Elhunyt Domokos Péter
2014. május 27-én elhunyt Domokos Péter, a finnugor népek irodalmának kutatója. 78 éves volt.
Domokos Péter 1936. január 15-én született Gyergyóalfaluban (Románia) Domokos Pál Péter kántortanító gyermekeként. A család négy gyermeke közül az apa nevét továbbvivő (Pál) Péter volt a legidősebb. Születése után pár évvel Kolozsvárra költöztek. 1944-ben Magyarországra menekültek. A kezdeti hányattatások után az édesapa a József Attila gimnáziumban kapott tanári állást. 1954-ben ugyanott érettségizett Domokos Péter. A család zenei hagyományainak megfelelően (az édesapa a magyar zenetörténet-kutatás kimagasló alakja volt) középiskolai és egyetemi évei alatt csellózni tanult, a Bartók Béla zenei szakiskola növendéke volt.
(Forrás: finnugor.elte.hu)
Az egyetemet magyar‒román szakon kezdte el. Magyar szakos diplomáját 1959-ben kapta meg. Finnugrisztikát Beke Ödöntől és Lakó Györgytől tanult. Már egyetemi évei alatt vonzotta a tudományos pálya, diákköri dolgozatokat írt, és azokkal díjakat is nyert. Nyelvésznek indult, első közleménye a Magyar Nyelvben jelent meg. Figyelme azonban rövidesen a finnugor népköltészet felé fordult. E témáról publikált tanulmányt a Világirodalmi Figyelőben.
Egyetemi tanulmányai után előbb általános iskolában, majd középiskolában tanított Budapesten. A tudományos pálya felé törekvést ekkor sem adta fel. Lektori állásra pályázott, s 1965-től 1970-ig a leningrádi egyetemen tanított magyar nyelvet. Ezek az évek sorsdöntőnek nevezhetők további pályája szempontjából. A városban tanultak a keleti finnugor népek tehetséges lányai-fiai, akikkel sikerült megismerkednie. Ekkor fordult véglegesen a finnugor népek irodalmának kutatása felé.
Hazatérése után az MTA tanszéki kutatójaként öt évet a szegedi József Attila Tudományegyetem Finnugor Tanszékén töltött. Könyve jelent meg a finn irodalom magyar fogadtatásáról, és megírta kandidátusi disszertációját az udmurt irodalomról (megjelent 1975-ben). E műve széles körű visszhangot keltett a Szovjetunióban. A könyv tudományos jellegű, mégis párttaggyűléseken tárgyalták titokban, próbálták felmérni hatásait, s valamiképpen védekezni ellene. Ez a mű alapjaiban változtatta meg egyes finnugor népek értelmiségének történelemszemléletét.
Az MTA kutatócsoportja később Budapesten folytatta munkáját. 1980-tól Domokos Péter az ELTE Finnugor Tanszékének oktatója lett. Ezekre az évekre esik akadémiai doktori disszertációjának megírása (A kisebb uráli népek irodalmának kialakulása). Az opponensi vélemények már tükrözik a felismerést: Domokos Péter munkássága új tudományág megszületését eredményezte. Fő munkaköre mellett tudományszervezéssel és szakmai tanácsadással is foglalkozott a Művelődésügyi Minisztériumban, illetve az Országos Széchényi Könyvtárban.
1986-ban kinevezték egyetemi tanárnak. Hat évvel később átvette az ELTE Finnugor Tanszékének vezetését. Ezt a tisztséget tíz évig töltötte be. Tudományos téren ekkor a finnugrisztika kutatástörténetével, a finnugor nyelvrokonság magyarországi recepciójával foglalkozott. Ezt jelzi Szkítiától Lappóniáig című kötete.
Ebben az időszakban jelentős tudományszervezési tevékenységet is kifejtett. Új munkatársakat vont be a tanszék munkájába, és érvényt szerzett annak a nemzetközi szerződésnek, melynek keretében azóta is anyanyelvi lektorok tanítanak kis finnugor nyelveket a budapesti egyetemen. Tanszékvezetése idején új tudományos kiadványsorozatot indított Budapesti Finnugor Füzetek néven, és az Urálisztikai Tanulmányoknak is számos új kötetét jelentette meg.
A tanszék vezetését 2002-ben, 65 éves korában adta át Havas Ferencnek. 2006 elején nyugdíjba vonult, de professor emeritusként továbbra is részt vett az általa megindított doktori képzésben.
Harminc könyvet írt, illetve szerkesztett és háromszázötven kisebb-nagyobb tanulmány is őrzi nevét. Számtalan kitüntetést kapott: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, az Észt Köztársaság elnökének Pro Terra Mariana Érdemrendjét; a Finn Köztársaság elnöke a Fehér Rózsa Érdemrend lovagi címével tüntette ki, az orosz államfőtől pedig a Puskin-érmet kapta meg. A szentpétervári egyetem díszdoktori címmel tüntette ki.
Domokos Péter iskolateremtő munkássága nyomán több magyar kutató figyelme is a keleti finnugor népek irodalma fordult. A halál egy nagy ívű pályát zárt le, de az életpálya egyik különleges értéke éppen abban áll, hogy a Domokos Péter által megteremtett tudományág művelését tanítványai viszik tovább.
Felhasznált irodalom
Klima László: Domokos Péter 60 éves. In: Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. Urálisztikai Tanulmányok 7. Budapest, 1996. 7‒11.
Sajnos nem volt szerencsém személyesen ismerni, de érintőlegesen már találkoztam műveivel. A magyar - és nemzetközi - tudományos élet egy jelentős kutatót vesztett el most...