Új felsőoktatási felvételi eljárás
A felsőoktatásba jelentkezőknek az első helyért 9000, minden további megpályázott helyért 3000 forintot kellene fizetniük.
Egy eljárásban öt felsőoktatási intézménybe lehetne jelentkezni a jövőben, az általános felvételi eljárás esetén pedig a statisztikai adatokat a jelentkezési határidőt követő 50. napig kellene nyilvánosságra hozni – a kormány így módosítaná a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet. A kormány honlapján közzétett javaslatot november 30-ig lehet véleményezni.
A javaslat rögzíti, hogy a jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől – a felsőoktatási törvény szerint öt felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, finanszírozási formára jelentkezhetne. A jelentkező az általa meghatározott sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül – írásban vagy elektronikus úton – egyszer módosíthatja.
Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre vagy mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkezőnek felvételi eljárási alapdíjat kell fizetnie, amelynek összege 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egy képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosítana. Minden újabb jelentkezésért további 3000-3000 forint kiegészítő díjat kellene fizetni.
A felvételi tájékoztató tartalmazza a kormány által – képzési területenként, a képzés munkarendje szerint – meghatározott magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatói létszámkeretet az alapképzésben, az osztatlan képzésben, a felsőoktatási szakképzésben, a mesterképzésben, doktori képzésben. A tájékoztatóban megjelenő felvételi hirdetmény kitér arra a legnagyobb hallgatói létszámra, amelyet a felsőoktatási intézmény – a különböző finanszírozási formákban együttesen, figyelembe véve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket – képzési területenként, nyelvenként, képzési helyenként és a képzés munkarendje szerint az adott évben felvehet.
Minden évben két felvételi eljárás hirdethető, a februárban induló képzésekre továbbra is november 15-ig, a szeptemberben indulókra február 15-ig lehet majd jelentkezni. A keresztféléves felvételi eljárásban állami ösztöndíjas alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezést meghirdetni nem lehet. A felsőoktatási intézmény a tájékoztatóban nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett képzést nem indítja, a kiadvány ugyanakkor nem tartalmazza a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre vonatkozó információkat.
Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a pontszámot a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával kell meghatározni. A számítási módok közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot; a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot; az emelt szinten teljesített érettségi vizsgákért legfeljebb 100 érettségi többletpontot kaphat.
A felsőoktatási szakképzés befejezését követően, annak besorolási szakjára történő jelentkezés esetén jeles záróvizsga eredmény alapján 50 többletpontot, jó záróvizsga eredmény alapján 40 többletpontot, közepes záróvizsga eredmény alapján 30 többletpontot kaphat. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.
Amennyiben egy jelentkező több olyan szakra, képzésre, intézménybe jelentkezik, ahol azonosak a szóbeli alkalmassági vizsga követelményei, a vizsgát csak egyszer, az elbírálási sorrendben legelőbb jelzett intézményben, szakon kell letenni. Ebben az esetben a szóbeli alkalmassági vizsga eredményét a többi intézményben, szakon is el kell fogadni – olvasható az indítványban. A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell számítani. Ennek módja öt tantárgy, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi érdemjegyeinek összegének kettővel való megszorzása. A másik variáció szerint az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kell kerekíteni. Az érettségi pontokat a képzési területre vagy szakra vonatkozóan meghatározott két érettségi tárgy, vagy az így meghatározott érettségi tárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi tárgy eredményei alapján kell kiszámolni.
Ha a jelentkező jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpont járna. A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra vagy felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra lenne jogosult.
A rendeletben foglaltakat első alkalommal a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell alkalmazni – olvasható a javaslatban.