0:05
Főoldal | Rénhírek
Négy lecke

Új ruszin „nyelvkönyv”

A most megjelent ruszin nyelvkönyv mindössze négy leckét tartalmaz, és elsősorban azoknak szól, akik már beszélnek ruszinul – de legalábbis valamilyen szláv nyelven. De mi köze ennek Tom Selleckhez?

Fejes László | 2010. november 10.

Magyarországon mintegy 20 000-en vallják magukat ruszinnak, de csak töredékük beszéli is a nyelvet. Azt, hogy a ruszinok összesen hányan vannak, nehéz megbecsülni, mert többségük Ukrajnában él, ahol nem ismerik el őket önálló népnek (ill. nyelvüket önálló nyelvnek). Jelentős (százezer feletti) a ruszinok száma Lengyelországban és Szlovákiában is, de egyedül a Vajdaságban hivatalos nyelv: itt kb. 60 000 beszélője él. A nyelvnek irodalmi normája, írásbelisége is csak itt alakult ki (bár a két világháború között Csehszlovákiában is használtak egyfajta normát, Kárpátalja szovjet bekebelezése után a ruszin nyelvű oktatás és könyvkiadás megszűnt).

A könyvet Aszód, Gödöllő, Nyíregyháza és Sárospatak ruszin kisebbségi önkormányzata adta ki, a kiadást további húsz ruszin kisebbségi önkormányzat és két magánszemély támogatta.

A vajdasági normát tekinti alapnak az új megjelent ruszin nyelvkönyv, mely a Ruszin Társalgás címet viseli. (Nem elírás, hogy mindkét szó nagybetűs: a könyvben következetesen így szerepel. A nagybetűhasználat egyébként is túlteng: a szószedetekben is általában – de nem következetesen – nagybetűvel kezdődnek a szavak.) A kötet szerzője Giricz Vera, Aszód Város Ruszin Kisebbségi Önkormányzatának és az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

Vajdaság: a ruszinnak a zölddel jelölt járásokban van hivatalos státusza
Vajdaság: a ruszinnak a zölddel jelölt járásokban van hivatalos státusza
(Forrás: Wikimedia commons)

A Ruszin Társalgás mint nyelvkönyv

A kötet műfajilag igen sajátos. A címe alapján ugyan egyszerű társalgási zsebkönyvnek gondolnánk, de ennél több. Leckékre oszlik, olvasmányokat és nyelvtani táblázatokat  tartalmaz, és csupán az olvasmányokhoz tartozó (egyébként igen terjedelmes) szó- és kifejezésgyűjtemények emlékeztetnek társalgási szótárra.

Az előszó szerint a kötetet „a ruszin nyelvet anyanyelvként tanulni szándékozók"-nak, illetve „a ruszin nyelv iránt érdeklődők”-nek szánták. Az előbbi csoportba bizonyára azok tartoznak, akik otthon ruszinul (is) beszélnek, de nem volt lehetőségük megismerkedni az írott ruszin nyelvvel (a cirill alapú helyesírással, illetve az irodalmi szókinccsel). Az utóbbi csoport viszont igen tág lehet: a könyv legfeljebb azok igényeit elégítheti ki, akik már ismernek egy, de lehetőleg inkább több szláv nyelvet, és ezért érdeklődnek a ruszin iránt.

Könyvekről olvasna?

További könyvismertetések a nyesten!

A körülbelül száz oldalas kötet négy leckére és egy szószedetre oszlik (a leckék jelentős részét is szószedetek teszik ki). A leckék témái: család, oktatás, otthon, ünnepek. Az első két leckében van nyelvtan is: az elsőben a személyes, a másodikban a 'saját' jelentésű névmás ragozásával ismerkedhetünk meg, és mindkét lecke bőven tartalmaz igeragozást (paradigmákat) is. Igeragozásból jut még a harmadik leckébe is. Az első három lecke anyagában jelentős az olyan anyag, mely inkább a szókincsfejlesztéshez tartozik, de nyelvtani vonatkozása is van. Nincs azonban semmiféle összefoglalás a főnevek és melléknevek ragozásáról, hogy csak legfeltűnőbb hiányosságot említsük.A negyedik lecke már egyáltalán nem tartalmaz ilyen anyagot, és gyakorlatokat sem, tematikailag pedig valójában csak az egyházi ünnepekre szorítkozik, imákat, vallásos énekeket tartalmaz: találóbb lett volna inkább a Vallás vagy Vallási élet címet adni neki.

Eperjes és Przemyśl környéki ruszinok
Eperjes és Przemyśl környéki ruszinok
(Forrás: Wikimedia commons)

Nem világos az sem, hogy a könyv milyen előzetes tudást feltételez a cirill írással kapcsolatban. A betűket, ill. azok kiejtését ugyan tartalmazza, de a kapcsolódási módjukra vonatkozó bonyolult szabályokat még felületesen sem ismerteti. Igaz, építhet arra, hogy a ruszin anyanyelvűek a szót felismerik, és az ilyen szabályokat intuitív módon sajátítják el – ebben az esetben viszont nehezen érthető, hogy miért van olyan sok helyen magyaros átírásban megadva a kiejtés. Azok azonban, akik eddig nem ismerték a cirill írást és ruszinul nem beszélnek, aligha tudják használni ezt a könyvet.

Nyelvi csemegék

A szláv nyelvek iránt érdeklődőknek a könyv okoz néhány meglepetést. Először is: van a magyar [a]-nak megfelelő hang, igaz, ezt ugyanúgy о-val jelölik, mint az [o]-t – a ё viszont kizárólag ezt (illetve a [ja] hangkapcsolatot) jelölheti. Meglepetés az is, hogy az и, illetva az ы nem [i]-szerű, hanem [é]-szerű hangokat jelöl. Az angol wikipédia a ruszin betűk hangértékét nem így adja meg, bizonyára a magyarországi ruszinra jellemző kiejtésről van szó. Érdekesség az is, hogy a ruszin helyesírás szerint a ся visszaható elem önálló szó, nem tapad az igére, mint az ukránban vagy az oroszban, hanem ahhoz hasonlóan mozog, ahogy a csehben a szlovákban, a szerbben vagy a horvátban. 

Tom Selleck édesapja is ruszin volt
Tom Selleck édesapja is ruszin volt
(Forrás: Wikimedia commons)

Konklúzió

A Ruszin Társalgás kellemes kiadvány, mely bizonyára jól használható oktatási segédanyagként a nemzetiségi „vasárnapi” iskolákban, illetve izgalmas forrásanyagként szolgál a szláv nyelvek kedvelői számára. Ugyanakkor sajnos nem sokban segíti a szláv nyelveket nem ismerő, de a ruszin iránt valamilyen okból mégis érdeklődő nyelvtanulókat. A nekik szánt fokozatos, de a nyelvi szerkezet minden részére kiterjedő, gyakorlatokban gazdag és hanganyaggal is ellátott ruszin nyelvkönyv még várat magára.

Giricz Vera műve nem az első, magyarországi tanulóknak szánt ruszin nyelvkönyv. 1998-ban jelent meg Zsírosné Dr. Jobbágy Mária Ismerjenek meg minket! című tankönyve, mely azonban mára gyakorlatilag hozzáférhetetlen.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2010. november 23. 12:09
3 Lalika

@Szajci: Vávávává'! Nem a népszámlálás dönti el, hogy hány ruszin él valahol! Legalábbis kultúrállamokban nem. Az egy adat azon több adat közül, ami eldönti a hozzávetőleges számot. De még ez a prémes ragadozó is írt róla, mitaszond az EBESZ:

"A demográfiai arányok népszámlálással történő megállapításával kapcsolatban a jelentés azt is megállapítja, hogy egy adott terület demográfiai összetételét egy hosszabb időszakra visszatekintve is meg lehetne állapítani, ami fenntartható demográfiai trendeket garantálhatna a kisebbségeknek. A dokumentum utal (elnézést a hosszú címért!) az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának Szlovákiáról szóló második véleményére, amely szerint a népszámlálás csak egy lehet a több mutató közül, ha a kisebbség számarányának meghatározásáról van szó. Az a népszámlálási adatokból leszűrhető trend, amely szerint az emberek egyre kevésbé készek kisebbségi kötődésük bevallására, továbbá a küszöb meghatározásával kapcsolatos bizonytalanságok alkalmasak arra, hogy negatívan befolyásolják a nemzeti kisebbségeket, és ez kimondottan igaz a kisebb vagy kevésbé koncentrált tömbökben élőkre."

www.nyest.hu/hirek/nyilvanos-az-ebesz-allasfoglalas

Szóval itt ez a népszámlálási adat, ebből osszunk, szorozzunk, akkor jön ki a tényleges szám.

8 éve 2010. november 20. 15:57
2 Szajci

Nem is él 20 000 ruszin magyarországon. www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl05/load05.html

9 éve 2010. november 10. 07:15
1 doncsecz

Már megszavazták a ruszin wikipédia létrehozását is. A részletek a szavazásról itt: meta.wikimedia.org/wiki/Requests_for_new_languages/Wikipedia_Rusyn a lap tesztet pedig itt lehet olvasni incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/rue/%D0%93%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D0%B2%D