Vallás és irodalom – jogi igazságtétel?
Valóság és fikció néha nehezen válik el egymástól. Ezt most épp Nedim Gürsel török–francia író tapasztalhatta meg.
Az író a 60-as években állami nyomásra utazott Franciaországba, majd az 1980-as államcsíny után ismét száműzetésbe kényszerült. Az irodalmi tevékenységen túl jelenleg kortárs török irodalmat tanít a Sorbonne-on.
Nadim Gürsel két nyelven publikál, és élete megoszlik szülő- és fogadott hazája, Törökország és Franciaország között.
Most éppen előbbi fogta perbe legújabb regénye, a 2008-ban megjelent Allah lányai miatt.
A vádak szerint az író „befeketítette a nemzet vallási értékeit", és ezzel vétett a török büntető törvénykönyv 216. paragrafusának 1. cikke ellen, amely kimondja, hogy tilos a „nemzetiségek, társadalmi, vallási vagy regionális csoportok, elleni uszítás". A törvény megszegőjét fél–egy évig terjedő, letöltendő börtönbüntetéssel sújthatják.
Az ügy nagy vihart kavart világszerte. A szerző védelmére tizenhét többféle nemzetiségű író és értelmiségi írt alá egy kiáltványt a török miniszterelnöknek címezve, amelyben felszólítják a török kormányt, hogy haladéktalanul szüntesse be a Nadim Gürsel elleni eljárást, és tiltakoznak a szólásszabadság megsértése ellen.
Az író maga bizakodóan nyilatkozott a török bíróság működéséről. Az első meghallgatáson mégsem vett részt, ahol többek között egy egyszerű olvasó is vallomást tett, miszerint sértették őt a Mohamed prófétára vonatkozó, bántó kifejezések.
Az ügyet egyszer már megtárgyalták, az írót pedig felmentették, ám a peres eljárás mégis a feljebbviteli bíróságon folytatódott. A bíróság egyébként ugyanaz, amelyik a Nobel-díjas Orhan Pamuk írót is nemkívánatos személynek minősítette 2007-ben.
A következő tárgyalás időpontját május 26-ra tűzték ki.