Vollebaek nem kíván közvetítő lenni a szlovák-magyar vitában
Nem kíván közvetítő szerepet játszani Szlovákia és Magyarország kapcsolataiban Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa – jelentette ki Juraj Horváth, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke azt követően, hogy a testület tagjai szerdán Pozsonyban megbeszélést folytattak a főbiztossal.
Horváth beszámolója szerint Vollebaek a találkozón hangsúlyozta: ha bármelyik fél is kéréssel fordul hozzá, szívesen ad tanácsot. A biztos a szlovák bizottsági elnök szerint ugyanakkor megismételte korábbi álláspontját, miszerint a szlovák államnyelvtörvény nem ellentétes az európai jogrenddel, s aláhúzta, hogy egyértelművé kell tenni az egyes rendelkezések végrehajtását, mert a törvény alkalmazásánál problémák keletkezhetnek.
Vollebaek nem vitatta a törvénybe foglalt szankciókat, de kijelentette, hogy személyesen nem híve a kemény büntetéseknek, s a nyelvtörvény büntetései esetében is fontosnak tartja a körültekintést és a jóérzést. „A szankciók törvényességét azonban nem tagadta” – jegyezte meg Horváth. Ami a főbiztos hivatala és a szlovák külügyminisztérium közti levélváltásokat illeti, amelyek egy részét Pozsony nyilvánosságra hozta, Vollebaek – a szlovák beszámoló szerint – azzal intézte el, hogy hivatali beosztása és tevékenysége is bizalmasnak tekinthető.
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) korábban bírálta a szlovák külügyi tárcát, hogy a nyelvtörvény kapcsán félrevezető módon először csak a főbiztosi álláspont egy részét közölte, elhallgatván a másik részben megfogalmazott kifogásokat és ajánlásokat. Csáky Pál, az MKP elnöke a parlamenti találkozó után újságíróknak nyilatkozva ismét síkraszállt amellett, hogy Pozsonynak az egész levelezést, az összes főbiztosi ajánlást nyilvánosságra kellene hoznia.
Az MKP elnöke úgy fogalmazott, hogy elégedett a szerdai megbeszélés eredményével, különösen azzal, hogy a szlovák kormány kész figyelembe venni Vollebaek összes ajánlását. „Nem tudom, hogy világosan látja-e a szlovák kormány, hogy mire kötelezte magát” – jelentette ki Csáky Pál.
Hozzátette: az EBESZ főbiztosa több mint 15 konkrét ajánlást fogalmazott meg azzal, hogy ezeket meg kellene valósítani. Csáky az ajánlásokat nem konkretizálta, de szerinte ezek is azt bizonyítják, hogy a szlovák államnyelvtörvény egy rossz jogszabály. Az MKP elnöke szerint Vollebaek a szankciók megszüntetésének híve.
Vollebaek külön találkozott Berényi Józseffel, az emberi jogi bizottság elnökével, az MKP alelnökével és Bugár Bélával, a Híd-Most párt elnökével. Berényi tolmácsolta a főbiztosnak azt a véleményt, hogy a nyelvtörvény végrehajtási utasításait ne a kulturális tárca, hanem a kormány szintjén dolgozzák ki, hogy azokat ne lehessen olyan egyszerűen megszüntetni. Jelezte: nem érez csalódást afelett, hogy a főbiztos nem követeli a nyelvtörvény megváltoztatását. Szerinte a szlovák nyelv megerősödött pozícióját a jövőben a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jogszabály megerősítésével lehetne kiegyensúlyozni. „Ezt támogatja a főbiztos is” – húzta alá Berényi.
Bugár Béla azt szorgalmazta, hogy a nyelvtörvény homályos rendelkezéseit meg kellene szüntetni, illetve egyértelművé tenni. „Egyértelművé kell tenni, hogy miért, milyen szankció szabható ki” – szögezte le Bugár. Hangsúlyozta: szükségesnek tartja, hogy a végrehajtó utasítások kidolgozásába a szlovákiai magyarság képviselőit is be kell vonni.