Utolsó mentsvár: intézményi nyelvvizsga
Egy különös magyar találmánnyal ismerkedünk ma meg: olyan nyelvvizsgákkal, melyek letétele hivatalosan sem nyelvtudást igazol. Csupán egy áhított másik dokumentum, amely a diploma megszerzésére jogosít. Az intézményi nyelvvizsgák utoljára ebben a félévben tehetők le. Vajon tényleg könnyebbek, mint államilag elismert társaik?
A hatályos felsőoktatási törvény szerint mesterképzésre és doktori képzésre csak az vehető fel, akinek legalább egy írásbeli és szóbeli nyelvtudást igazoló, középszintű (B2 szintű), államilag elismert nyelvvizsgája van. Az alapképzésben szerzett felsőfokú oklevél (BA, BSc) is csak akkor adható ki, ha a hallgató egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Ez alól a rendelkezés alól igen kevesen mentesülnek. Azoknak a hallgatóknak, akik legalább 40 évesen kezdték meg felsőfokú tanulmányaikat, és záróvizsgájukra legkésőbb a 2015/16-os tanévben sor kerül, nem kell nyelvvizsga a diplomához. Azok számára viszont, akiknek már csak a nyelvvizsga-bizonyítvány hiányzik az oklevél kiadásához és a záróvizsga óta eltelt 3 évben nem sikerült államilag elismert középfokú nyelvvizsgát szerezniük, lehetőségük van a felsőoktatási intézmény által szervezett belső nyelvvizsgán igazolni nyelvtudásukat. Erre legutoljára az idén, azaz a 2012/13-as tanév tavaszán záróvizsgázóknak lesz lehetősége. A sikeres intézményi vizsga csak a diploma átvételére jogosít, nem számít nyelvvizsgának. A nyelvvizsga hiánya miatt oklevelet nem kapó hallgatók száma tízezres nagyságrendű.
2008 óta hazánkban is a Közös Európai referenciakeret (KER) szerinti nyelvi tudásszintekhez igazítják a nyelvvizsgák szintjét. A korábbi alapfok, középfok, felsőfok elnevezéseket egy betűből és számból álló kód foglalta el. Az A betű az alapszintet, a B betű az önálló nyelvhasználó szintjét, a C betű pedig a mesteri nyelvhasználatot jelenti. Minden szinten belül elkülönítenek két alszintet. Az alacsonyabb alszintet 1-gyel, a magasabbat 2-vel jelölik. A korábbi alapfokú nyelvvizsga az B1 szintnek, a középfokú a B2 szintnek, míg a felsőfokú nyelvvizsga a C1 szintnek felel meg.
Miben különböznek az intézményi nyelvvizsgák az államilag elismert vizsgáktól? Feltehető, hogy a helyi vizsgák könnyebben megszerezhetők. Természetesen élesben egyik ilyen vizsgát sem tudtuk kipróbálni, de az interneten fellelhető vizsgaleírások és vizsgatesztek segítségével megpróbálunk képet alkotni arról, helytálló-e a feltételezésünk. Az államilag elismert nyelvvizsgák közül a legnagyobb múlttal rendelkező Origó (Rigó utca), az ugyancsak népszerű, 2013 márciusától Nyelvtani Tesztet Nem Tartalmazó EURO és az egynyelvű ECL vizsgák honlapján lévő angol középfokú mintateszteket néztük meg. Az intézmények közül pedig a Nyíregyházi Főiskola, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a budapesti Gábor Dénes Főiskola által ajánlott nyelvvizsgák feladatsorait vizsgáltuk.
Beszéd
beszélgetés
1
1
1
1
1
1
kép
1
2
1
1
1
1
szerepjáték
1
1
1
1
1
problémamegoldás
1
Hallgatás
magyar feladatlap
1
angol feladatlap
2
2
2
3
jegyzetelés
1
tolmácsolás
1
Írás
nyelvtani teszt
1 (50)
–
–
1 (10)
1 (15)
1 (30)
fordítás magyarról
1
1
fordítás angolról
1
fogalmazás
1
2
2
1
1
2
Olvasás
magyar feladatlap
1
1
angol feladatlap
3
2
1
2
3
Összesen
9
15
8
7
8
12
A fenti táblázat azt mutatja, hogy hány feladatsorral vagy szöveggel tesztelik a vizsgák az adott készséget. A nyelvtani tesztnél zárójelben az a szám szerepel, ahány kérdést a feladatsor tartalmaz. A feladatokat a négy alapkészség (szóbeli szövegalkotás, hallott szöveg értése, írásbeli szövegalkotás, olvasott szöveg értése) szerint csoportosítottuk. Bár a vizsgák általában szóbeli és írásbeli részre vannak bontva, abban különbség van, hogy a hallott szöveg értését melyik modulba sorolják. A Nyíregyházi Főiskolán pedig ilyen feladat egyáltalán nincsen.
(Forrás: Wikimedia Commons / Gulliver Schools / CC BY 2.5)
Az alábbiakban részletesen összevetjük a feladatokat – amennyire ezt az interneten fellelhető mintatesztek lehetővé teszik. A szóbeli vizsgát és a fogalmazást nem sikerült érdemben összehasonlítani, mert ezekben a feladatok igen hasonlóak – viszont nem tudjuk, a vizsgáztatók milyen szintű produkciót ítélnek megfelelőnek. A hallás utáni szövegértést pedig azért nem tudtuk tesztelni, mert nem minden vizsgához találtunk valóban meghallgatható mintát. Így az alábbiakban főként a nyelvtani feladatsorokról és az olvasott szöveg értésének mérésére kifejlesztett tesztekről lesz szó.
Írj helyesen!
A helyesírásról jut eszünkbe: tudja valaki, miért kell a mentsvárat ts-sel írni, miközben a nefelejcs vagy a nebáncsvirág cs-vel írandó?
(A szerk.)
Sokak számára a nyelvtani feladatlap a nyelvi vizsgák legnehezebb része. Az Origó nyelvvizsga 50 kérdésből álló tesztsorai sokakat elriasztanak, bár évtizedek óta igen hasonlóak, így remekül fel lehet rájuk készülni. Újabban azonban a nyelvvizsgákon nem feltétlenül ellenőrzik célzottan a nyelvtani tudást. Az EURO és ECL vizsgákon egyáltalán nincs már külön „nyelvismeret” feladat. Senki ne gondolja azonban, hogy nem is kell figyelnie a mondatszerkesztésre vagy a elöljárók használatára. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási feladatokat csak azok tudják jól megoldani, akik nagyjából helyesen használják a nyelvet.
(Forrás: Wikimedia Commons / Andreas Trepte / CC BY-SA 2.5)
Az általunk vizsgált 3 intézményi vizsga feladatai között mindenütt találunk nyelvtani teszteket is, melyek azonban egyszerűbbek, mint a Rigó utcai feladatlap. Az Origó klasszikus feleletválasztós tesztjében 4 megoldási javaslat közül kell kiválasztani az egyetlen helyes választ. A GDF 30 kérdéses nyelvtani tesztjében többféle feladat van – van, ahol 2, másutt 3 lehetőségből lehet választani, vagy egy listából kell elöljárókat beírni a példamondatokba. A döntés általában nem túl nehéz, az Origó nyelvtani tesztjéhez képest jóval egyszerűbb. Sokkal sekélyebb nyelvtani ismereteket tesztel – például egy adott mondatban két igeidőből kell kiválasztani a megfelelőt. Az Origó tesztjeiben nem csak a lehetséges megoldások száma jóval nagyobb, hanem sokszor egy ritkább konkrét szerkezet (például a had better ’jobban tenné, ha’) vagy furcsa vonzat használatát tesztelik.
A Nyíregyházi Főiskola nyelvismereti tesztje a GDF-énél is sokkal egyszerűbb: egy szövegből 10 szót kihagytak, és a 12 megadott szó közül kell kiválasztani a megfelelőket. Ez viszonylag könnyű, hiszen azonos szófajú szóból általában csak 2 van a listában. Így gyakorlatilag 2 közül kell kiválasztani a jelentésben megfelelő elöljárót, igét vagy segédigét.
Az ÁJK rövid nyelvtani tesztje talán picit nehezebb ennél. A mintateszt első feladatában jelen idejű létigés vagy egyszerű múlt idejű mondatok egy-egy mondatrészére kell kérdést szerkeszteni. Ezt a feladatot alapfokú tudással is meg lehet oldani. A második nyelvtaninak nevezett feladat főnév–ige párok egyikét adja meg, és meg kell adni a hiányzó alakot – például defence ’védelem’ van megadva, és a defend ’véd’ igét kell beírni. A feladat első pillantásra nem tűnik könnyűnek, mert a hiányzó szavak nem feltétlenül tartoznak bele a középfokú szókészletbe, és többségükben nem is megjósolható a képzésük – viszont mind az öt szó a jogi szaknyelv alapszava. Ezt a nyelvvizsgát végzett jogászok tehetik le – tehát nekik ezt a kisujjukból ki kell rázniuk. A 3. feladat pedig az elsőhöz hasonlóan egyszerű, mechanikus átalakítás: aktív mondatot kell passzívba tenni. A feladatsor nyilvánvaló célja az, hogy a jogi szövegekben legsűrűbben előforduló szerkezetek, szavak ismeretét tesztelje.
A nyelvtani tesztek közül összességében talán a GDF-ének a szintje volt legközelebb ahhoz, amit az Origó nyelvvizsgán hagyományosan elvárnak középfokon, ám még ez is közelebb volt az alapfokhoz. A másik két intézmény középfokú nyelvismereti tesztjei alapfokú tudást igényelnek.
Írj!
A vizsgált vizsgák közül csak kettőn van írásbeli fordítási feladat. Az Origón mindkét irányú fordítás van, az EURO kétnyelvű vizsgáján pedig csak magyarról angolra kell fordítani. Ehhez szótár mindenütt használható. Míg az Origó vizsgán tipikusan a nyelvtani gyakorlófeladatok mondataira emlékeztető magyar szöveget kell fordítani, az EURO mintafeladata sokkal életszerűbb: barátunk reklamáló levelét kell lefordítani angolra. Az Origó angol szövege legtöbbször újságcikk. Az intézményi vizsgákon és az ECL-en fordítás nincsen.
(Forrás: Wikimedia Commons / U.S. Navy, Rusty Black)
Viszont minden nyelvvizsgán kell megadott szempontok alapján összefüggő szöveget írni. Ez legtöbbször egy vagy több hivatalos vagy baráti levél írását jelenti, lehet még újságcikk vagy érvelő esszé is. A terjedelmet az angolszász országokban szokásos módon szószámban adják meg – ez vizsgahelytől és feladattól függően 100-200 szó.
A levélírási feladatok meglehetősen hasonlóak minden vizsgán – meghívás, reklamáció, utazási beszámoló. A legnehezebbnek az EURO feladatai tűnnek, ahol a levél megírásához számos angol nyelvű információt kell megérteni és rendszerezni is kell őket. Mivel nem tudjuk, hogy pontosan milyen szintű és minőségű fogalmazásokat ítélnek a javítás során megfelelőnek, nem dönthető el, hogy az írási feladaton hol könnyebb és hol nehezebb elegendő pontot gyűjteni.
Miről szól?
A legnagyobb változatosság az olvasott szöveg értését vizsgáló mintafeladatok között volt. Két olyan vizsgát találtunk, ahol az angol nyelvű szöveghez magyar kérdésekre, magyarul kell válaszolni: az Origón egy több mint 3000 karakterből álló újságcikket, míg a Nyíregyházi Főiskolán egy fele ilyen hosszúságú, sokkal egyszerűbb nyelvezetű cikk segítségével kell megtalálni az 5 kérdésre a válaszokat. Az itteni cikk egy vicces történeteket összegyűjtő honlapról származik. A kérdések a két vizsgán hasonlóak, ám a Rigó utcai szöveg sokkal komplexebb és a szókincse is nehezebb, így a válaszok megkeresése jóval nagyobb kihívás, mint a főiskolai teszten.
(Forrás: Wikimedia Commons / Pål Berge / CC BY 2.0)
A többi vizsgán angol nyelvű feladatlapot kell kitölteni. Itt a gyakorlattípusok változatos tárházával találkozunk. Lássuk először az államilag elismert vizsgákat! Az ECL mintafeladatában például egy indiai tigrisekről szóló, az Origó színvonalának megfelelő cikket szabdaltak szét: minden bekezdést két részre vágtak. A bekezdések második felét összekeverték és egy új félbekezdést is adtak a listához. A feladat az, hogy a 7 megadott befejezés közül helyesen adjuk meg a 6 bekezdés elejének folytatását, azaz összeállítsuk a cikket. A megoldás korántsem triviális, hisz nem a mondatok közepén vágták el a bekezdéseket. Hasonló témáról több bekezdés is szól, így eltart egy darabig, míg az ember kisakkozza a jó megoldást.
A EURO vizsgán három különböző feladat is van. Az elsőben egy újságcikk bekezdéseihez kell címeket rendelni egy bővebb listából. A cikk hétköznapi nyelven, hétköznapi témáról íródott, a címek jók, így nem túl nehéz a választás. A második feladat már nehezebb. 4 horoszkópot olvasva ki kell választani, melyik szöveg párosítható a megadott 7 állításhoz. A megoldás azért nem könnyű, mert az állításokat úgy fogalmazták meg, hogy a szövegben szereplő kijelentéseket rokon értelmű szavakkal adták meg – tehát nem lehet egyetlen kulcsszóra keresve megtalálni a megoldást. Ennek illusztrálására megadjuk az egyik horoszkóp első fél mondatát és a hozzá tartozó állítást. Megpróbáltuk minél inkább szó szerint fordítani a mondatokat.
Looking after a bed-ridden loved one has been a headache for you recently.
’Egy ágyhoz kötött szerettének gondozása sok fejfájást okozott önnek mostanában’
This horoscope says someone close to the reader has been ill recently.
’Ez a horoszkóp azt mondja, hogy egy olvasóhoz közeli személy mostanában betegeskedik.’
Amint látjuk, nem egy az egyben felel meg egymásnak a két szöveg és főleg az első értelmezése még magyarul sem könnyű. Ezen a vizsgán az utolsó szövegértési feladat sem egyszerű – itt egy feleletválasztós tesztet kell kitölteni egy újságcikkről. A kérdésekre adott lehetséges válaszok mindegyikének köze van a cikkben elhangzottakhoz – tehát igen figyelmesnek kell lenni a helyes válasz beikszeléséhez.
Mit kell nyújtani ehhez képest az eddig nem tárgyalt intézményi vizsgákon? A GDF-en három szöveget kell olvasni. Az első szöveg igen egyszerű. A feladat az, hogy „párosítsa össze a megszámozott definíciókat a betűvel jelölt szavakkal illetve számokkal”. (Kérdés, hogy nevezhetjük-e mondjuk a 2 szám definíciójának azt, hogy a „túlélők száma”.) A megoldáshoz szinte egyáltalán nem szükséges nyelvtudás. Ugyanis a listában csak számok, dátumok vagy tulajdonnevek szerepelnek – a „definíciók”-nak nevezett állításokban pedig vagy van egy tulajdonnév vagy egy nemzetközi szó (pl. lava ’láva’), mely alapján a szövegből azonosítani lehet, hogy melyik szám fordul elő a kifejezés közvetlen környezetében.
A második szöveg már nehezebb és ehhez feleletválasztós teszt, valamint igaz-hamis állítások kapcsolódnak. A szöveg egy kicsit egyszerűbb, mint az államilag elismert vizsgákon, mert kevesebb nehéz szó és bonyolult szerkezetű mondat van benne. A kérdések megválaszolásához azonban alaposan meg kell érteni a szöveget.
A legbonyolultabb és leghosszabb szöveg a harmadik. Néhány kifejezés – a ritkább szavak – meg vannak számozva a szövegben. A feladat az, hogy „válassza ki hozzá a szöveg alapján a megfelelő jelentést (a) vagy b))”. Ha feltételezzük, hogy a vizsgázó nem ismeri a kérdéses szó jelentését, és valóban csak a szövegkörnyezetből akarná azt meghatározni, akkor bizony nem jutna sokra. A 6 kérdéses szóból ugyanis szerintünk 4 esetében mind a két megadott jelentés teljesen értelmesen egészítené ki a szöveget. Példaként álljon itt az egyik szó és környezete:
At first I wanted to cry”, she says, clutching her books as the cable starts to rattle violently [...]
’Először sírni akartam’, mondja ____________ a könyveit, miközben a kábel erősen zörögni kezd’
a) holding tightly ’erősen tartva’
b) touching ’megérintve’
Aki ismeri a clutch szót, tudja, hogy az a) válasz a helyes. De ez a szöveg akkor is teljesen értelmes lenne, ha csak megérintené a tankönyveket az ott álldogáló tanárnő. Még a tágabb szövegben is megállná a helyét ez az értelmezés. Tehát ez a feladat leginkább azt méri, ismeri-e a jelölt a kérdéses szót, nem azt, hogy ki tudja-e következtetni a jelentést a szövegkörnyezetből.
(Forrás: Wikimedia Commons / National Archives and Records Administration)
Utolsónak nézzük meg a jogászok számára készített szövegértési feladatlapot! Itt két jogi témájú, rövidebb szöveghez vannak kiegészítős, igaz-hamis és feleletválasztós feladatok. A kiegészítéshez leginkább másolni kell tudni. A többi feladat sem túl nehéz – nem üti meg a középfokú nyelvvizsga szintjét egyik sem.
A mintateszt sem hibátlan
A GDF mintatesztjében számos hibát találtunk – magukban az angol példaszövegekben. Szerepelt egy nyelvtanilag helytelen szövegrész: „ten time hotter” a ten times hotter ’tízszer olyan forró’ helyett. Emellett több elütés is volt benne, amelyek egy részéről egy kezdőnek is kiderül, hogy elütésről van szó (például „alcholic” alcoholic helyett). Az utolsó szövegben viszont olyan hibák voltak, melyek megakaszthatták a vizsgázót, hisz akár ismeretlen szónak is vélhette az alakokat: „hou” hour helyett, „rom” from helyett, „narness” harness helyett. Emellett egy hibásan leírt alak „teacheing” teaching helyett és egy nyelvtanilag helytelen szerkezet „scare of” scared of helyett nehezítették a feladatot.
(Forrás: Wikimedia Commons / Kyle Siehl)
Az EURO próbatesztjének egyik utasításában is volt elgépelés: „aoporopriate” appropriate ’megfelelő’, de ez nagyon nem lehet zavaró, hisz illusztrálják is, hogy egy X-et kell a megfelelő négyzetbe tenni.
Az ÁJK olvasási tesztjében elég durva hibát találtunk. A through ’keresztül’ elöljáró helyett a threw ’dobott’ jelentésű igét írták a szövegbe.
„the granting of passports was a royal prerogative exercised threw Her Majesty's ministers”
’az útlevelek kibocsátása királyi előjog volt, melyet Őfelsége miniszterein keresztül gyakoroltak’
Bár a két szó egyformán hangzik /θru:/ [trú], nem lehet őket felcserélni. A Royal Prerogative-ról szóló hivatalos brit honlapon nem is a through, hanem a by elöljárót használják ebben a szövegösszefüggésben.
Könnyebb vagy nehezebb?
A három vizsgált államilag elfogadott nyelvvizsga közül az Origó és az EURO valamennyivel nehezebben teljesíthetőnek tűnik, mint az ECL vizsga, mert ezeken többféle feladat van, többféle készséget vizsgálnak. Ezek közül nyelvtani teszt csak az Origón van – így akinek ez megy nehezen, válasszon a másik kettő közül. Ezeken azonban lehet, hogy a szóbelin szerencsétlenül sorsolják össze egy partnerrel...
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az intézményi nyelvvizsgák viszont valóban jóval könnyebbek államilag elismert társaiknál. A középfokú szinthez legközelebb a Gábor Dénes Főiskola vizsgája állt. A pécsi Állam- és Jogtudományi Kar vizsgája ennél könnyebb, és elsősorban a jogi szaknyelv alapvető ismeretét vizsgálja. A Nyíregyházi Főiskola intézményi vizsgája meglehetősen könnyű, körülbelül egy államilag elismert alapfokú nyelvvizsga szintjének felel meg vizsgálataink alapján. Ám ne feledjük: egy intézményi nyelvvizsga megléte sehol másutt nem igazolja a nyelvtudást, csak az adott oktatási intézmény dékáni hivatalában.