Zsebre vághatjuk a kulturális örökséget
Átfogó, ingyenesen hozzáférhető rendszer készül a magyar kulturális örökség digitális bemutatására. A Mandalat névre keresztelt projektről csütörtökön a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek konferenciát, amelyen Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta: a művelődéspolitika fő terepe ma a nemzeti örökség digitalizációja és annak mindenki számára elérhetővé tétele.
A konferencia időszerűségét az adja, hogy megszületett a Mandalat rendszere – mondta el az MTI-nek Fórizs Zoltán, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főigazgató-helyettese.
„Több mint féléves előkészítés, kutatás eredménye, hogy megszületett egy közös adatpolitikai koncepció, amely a digitális közgyűjteményi, közművelődési tartalmakat, valamint a digitális formában megjelenő művészeti tartalmakat egy rendszerben tudja összefogni” – magyarázta a főigazgató-helyettes, hozzátéve: az adatokat a Mandalat nem „elveszi”, hanem a tárolás helyére irányítja majd a felhasználót.
„Az adatok közös felületen lesznek megjeleníthetőek, ennek bemutatására jött létre ez a konferencia” – szögezte le Fórizs Zoltán, aki a terv jelentőségét abban látja, hogy az okostelefonok, tabletek révén mindenki a „zsebében hordozhatja” majd Magyarország teljes kulturális örökségét. A vezető az MTI-nek elmondta: leghamarabb az év második felében lesz készen az új rendszer tesztverziója.
Szőcs Géza államtitkár a konferencián tartott előadásában leszögezte: a nemzetet nyitott hálózatnak tekintik, amely a családi viszonyrendszerre hasonlít. „A régi családi fényképek, levelek, emléktárgyak megfelelője a kulturális örökség. A nemzeti kulturális örökség a nemzeti önazonosság lényege” – vélekedett az államtitkár, hozzátéve, hogy az új művelődéspolitika legfontosabb eleme, hogy a digitalizáció révén minden magyar állampolgárnak átnyújthatják a teljes magyar nemzeti kulturális örökséget. Kiemelte: az anyag gondozásával, szerkesztésével, segédletekkel lehetővé teszik, hogy az „irdatlan mennyiség” ne bátortalanítsa el a felhasználót.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a közgyűjteményeknek el kell fogadniuk: az általuk gondozott kulturális adatok nem az övéik, hanem az osztatlan magyar nemzet tulajdonát képezik. „Azt is tudniuk kell, hogy ma már a közgyűjtemény nemcsak fizikai térben létezik, hanem a virtuálisban is, és kulturális kínálatával ott verseng a magyar és külföldi gyűjteményekkel” – fogalmazott.
Szőcs Géza a Mandalat születését azzal is indokolta, hogy a digitalizációval, az internet elterjedésével ma az emberiség az írásbeliség megjelenéséhez, majd a nyomtatott szöveg megjelenéséhez hasonlatos „cezúrához” érkezett.
Horváth Iván, az ELTE egyetemi tanára előadásában arról beszélt, hogy az internet nem a megőrzés, hanem a szétosztás feladatát tudja ellátni. „Ami az interneten van, azt elpusztultnak kell tekinteni” – állította, hozzátéve ugyanakkor, hogy a hatékony megőrzés csak a sokszorozás révén érhető el. Mint rámutatott, a digitális megőrzésnek még mindig a papír a versenytársa, az elektronikus adattárolók hatékonysága, tartóssága csak évszázadok múlva derül ki. A Mandalatról elmondta, a legfontosabb feladat hatékony narratívára felfűzni a hatalmas adathalmazt, mert enélkül nem fogják használni az emberek.
A konferencián Szakadát István, a Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense tartott előadást a Nemzeti névterek kialakításának koncepciója címmel, Fonyódi Krisztián, a Szépművészeti Múzeum Digitális Archívumának vezetője a digitális kulturális örökség kezelésének európai irányait ismertette, Golden Dániel, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársa pedig a Fenntartható digitális kultúra címmel osztotta meg gondolatait.