Zsidónegyed-kalauz fiataloknak
Egy házban élt Seres Rezső és Presser Gábor – többek között ez is kiderül a zsidónegyedet bemutató zsebkönyvből.
Fiataloknak szóló kiadványt mutatnak be a régi pesti zsidónegyedről a Múzeumok éjszakáján, a szombati programsorozaton a kötet már kapható is lesz a Zachor Alapítvány standján a Wesselényi utcában. Az ismeretterjesztő és oktatási anyagként, valamint útikönyvként egyaránt használható zsebkönyvet tizenhárom fiatal egyetemista írta és fotografálta fiataloknak – mondta Szőnyi Andrea, a Zachor Alapítvány vezetője, a kiadvány gondozója az MTI-nek. Szintén ifjú szakemberek munkája a Budapest kerületi beosztását, illetve a régi pesti zsidónegyedet ábrázoló grafika, akárcsak a hamarosan elkészülő angol fordítás.
Az alapítvány önkéntesei évek óta vezetnek történelmi sétákat diákcsoportoknak a negyedben, megismertetve velük a zsidó vallás és hagyomány alapjait, a negyed történelmét és építészetét, a virágkort és a gettó idejének korszakát. A sétákon szerzett tapasztalatok alapján készült el a könyv, amely a városrész jelenének pezsgő életét is bemutatja a romkocsmákkal. Az építészetről szóló fejezetben a negyed kialakulásának története olvasható, a zsinagógák, templomok részben megjelenik a vallási sokszínűség: az Avilai Szent Teréz templom mellett a Vasvári Pál utcai, a Dohány, a Rumbach és a Kazinczy utcai zsinagóga, a Mózes Ház, a román ortodox kápolna.
Az Emlékhelyek című fejezetben megtalálható például a Hősök kertje, Carl Lutz, a svájci zsidómentő diplomata emlékműve a Dob és a Rumbach Sebestyén utca sarkán, a Király utca 15. szám alatt a gettó visszaépített fala, rajta emléktáblával. A Hírességek fejezetben zsidókat és nem zsidókat is felsorol a könyv; megtudható, hogy ebben a negyedben élt Petőfi Sándor és Jókai Mór, a Dob utca 46/b-ben Seress Rezső és Presser Gábor lakott, de élt ott Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula, Goldziher Ignác híres orientalista, Mednyánszky László, Ferenczy Károly és Scheiber Hugó festőművész is.
A negyedben múzeumok, színházak is találhatók, valamint parókás, kalapos, ötvös és kefekötő műhely is. A fiatalok végigjárták ezeket és beszélgettek a tulajdonosokkal, hogy még élőbb legyen a negyedről alkotott kép. A kötet sok fotót, sőt rövid zsidó értelmező szótárat is tartalmaz, például megmagyarázza, mi a barhesz, melyek az őszi nagy ünnepek, mi a kipa – összegezte Szőnyi Andrea a tudnivalókat a zsebkönyvről.