nyelvek” térképe
A „turáni nyelvek” térképe
(Forrás: Wikimedia Commons / Maximilian Dörrbecker (Chumwa) / CC BY-SA 2.)

A turanizmus első hulláma

A magyar politikai turanizmus részben erre a gondolatra vezethető vissza: a turáni címke alá sok mindent a finnugor mellé lehet fűzni, ráadásul a nyelvtipológiai hasonlóságot népi rokonsággá lehetett változtatni. A századfordulón már nem volt új gondolat, hogy a Keletet meg kell ismertetni a Nyugattal, s hogy a nyugati eszméket közvetíteni kell a Keletnek. Rát Mátyás már a 18. század végén kifejtette, hogy a magyarok küldetése a keleti nyelvek és kultúrák megismerése, értékeik közvetítése Nyugatra. 1883-ban Kállay Benjámin, a Monarchia pénzügyminisztere arról beszélt, hogy a keleti elszigeteltség oldásában a magyaroknak kell vezérszerepet játszaniuk. A 20. század elején a „keleti integráció” részben a gyarmatok hiányát próbálta ellensúlyozni, részben a pánszláv és pángermán törekvések jó ellenszerének látszott.

A turanista mozgalom első szervezete 1910-ben alakult. A Turáni Társaság (Magyar Ázsia Társaság), és alapítója, Paikert Alajos számára a minta a brit Asiatic Society volt, a cél pedig „az ázsiai és velünk rokon európai népek tudományát, művészetét és közgazdaságát tanulmányozni, ismertetni, fejleszteni és a magyar érdekkel összhangba hozni […] A társaság altruisztikus irányú, működéséből kizárja a politikát.” Az elnökségben a földrajztudós Cholnoky Jenő mellett ott volt Vámbéry Ármin, a hebraista-arabista Goldziher Ignác, a politikusi működését éppen szüneteltető földrajztudós Teleki Pál, valamint Károlyi Mihály, aki az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökeként, s nem politikusként került a társaságba.

1913-ban indult a Túrán, a társaság folyóirata, bevezetőjében Teleki Pál foglalta össze a némiképpen már módosult célt: „Keletre magyar! Nemzeti, tudományos és gazdasági téren keletre!” A gazdasági expanziót német, holland, belga mintára képzelték el, s a társaság a piacok és nyersanyaglelőhelyek földerítésére expedíciókat szervezett Kisázsiába, a Kaszpi-tengerhez, a Kaukázusba és az Aralhoz. Ezeknek az utaknak az eredményeképp jelentős néprajzi anyagot gyűjtöttek.

Az iráni és a turáni hadsereg csatája (Királyok könyve)
Az iráni és a turáni hadsereg csatája (Királyok könyve)
(Forrás: metmuseum.org)

Szakadások és törések

A társaságban már az alakuláskor is meglévő három irány – gazdasági-politikai, tudományos és lelkes amatőr – egy évtized múltán valódi törésvonallá vált. Az első években a küldetéstudat egyre erősödött, Paikert 1914-ben már arról írt, hogy „a magyar nemzet nagy és fényes jövő előtt áll és bizonyos, hogy a germánság és a szlávság fénykora után a turánság virágzása következik”, s hogy a magyarság feladata, hogy a turánság nyugati képviselőjeként „a hatszáz milliós turánságnak szellemi és gazdasági vezére” legyen. Az első világháború alatt a Turáni Társaság a fontossá vált török szövetség miatt kormányzati támogatást kapott. Neve is megváltozott, Magyar Keleti Kultúrközponttá, és korábbi tevékenységei mellé a háborúban új került: a török iskolák bezárása után mintegy kétszáz török, albán és bosnyák gyereket hoztak magyar mezőgazdasági és ipari iskolába, néhányukat gimnáziumba tanulni, és tervezték, hogy anatóliai gyerekeket hoznak majd ezrével az Alföldre cselédnek.

A háború alatt a Túránban egyre több dilettáns írás jelent meg. 1918-ban Teleki Pál igyekezett visszaállítani mind a társaság, mind a lap hitelét. Hangsúlyozta, hogy a Turán földrajzi, s nem nyelvekre vagy népekre vonatkozó, nem is embertani fogalom. Bírálta azokat, akik a turanizmust őstörténeti kutatások kiindulópontjává akarták tenni: „A magyar őstörténeti kutatást az eldilettantosodás veszedelme fenyegeti [...] Valahányszor a turanizmus a tudományos kutatás részleteiben kereste megerősítését és kellő kritika nélkül túlontúl messze ment, cáfolókra talált”. Törekvései ellenére 1920-ban elkerülhetetlenné vált a szakadás: a tudományos keletkutatás művelésére Teleki elnökletével megalakult a – máig létező – Kőrösi Csoma Társaság.

1920-ban még egy szakadás történt. A Turáni Társaság folytatta eredeti tevékenységét – Finn-észt, illetve Török Intézetet hoztak létre, nyelvtanfolyamokat, előadásokat szerveztek, foglalkoztak a keleti gazdasági terjeszkedés lehetőségeivel. Akik „erőteljesebb” hangvételt akartak, megalapították a Magyarországi Turán Szövetséget, nagyvezérévé Cholnokyt, szövetségnaggyá Baráthosi-Balogh Benedeket, a magyar-japán rokonság harcos képviselőjét választották. A szövetség erősen nyugatellenes volt, a nyugati kultúrát önzőnek, sötétnek, betegnek és hanyatlónak látta, a magyarok feladatának pedig azt tartották, hogy keresztény alapon erősítsék a faji gondolatot, s a „fajiság tudatának kifejlesztésével” megerősítsék a magyarság „erkölcsi és anyagi alapját”, s hogy a keleti „fajrokonok” kultúrájából töltekezve a magyarság segítsen meggyógyítani a Nyugatot is. A szövetségben azonban néhány év múlva ellentétek robbantak ki – Móra Ferenc megfogalmazásában „a turáni mezőkre beütött az ördög” –, és 1923-ban Cholnoky visszatért a Turáni Társaságba.

Teleki Pál
Teleki Pál
(Forrás: Wikipedia (magyar változat))

A turanizmus a harmincas években

Már a húszas években is előfordult, hogy a turánit nem nyelvi, néprajzi, különösen nem földrajzi fogalomnak értelmezték, hanem fajinak. A turáni fajmítosz azonban a harmincas években bontakozott ki igazán, nem kis mértékben a Turáni Szövetség 1931-es újraalakulása következtében. Koponyaalkat- és vércsoportvizsgálatokat szorgalmaztak annak érdekében, hogy meghatározhassák a „turáni faj” sajátosságait. Ekkor virágzott a turanizmusnak az a változata, amely szerint a Nyugat arra törekszik, hogy a megváltoztathatatlanul ázsiai magyarok kulturális és lelki „fajiságát” kiöljék, ezért a németektől és árja fajelméletüktől sem várhatunk jót, az igazi önmagunkra találást csak a turáni népekhez való visszatalálás jelentheti. Az irányzat fő ideológusa Túrmezei László, a Turáni Szövetség alvezére volt.

Voltak a turanizmusnak kevésbé ismert ágai is. Egy irányzat Baráthosi-Baloghot követve kifejezetten a japán-magyar „hídfő” kiépítésén munkálkodott, ennek köszönhetően Japánban klubok jöttek létre a rokonság ápolására. Bár a turanizmus fő irányai nem fordultak szembe a kereszténységgel, Bencsi Zoltán (ügyvéd) főtáltos vezetésével létrejött a Turáni Egyistenhívők Egyháza. Saját, turáni Hiszekegyet és szertartáskönyvet alkottak, és az egyház tízezernél több hívet tudhatott magáénak. A keresztény egyházak, s így az állam sem nézte jó szemmel működésüket.

A rövid áttekintésből is látszik: a „turáni gondolat” valójában „turáni gondolatok”: nemcsak koronként változott a turanizmus tartalma, de akár ugyanazon a korszakon belül is nagy különbségek lehettek egyes irányzatok között. Nagy különbségek voltak a fogadtatásban is.

Turanid férfi képe
Turanid férfi képe
(Forrás: Wikimedia Commons / Meyers Blitz-Lexikon)

Források

Kincses Nagy Éva: A turáni gondolat. 1990.

Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. 2007.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (19):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
10 éve 2013. november 9. 14:05
19 Roland2

1942 nyarán a Voronyezsi területen az alábbi - orosz nyelvű - plakátokat tette közzé a megszálló magyar hadsereg :

" Vöröskatonák,

tatár,vogul,osztják,cseremisz,mongol és votják származásúak !

Mi, magyarok nemcsak a zsidóuralom megsemmisítéséért harcolunk Oroszországban, hanem a ti szabadságotokért is. Ázsiából származunk, ahol népünk a régi időkben békés egyetértésben élt együtt népeitekkel.

Célunk felszabadítani titeket a zsidóuralom alól, hogy befejezzük végre a köztünk, testvérek között dúló gyilkos háborút. Ne harcoljatok ellenünk, írtsátok ki a zsidókat, szabadítsátok fel Oroszországot ! Álljatok át és lépjetek be az ázsiai légióba, ami a zsidóuralom ellen harcol, testvéri szeretettel várjuk mindannyiótokat a felszabadított Oroszországban. "

( Krausz Tamás - A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban - Levéltári dokumentumok 1941-1947 478. old. )

További érdekességek : falanszter.blog.hu/2011/06/22/gigantikus_attila_szobor_es_koppany_to

+ A török turánisták ( köztük több író és politikus ) a 30-as, 40-es években jó kapcsolatokat ápoltak a nácikkal - pl. a nacionalista műveiről elhíresült Nihal Atsiz író hitler-bajuszt növesztett és a frizuráját is utánozta - , radikálisabb németbarát politikusok nyomást próbáltak gyakorolni a kormányra, hogy a tengelyhatalmak oldalán lépjen be a Szovjetunió elleni háborúba ( ebből végül csak annyi lett, h. különböző - főként azeri - felkelő csoportokat támogattak ). Hasonlóan a korabeli magyar újpogányokhoz, a török turánisták közt is voltak olyanok, akik az "idegen eredetű" iszlám vallás gyakorlása helyett a régebbi, sámánisztikus, tengrizmushoz való visszatérést szorgalmazták.

11 éve 2012. november 26. 22:25
18 fakir

"nosztratikus" en is elirtam.....

11 éve 2012. november 26. 22:22
17 fakir

@tenegri: @Pierre de La Croix:

Kaoszon azt ertem, hogy van egy csomo reg es uj elmelet (pl nosztartikus) es olvasva a teoriakat az ember lassan azt hiszi, hogy semmi sem biztos. Eurazsiai alatt a szukebb urali-altaji nyelvek osszehasonlitasan tul egy tagabb ertelemzest ertek (a ket kontinensen elofordulo nyelvek hierarchikus kapcsolatrendszeret). (bocs nincs most ekezetes billentyuzetem)

11 éve 2012. november 26. 21:56
16 Pierre de La Croix

@Pierre de La Croix: Bocs, nosztratikus. A nosztartikus az mást jelent.

11 éve 2012. november 26. 21:55
15 Pierre de La Croix

@tenegri: @fakir: Nem a nosztartikus és egyéb hasonló makro (ez a jó szakkifejezés?) nyelvcsaládokra gondolsz?

11 éve 2012. november 26. 20:45
14 tenegri

@fakir: Attól függ mit értesz káoszon és besoroláson :) És miért pontosabb az eurázsiai nyelvek?

11 éve 2012. november 26. 20:33
13 fakir

Olvasgatom a wiki cikkét,

en.wikipedia.org/wiki/Ural%E2%80%93Altaic_languages

és csak értetlenkedek.

Mint laikus kérdezném, tényleg nagy káosz uralkodik tudományos körökben az uráli és/vagy altaji nyelvek (vagy pontosabban mondva Eurázsiai nyelvek) besorolása kapcsán?

11 éve 2012. augusztus 15. 19:38
12 Roland2
11 éve 2012. augusztus 15. 16:14
11 Fejes László (nyest.hu)

@Roland2: Hát ha valaki meggyógyul, akkor szinte felTÁMAD...

11 éve 2012. augusztus 15. 15:16
10 Roland2

@Fejes László (nyest.hu): Tréfán kívül egyébként a román tamaduitoare ( gyógyulás ) szó a magyar 'támad(ni)' átvétele,de már nem emléxem,hogyan magyarázták a jelentésváltozást ..

11 éve 2012. augusztus 15. 09:18
9 Fejes László (nyest.hu)

@siposdr: A turáni átokról már írt Zegernyei: www.nyest.hu/renhirek/max-muller-es-a-turani-atok

De szerintem nem vette figyelembe, hogy az átok eredetileg támadás volt, ebből van az angol attack – nyilvánvaló, hogy ha valakit megátkozunk, akkor spirituálisan támadjuk.

11 éve 2012. augusztus 15. 00:53
8 elhe taifin

" Egy irányzat Baráthosi-Baloghot követve kifejezetten a japán-magyar „hídfő” kiépítésén munkálkodott, ennek köszönhetően Japánban klubok jöttek létre a rokonság ápolására. "

"Az 1920-as évek második felében alakult meg egy az eszmét propagáló társaság, a Sumioka Tomoyoshi által alapított Daidosha, ezenkívül a Japán Turáni Társaság és a Nagy-Japán Turáni Ifjúsági Szövetség működött aránylag csekély taglétszámmal. A Daidosha társaság három éven át adott ki folyóiratot, amelyben gyakran foglalkoztak a magyarországi turanizmussal, továbbá személyes kapcsolatot tartottak fenn a magyar turanistákkal. Néhány könyv is megjelent e témában. Mindegyik társaság szorgalmazta a muzulmán népekkel való együttműködést. Az akkori japán külpolitika Dél-Ázsiára irányuló érdeklődését nem helyeslő mozgalom nem kapott támogatást, ezért a turanizmussal kapcsolatos ismeretek sem terjedtek el Japánban széles körben. Így csupán lelkes emberek szűk, klubszerű összejövetelének szintjén maradt a japáni turanizmus."

Umemura Yuko (梅村裕子): A Japán-tengertől a Duna-partig. Imaoka Dzsúicsiró életpályája a magyar-japán kapcsolatok tükrében. Gondolat, 2006

11 éve 2012. augusztus 14. 20:58
7 Avatar

@Fejes László (nyest.hu): Akkor én kiteszem helyetted. :)

És persze ne feledkezzünk meg arról, hogy a "turán" angolul "to run", mivel ha jöttek a magyarok, akkor a szászoknak nem volt más lehetősége, mint szaladni, menekülni! :)

@siposdr: Szubartui! :)

11 éve 2012. augusztus 14. 20:52
6 siposdr

@Fejes László (nyest.hu): És a turáni átok, az bakfitty? ;-))

De ne filozofáljunk itt feleslegesen, mert mindjárt jön a szibériai hun és kioszt bennünket.

11 éve 2012. augusztus 14. 16:46
5 Etim

@Sigmoid: XD akkor ajálott zene Neked: www.youtube.com/watch?v=PUnubxkYgQ8

@Fejes László (nyest.hu): Gondolom nem ironikus akart lenni, mert egy smiley sem volt benne, de Turán.. túra.. Nem tudom.. Á propos! Van egy Tura nevű településünk is Hevesben! (wiki-n sajnos nincs infó a szó etimológiájáról) :))