Új tájegységet fedeztek fel
A köztudatban élő négy magyar néprajzi tájegység mellett egy ötödiket is bemutatnak az MTA néprajzi kutatásokkal foglalkozó ülésén.
Mint új tudományos felfedezést, egy ötödik tájegységet is bemutatnak a Regionális néprajzi kutatások a Kárpát-medencében című tudományos ülésen, amelyet az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya közösen rendez az MTA Debreceni Egyetemen működő Néprajzi Kutatócsoportjával hétfőn, a Magyar Tudomány Ünnepe keretében a Magyar Tudományos Akadémián, Budapesten.
Borsos Balázs, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese elmondta, hogy a Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében című előadásában 16 év kutatási eredményét összegzi. A Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjainak új szempontú, statisztikai feldolgozását végezte el számítógép segítségével: az atlaszban szereplő települések csoportelemzését készítette el kulturális jellemzőik alapján.
Az elemzésből kiderült, hogy a négy tájegységen (Dunántúl, Észak /Felföld/, Alföld és Erdély-Moldva) kívül kimutatható egy ötödik is, mégpedig a Lippa-Nagyvárad-Debrecen-Miskolc vonal, a nyelvhatár és Erdély nyugati határa által bezárt területen. A kulturális régiók meghatározása segíthet abban, hogy az Európai Unió régiókat előtérbe helyező irányelveire figyelve, a döntéshozók a régiós határokat a kulturális tagolódás figyelembevételével húzzák meg, s ne erőltessenek olyan felosztást, amely esetleg kettévágja az adott egységeket.
Borsos Balázs csak a magyar etnikumot vizsgálta, az atlasz erre adott lehetőséget. Megjegyezte, hogy a szomszédos országok közül csak a magyarok készítettek néprajzi atlasz alapján statisztikai és csoportelemzést a kulturális régiókról. Néprajzi atlaszok ugyanakkor készülnek a szomszédos országokban is, az ötkötetesre tervezett román kiadványból eddig három kötet jelent meg, és Szlovákiában is elkészült egy sokoldalú és gazdag anyagú atlasz.
Megjegyezte, hogy az ilyen vizsgálatok is alátámasztják a népi kultúra újabban előtérbe kerülő egységes, a tárgyi anyagot a folklórral egységben kezelő szemléletének fontosságát.
Az ülésnapon többek között Bartha Elek a vallási régiók néprajzi értelmezéséről, míg Fejős Zoltán a hagyományos tájak és régiók néprajzi átértékelődéről értekezik. A Kulturális régiók a Kárpát-medencében címszó alatt egyebek mellett szó lesz Sárköz tájközpontú, míg a Mura-vidék néprajzi kutatásáról, s a településnéprajzi kutatásokról Erdélyben.