Diploma nyelvvizsga nélkül!
Még maradtak nyitott kérdések, de több eddig vitatott ponton megállapodás született a Fidesz oktatási munkacsoportja és az oktatási államtitkárság között; ennek alapján kikerül a javaslatból a fejlesztő osztály és pontosan definiálják az egész napos iskola fogalmát is. Az új rendelkezés szerint megkaphatják diplomájukat azok is, akik eddig nyelvvizsga hiányában nem juthattak hozzá.
A vonatkozó változások az oktatási bizottság módosító javaslataként kerülnek benyújtásra, erről a testület csütörtöki ülésén döntöttek.
Bár néhány kérdésben volt vita, a módosító javaslatok többségét végül egyhangúan támogatták a kormánypárti képviselők és a kormány képviselője.
Benyújtotta a bizottság azt a javaslatot, amely – a keddi frakcióülésen elhangzott miniszterelnöki kérésnek megfelelően – pontosítja, hogy a települési önkormányzatok milyen feladatokat vállalhatnak át az államtól. A több mint húsz pontból álló javaslat szerint a fenntartás – az óvoda kivételével – az állam feladata, s az önkormányzatok kizárólag a működtetésre szerződhetnek majd. A megállapodás értelmében kikerül a javaslatból a fejlesztő osztály, a munkacsoport javaslatára pedig bekerül egy olyan passzus, amely az érintett a gyermekek helyzetének rendezésére vonatkozik. Változatlan marad az a szabály, hogy a gyerekek az azt követő évben válnak tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig betöltik hatodik életévüket. Új elem ugyanakkor az, hogy azok a gyerekek, akik esetében azt a szakértői bizottság javasolja, még egy évig maradhatnak az óvodában. Ők azok, akik az eredeti elképzelés szerint a fejlesztő osztályokba kerültek volna.
Az egész napos iskola ügyében szintén egyetértésre jutottak. Az ennek alapján megfogalmazott bizottsági indítvány így definiálja az egész napos iskola fogalmát, azt, hogy ez egy választható oktatási forma, de egyértelművé teszi azt is, hogy ezen iskolaszervezési forma esetén – sajátosságaiból adódóan – nincs mód a tanulók foglalkozások alóli felmentésére. A nem ilyen rendszerben működő iskolák, tehát a többség esetében, csak azt írja elő törvény, hogy 16 óráig kell foglalkozásaikat megszervezni, melyek látogatása alól az igazgató adhat felmentést.
Megállapodás született a Híd-programról is, a javaslatban az szerepelne, hogy ilyen program általános iskolában és középiskolában a kormány által meghatározott feltételek szerint szervezhető. A közreműködő intézményeket pedig a kormányhivatalok jelölik ki. Egy másik módosító javaslat pedig további részletszabályokat fogalmaz meg a programot illetően.
Előreléptek és egyezségre jutottak abban a felek, hogy a tanulónak joga van megválasztania továbbtanulásának irányát, a miniszter pedig oly módon köteles működtetni a középfokú felvételi eljárás rendszerét, hogy a tanuló ezen joga minél teljesebben érvényesülhessen. Ez a változtatás lehetővé teszi a szabad iskolaválasztás tényleges érvényesülését, és rögzíti, hogy ennek feltételeit az államnak kell megteremtenie.
A kormány által támogatott csomagba bekerült több, a kollégiumok működését érintő javaslat is, és beépül a törvénybe a Lázár János frakcióvezető által jegyzett elképzelés is, mely szerint az iskolákban a helyi közösségek érdekeinek képviseletére intézményi tanács hozható létre.
Vitatott pont továbbra is az érettségi, amelynek tartalmát illetően közeledtek az álláspontok, de a szövegszerű változatban még nem jutottak egyezségre. A bizottsági javaslat értelmében az érettségi vizsga tantárgyaiból eltérő szintű követelmények alapján lehetne vizsgát tenni. Az érettségi magasabb követelmények szerint kizárólag központilag, külső vizsgabizottság előtt lenne megszervezhető, amelynek szóbeli vizsgarészén a tanulót felkészítő pedagógus – a tanuló kérésére – részt vehet, azzal a kitétellel, hogy a tanuló teljesítményének értékelésében nem vehet részt. A közösségi munka nem az érettségire bocsátás, hanem a bizonyítvány kiadásának feltétele lenne. s a kormány rendeletben határozná meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga mely tárgyából vagy tárgyaiból kell a magasabb követelmények szerint teljesíteni. Utóbbi egyébként ma is így van, a közösségi munkára vonatkozó módosítást pedig már korábban egyezségre jutottak a felek.
Emellett ha a felsőoktatási intézmény úgy rendelkezik, akkor a bizonyítvány megszerzéséhez előírt nyelvvizsga megszerzése alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik a záróvizsgától számított 3 éven belül nem mutatták be a nyelvvizsgát igazoló okiratot. Ez azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/13-as tanévben tesznek záróvizsgát. A Pokorni Zoltán vezette bizottság – ezzel a kormány által szintén támogatott – javaslattal kívánta orvosolni azt a problémát, hogy több tízezer diplomás azért nem kapja meg oklevelét, mert nem sikerült letennie a nyelvvizsgát.
Nem biztos, hogy jó ötlet kötelezően előírni a közösségi munkát egy olyan országban, ahol nem bíznak az emberek egymásban. Majd a rokonaikat fogják segíteni, ezzel le lesz tudva a bizonyítvány ára.
@angianeten: Persze. De ez 70 évvel ezelőtt is így volt. És a magyar egyetemek (egyáltalán, a magyar iskolák) talán jobban is álltak a nemzetközi ranglistán mint manapság.
@bibi: Egy hollandnak angolul vagy németül megtanulnia sokkal könnyebb. A franciát pedig beszélik a szomszédban. Nekünk ilyen szempontból nehezebb dolgunk van, mint a többségnek Európában.
Vajh, ama néhány Nobel-díjasunk akik itthon szerezték a diplomát hogyan lehettek ezzel? Vagy a nem Nobel-díjasaink akik azért teljesítettek. Ez a rendelkezés a magyar nyelv degradálását jelenti. Időztem kicsit Hollandiában. Ott a kérdést sokkal egyszerűbben oldják meg: az egyetemi tanár megmondja, hogy mely könyv(ek)ből kell felkészülni. A könyv minden korlátozás nélkül lehet (és van is) holland, német, angol, esetleg francia nyelven.
És kész.
Amit látok, az felesleges, görcsös, kicsit nevetséges erőlködés. Nincs benne semmi elegancia.
@bekecs: igen, aki nyelvet beszél az elmegy az országból. és külföldön meg persze olyan munkát vállal 90%-ban, amihez nem is kell az itthon állami támogatással megszerzett diplomája. egyetemi diplomával egy gyorsétteremben Ausztriában megkeres 1200-1300 euró nettót havonta... míg a tanár, aki őt tanította itthon nyelvre, tudományra, szakmai ismeretekre, az bezsebel 500-600 eurónak megfelelő konvertibilis forintot... ezért fellegzett be ennek az országnak. semmi jövőnk sajnos. jó utat és sok sikert külföldön.
egy idézet az Ágfalvi polgármestertől: köszönjük az uniós és az állami pénzt, amiből felújították az Ágfalvát Schattendoffal összekötő utat. a lányom most 1500 euróért óvónő Ausztriában az itthoni 370 helyett...
amíg a közalkalmazott értelmiséget (orvosok, tanárok) nem fizetjük meg, addig marad az elvándorlás. :-( :-( :-(
@adjunktus: Teljesen helyes a felvetés. Hisz a cégek sem nyelvvizsgát kérnek, hanem nyelvtudást. Amire a vizsga nem garancia. A legtöbb helyen ráadásul csak eseti az idegen nyelvi kommunikáció, ahová pl. a "konyhanyelvi" angol is elég. A gazdaságunkat működtető külföldi cégek ráadásul már kiiktatták a nyelvi korlátokat, ők hasznot akarnak és munkaerőt. Részükről elég, ha csak pár százalék a munkaerőből, aki beszél valamelyik idegen nyelven.
A külföldi piacunk meg annyira csekély, hogy ezen a területen is kicsi az igény rá.
A gazdaságunk és szakembereink képzettsége, életképessége már régen nem a nyelvvizsga meglétén vagy hiányán múlik.
Akár úgy is felfoghatjuk, hogy a nyelvvizsga kierőszakolásával a kivándorlást segítjük elő. Gyakorlatilag most ez történik. Saját szakmámban látom, hogy szinte csak az marad itthon, aki nem beszél idegen nyelven. Én januárban indulok....
Ez egy pont olyan kérdés, amit a piacra kellene bízni (a kevesek egyike). Akinek a munkájához kell a nyelv, annak teljesen mindegy, hogy milyen nyelvvizsgája van, a cég a valós - és nem a papíron létező - tudása alapján alkalmazza. Akinek meg nem lesz szüksége a nyelvre, annak a nyelvvizsga kötelező előírása egy felesleges pénzkidobásra való kényszerítés. Maguknak az egyetemeknek már nem kellene, hogy feladata legyen a nyelvoktatás, hanem inkább a C tárgyak (választható tárgyak) kerüljenek idegen nyelven oktatásra (lehet, hogy nem lennének professzorok, oktatók, akik tudnának előadni, - nekik honnan van a semmit érő kandidátusi nyelvvizsgájuk vagy a habilitációjuk?? :-) ) ha így tanítanánk, akkor tényleg a szaknyelv és a tudás kerülne átadásra, nem pedig a semmit sem érő papírokat kellene drágán beszerezni. (az oktatóktól a másik oldalon meg azt kellene megkövetelni, hogy médiaszereplésre képes nyelvtudásuk legyen - nemcsak a fiataloktól, hanem a rendszer nyugdíjas állásaira vigyázóktól is, így habilitációra csak azokat engedni, akik minimum 2-3 szemeszternyi idegen nyelvű tárgyat is oktattak). - tehát a kérdés: miért nem bízzuk a piacra a nyelvtudás megkövetelését, és miért nem várjuk el az egyetemi oktatóktól az idegen nyelven történő tanítást?