Az oroszok már a lakótelepen vannak
Oroszország jelentős orosz kisebbséggel rendelkező balti szomszédairól sokat hallani a hírekben. De vajon mi a helyzet a finnországi orosz bevándorlókkal? Kik ők, hol élnek, mit csinálnak?
2014 őszén a legnagyobb finn napilap, a Helsingin Sanomat több cikkben is foglalkozott a finn fővárosban és környékén élő orosz bevándorlókkal. Az írások elsősorban arra fókuszálnak, hol és milyen számban élnek orosz anyanyelvűek Finnországban, de tárgyalnak nyelvpolitikai kérdéseket is. Az olvasók ugyanakkor arról is tájékozódhatnak a cikkekből, hol vannak Helsinki orosz kulturális emlékhelyei, és mely éttermek várják a vendégeket ínycsiklandozó orosz finomságokkal. A cikksorozat írója, Jyri Hänninen többször hangsúlyozza, hogy a finnek keveset tudnak keleti szomszédaikról, miközben Finnország orosz lakosságának száma folyamatosan növekszik, Helsinki egyes részein lépten-nyomon oroszul beszélőkbe botlik az ember. Nézzük hát, mit érdemes tudni a finnországi orosz bevándorlókról!
(Forrás: Yle Uutisgrafiikka)
Annyian vannak, mint...
A finn statisztikai központ (Tilastokeskus) adataiból kiderül, hogy az oroszok állnak a bevándorlási hullám élén, és bár a svéd kisebbség még mindig a lakosság 6%-át teszi ki, az oroszok fokozatosan feltornászták magukat a második helyre a kisebbségek sorában, jelenleg a népesség 1,3%-át alkotják. A statisztikai hivatal 2012 végén nagyszabású kutatást végzett a finnországi bevándorlás helyzetével kapcsolatban. Meglehetősen érdekes, sokak számára nyugtalanító eredmények születtek. Finnországban 2012 végén 279 616 külföldi születésű személy élt, ez akkor a teljes lakosság 5,2%-át jelentette.
A bevándorlók aránya a legnagyobb a 25–34 év közötti fiatalok körében. Ebben a korosztályban csaknem minden 10. személy Finnországon kívül született. Ez az arány még nagyobb, ha csak a főváros környékén élő lakosságot vesszük figyelembe. A bevándorlók legnépesebb csoportját – 70 899 fővel – az egykori Szovjetunióban és Oroszországban születettek alkotják. A második legnagyobb közösség az észteké, 36 036 fővel (ide számítják a Szovjetunió észt tagköztársaságában születetteket is), majd a szomáliak következnek 14 672 fővel, valamint az irakiak 10 795 fővel. A következő ábrán a legnépesebb bevándorlócsoportok számaránya látható, a vízszintes tengely azt mutatja, hány ezer fős a közösség, a függőleges tengely pedig a származási országot. Az első a volt Szovjetunió és Oroszország, a második Észtország, a harmadik Szomália. A sötétkék színnel a külföldön születetteket jelöli a grafikon, világoskékkel a már Finnországban születetteket.
(Forrás: Tilastokeskus / Riitta Harala)
A Helsingin Sanomat cikksorozata a száraz tények közlése mellett igyekszik az érzelmekre is hatni, és persze jóslásokba is bocsátkozik. Közli többek között a statisztikai hivatal számításait, miszerint – ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak – 2050-re 70 ezerről 200-250 ezerre nőhet az orosz anyanyelvűek száma Finnországban. Magától értetődik, hogy ez a gyors növekedés társadalmi és politikai problémákhoz is vezethet. A cikk a kérdés szakértőjeként a bevándorlási hivatal (Siirtolaisinstituutti) vezetőjét, Ismo Söderlinget szólaltatja meg. Söderling kitér arra, hogy a finnországi oroszokat politikailag kihívást jelentő csoportnak kell tekinteni, mivel a számuk növekedése könnyen vezethet oda, hogy kisebbségi nyelvi jogokat vagy akár kulturális autonómiát is követelhetnek. Söderling szerint egyelőre nem látszik valószínűnek, hogy az orosz valaha is hivatalos nyelv lenne Finnországban. A kutató csak a kisebbségi nyelvi, esetleg területi nyelvi státuszt tartja elképzelhetőnek, abban az esetben, ha a bevándorlás továbbra is ilyen ütemben folytatódik.
Hol laknak az oroszok?
A cikksorozat észak-finnországi olvasóinak talán kissé érthetetlen, miért ennyire aktuális az oroszkérdés, mivel az ottani mindennapokban nincs láthatóan jelen ez a kisebbségi csoport. Általában is elmondható, hogy a bevándorlók inkább az ország déli régióit részesítik előnyben. Az oroszok is elsősorban a fővárosban és környékén telepednek le, illetve népszerűek még az orosz határ menti délkelet-finnországi régiók is. A keleti városokban ugyanakkor az orosz turisták aránya is számottevő.
(Forrás: Wikimedia Commons / Смок Вавельский / CC-BY-SA-3.0)
Ezért ezeknél az önkormányzatoknál felmerült az az ötlet, amint erről korábban már a nyest is beszámolt, hogy a Finnország-szerte kötelező svédoktatást itt az orosz nyelv tanításával váltanák fel, mivel ez sokkal hasznosabb lenne a diákok számára. Az ötletet a parlament elvetette, mert ha a kelet-finnországi diákok nem tanulnák a svédet, az később előnytelen helyzetbe hozná őket a munkaerőpiacon. A legtöbb állami hivatalban ugyanis elvárás az ország második hivatalos nyelvének, a svédnek az ismerete.
Ha kíváncsiak vagyunk, a fővárosban és környékén melyik részeken élnek orosz anyanyelvűek, kipróbálhatjuk a Helsingin Sanomat egyik orosz témájú cikkében levő alkalmazást. Az írás végén található program segítségével még akkor is láthatjuk, hogy hány százalékban élnek nem finn származásúak az adott városrészben, ha nem tudunk finnül. A legördülő menüből ki kell választani egy kérdéses területet, ezután válaszként megkapjuk az adott régióra jellemző százalékos arányt, és azt, hogy melyik népcsoport aránya a legmagasabb az adott városrészben. (Segítségül: viro ’észt’, venäjä ’orosz’, somali ’szomáli’.) Érdemes rákeresni például a következő városrészekre: Lakisto, Itäkeskus, Länsimäki.
(Forrás: Wikimedia Commons / Gregorius / CC BY-SA 3.0)
Ha nincs kedvünk a programmal játszadozni, vessünk egy pillantást az alábbi térképre, amelyről leolvasható, hogy az adott városrészben melyik a leginkább használt kisebbségi nyelv. Az egyes kisebbségi csoportok különböző színekkel vannak jelölve. A nyelvek után zárójelben található számok pedig azt jelölik, hogy az adott nyelv hány városrészben domináns kisebbségi nyelv. (A térképen látható nyelvek csökkenő sorrendben: orosz, észt, angol, szomáli, kínai, amhara, albán, francia, egyéb.)
(Forrás: Helsingin Sanomat / Jyri Hänninen és Esa Mäkinen)
Jól látható, hogy míg a kínai vagy az albán csak egy két kerületben domináns az úgynevezett Nagy-Helsinkiben (Helsinki, Espoo, Vantaa és Kauniainen együtt), addig az oroszok jó pár városrészben többségben vannak. Bár az oroszok Nagy-Helsinki különböző részein telepedtek le, szembetűnő, hogy elsősorban a lakótelepeken vannak számottevően jelen. A fővárosban és környékén 27 ezer orosz lakik. A legtöbb orosz anyanyelvű Vantaa város Länsimäki részében koncentrálódik, ahol a lakosság nyolc százalékát alkotják. (A második legnagyobb kisebbség, az észtek, Vantaa Lakisto nevű negyedében élnek, ahol a lakosság 15 százalékát alkotják.)
Orosz kul(inária)túra Helsinkiben és környékén
A finnországi oroszok származásukat és társadalmi helyzetüket tekintve is nagyon összetett csoportot alkotnak. Sokan közülük inkeri finn származásúak, vannak köztük észtországi oroszok, illetve oroszországi oroszok. Az értelmiségtől a kétkezi munkásig számos társadalmi csoport képviselői megtalálhatók közöttük, és a bevándorlás okai is eltérőek lehetnek. Sokan tanulni jöttek és Finnországban ragadtak, másokat a munkalehetőségek csábítottak ide, és van, aki az élettársa-házastársa révén került az országba.
A Helsingin Sanomat szerint az átlagfinn nem sokat tud a keleti szomszédjáról, ezért a napilap a tájékozódni vágyókat kulturális-gasztronómai kérdésekben is eligazítja. Egyik videóriportjukban nemcsak a Koivukylä városrészben található új palacsintázót mutatják be, hanem ötleteket adnak arra vonatkozóan is, hol találkozhatunk a fővárosban és környékén az orosz nyelvvel és kultúrával. A videóban adott információk segítségével könnyen betájolható, hol vannak a fővárosban orthodox templomok és temetők, orosz jellegű ételeket kínáló éttermek és egyéb találkozási pontok.
(Forrás: Wikimedia Commons / Hugo.arg)
Akit további részletek érdekelnek a finnországi kisebbségi nyelvekről, és beszél angolul, érdemes meghallgatnia azt az előadást, amely 2014. október 27-én az észtországi Tartui Egyetemen hangzott el. Az egyetem vendége volt Pirkko Nuolijärvi, a finn Kotimaisten kielten tutkimuskeskus (Hazai Nyelvek Kutatóközpontja) munkatársa. The status and the promotion of the languages in Finland (A finnországi nyelve státusza és promóciója) című előadásában a finnországi kisebbségek helyzetéről, a finn nyelvpolitika legújabb kérdéseiről beszélt. Az angol nyelvű előadás a Tartui Egyetem videóarchívumában megtekinthető.
Szegények, ezek is meg vannak áldva!
Kb 20 évvel ezelőtt beszélgettem egy döntéshozói pozicióban (akkor) lévő finnel. Megkérdeztem h a szovjet-finn háborúban elrabolt földjeiket nem szeretnék-e visszakapni. A válaszának az volt a lényege h (szerinte) nem kellenek pravoszlávok az országba. Sapienti sat.
Lesz ez így nálunk is.