Űrodüsszeiától a Galaxy tabletig: út a virtuális billentyűzetig

A vizionárius Vannevar Bush már 1945-ben kézírást olvasó számítógépről elmélkedett, majd az 1960-as évek legendás sci-fijeiben (Star Trek televízió-sorozat, 2001 – Űrodüsszeia) megelevenedtek a korábbi látomások, de még onnan is nagyon hosszú út vezetett a Samsung Galaxy Tab-jéig.

A tableteken vagy táblagépeken nincs egér, virtuális a billentyűzet, egybe van integrálva a kijelző és a többi összetevő, az irányítás elsősorban érintőképernyővel vagy tollal történik.

Stanley Kubrick űroperáját valódi kísérletek is megelőzték, például Tom Dimond Stylator-a az 1950-es évekből: speciális toll jelentette a számítógépes inputot, a szoftver valósidőben ismerte fel a kézírást. A grafikus felhasználói felületek úttörője, Alan Kay szintén tervezett hasonló szerkezetet (Dynabook), amelynél a toll opcionális lett volna, de a gép nem készült el ebben a változatban.

A kézírásfelismeréssel az 1980-as évektől még intenzívebben foglalkoznak: a Pencept és az Inforite után, kategóriájában elsőként, a GRiD Systems (MS-DOS-on alapuló operációs rendszerű) GRiDPad-je került kereskedelmi forgalomba (1989. szeptember).

Az 1990-es évek első felének tablet-szerű, táblagépeket előlegező próbálkozásait pocket PC-k, PenPoint operációs rendszerek és a Microsoft ezirányú fejlesztései (Windows for Pocket Computing) jellemezték. Az AT&T 1993-ban jelentette be a PenPointot vezeték nélküli kommunikációval kombináló EO személyi kommunikátort.

Bill Gates 2001-ben mutatta be a tablet PC, pontosabban a Windows XP tablet változatának első nyilvános prototípusát – a hardverspecifikációhoz megfelelő tollat találtak ki; akkor még úgy vélték, hogy az XP speciális verziója alatt futó gépek teljesen át fogják alakítani a jövő számítógép-használatát.

A 2000-es évek közepén úgy tűnt, itt a nagy áttörés, de a Toshiba, a Fujitsu Siemens stb. gépei nem váltották valóra a hozzájuk fűzött reményeket: hiába ismerik fel (többé-kevésbé) a kézírást, túl drágának bizonyultak, a toll semmivel sem tűnik felhasználóbarátabb megoldásnak, mint a billentyűzet, vagy a billentyűzet-egér kombináció, ráadásul a laptopok áresésével, a netbookok megjelenésével egyre kevesebb igény mutatkozott a tabletek iránt. A „hagyományosabb” táblagépek, akárcsak a hibridek (tabletté alakítható notebookok) réstermékeknek számítottak, főként a vállalatok sokat utazó alkalmazottaiknak vásárolták.

A PC World szaklap 2009 végén a tablet gépek éveként harangozta be 2010-et. A siker titkaként több tényezőt határoztak meg: toll helyett érintőképernyő, PC-s operációs rendszerek helyett mobil OS (iPhone, Android), mivel inkább mobiltelefonokra, s nem számítógépekre hasonlítanak, olcsóbb komponensek, Microsoft Office helyett app store-okban beszerezhető ingyenes vagy filléres alkalmazások, elektronikus-könyvolvasás funkció, gyorsabb mobil sávszélesség.

2010-et elsősorban két tablet gép, a Samsung Galaxy Tab-je és az iPad határozta meg. A Samsung kifejezetten jól döntött, hogy a 7 hüvelykes kijelzővel az iPad által lefedetlen szegmenst célzott meg. Olyan szegmenst, amely iránt komoly felhasználói igény mutatkozik.

Annak ellenére, hogy egyre több cég fejleszt és dob kereskedelmi forgalomba hasonló termékeket, a közeljövőben (2011-ben minden bizonnyal) változatlanul ez a két gép fogja uralni a piacot, miközben a toll szép lassan kimegy a divatból.

Kapcsolódó tartalmak:

• Az interfész maga az ember
• Billentyűzet 8.0
• Gondolattal vezérelt számítógépek felé
• A modern billentyűzet eredete

Hasonló tartalmak:

• Nem kell többé regisztrálni
• Számítógép-vezérlés és egér és billentyűzet nélkül
• Zoom-olós és pan-neléses navigáció
• 10 tárgy, amiről a mai gyerekek már nem tudják, mire való
• 2012 tíz legjobb tudományos videója 1.

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)