Újabb nyelvek tűnhetnek el Kolumbiában
A kolumbiai őslakosok nyelvei közül öt szinte teljesen kihalt, további 19 pedig súlyos veszélyben forog – közölték az ősi nyelvek megvédésére létrehozott program vezetői.
Az etnolingvisztikai sokféleség megőrzésén munkálkodó program (PPDE) a kolumbiai kulturális minisztérium felügyelete alatt dolgozik azon, hogy a dél-amerikai ország 67 őslakos nyelve fennmaradjon.
A gyakorlatilag már kihalt nyelvek között van a tinigua, amelyet már csak egy ember beszél. Ő a Yarí folyó mentén, az Alto Guayabero nevű területen él. A nonuya nyelvet is már csak hárman beszélik az Amazonas vidékén. A carijonát még harmincan ismerik a Caquetá folyó bal partján. A totoró nyelvet négyen beszélik, passzív nyelvtudása rajtuk kívül ötven embernek van. Ennél valamivel többen vannak a pisarima vagy pápiwa nyelvet beszélők, akikből huszonöten maradtak – közölte az anyanyelvek világnapján a PPDE.
Kolumbia szinte egyedülálló ezen a téren, kevés országban mutatkozik az ősi nyelvek ilyen sokfélesége. A kulturális minisztérium összesítése szerint a spanyol mellett 65 indián és két kreol nyelvet beszél a lakosság. Az országban élő – mintegy hatezer fős – cigány közösség is saját nyelvét használja, amelyet romaníként emlegetik Kolumbiában.
„Ezek a nyelvek mind típusukban és felépítésükben, mind pedig eredetükben igen különbözők" – mutattak rá szakemberek. A nyelvek felét már kevesebb mint ezren beszélik, ami különös aggodalomra ad okot. Vannak azonban olyanok is, amelyek újra virágoznak, és a fiatalabb generációk is használják őket.
Kolumbia őslakosai közül a nukak törzzsel csak 2003-ban vették fel a kapcsolatot, ez viszont azonnal halálosnak bizonyult, mert a törzs tagjainak 65 százaléka egy éven belül meghalt fertőző betegségekben. Az elszigetelten élő embercsoportok tagjainak immunrendszere nincs felkészülve a modern ember betegségeire. Ez is jelentősen megnehezíti az őslakos törzsek és nyelveik hatékony védelmét.