Nyelvvizsga és emelt szintű érettségi kellett a jobb helyekhez
A szokásosnál is nagyobb várakozás előzte meg az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, hiszen a módosuló keretszámok nehezebbé tették a tavalyi eredmények alapján való esélylatolgatást.
Július 24-én kiderült, ismét egy gazdasági szakra való bejutáshoz kellett a legmagasabb pontszámot elérni az alap- és osztatlan képzésekre való felvételi során. Egyes műszaki, bölcsészettudományi, jogi és orvosi képzések szintén magas ponthatárokat igényeltek. A természettudományi, illetve agrárterületek legmagasabb ponthatárai 250-380 pont között mozogtak. A szakok felvételi követelményeit vizsgálva megállapítható, a tudományterületek közötti átfedést főként az idegen nyelvek jelentették, ezekből tehát kifizetődő lehetett emelt szinten érettségit tenni.
A legnépszerűbb szakokhoz az emelt szintű vizsga volt a kulcs
Ebben az évben a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakára kellett a legtöbb pontot elérni, hiszen 482 pont volt a bejutáshoz szükséges minimum. A gazdasági szakok egyébként is az élen végeztek „a legmagasabb pontok” versenyében: a nemzetközi gazdálkodás idegen nyelveken, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés és a gazdasági informatika is magas pontszámokat kívánt a jelentkezőktől. Az államilag támogatott alkalmazott közgazdaságtan szakra például a BCE-n 479, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) 471, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) 464, a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) 440, a Pannon Egyetemen (PE) pedig 432 ponttal lehetett bejutni. Ide egyébként kötelező volt matematikából érettségit tenni, illetve emellé választani még egy vizsgatárgyat a gazdasági ismeretek, történelem, idegen nyelv, szakmai előkészítő tárgy lehetőségek közül. A népszerű nemzetközi gazdálkodás képzés több nyelven is indult a különböző intézményekben: a BGF francia nyelvű képzésére 464, a BCE angol nyelvű szakára pedig 478 pont volt a szükséges minimum. Utóbbi szakokra egyaránt (a képzés nyelvétől függetlenül) két érettségi tárgyat kellett választani a felvételizőknek a felsoroltakból, amelyek a gazdasági ismeretek, matematika, történelem, egy idegen nyelv, valamint egy szakmai előkészítő tárgy voltak.
Bár az említett szakok egyikén sem írták elő az emelt szintű vizsgát feltételként, a ponthatárokból egyértelműen kiderült, ezekre a képzésekre a legnépszerűbb intézményekben csaknem lehetetlen volt a magasabb követelményeket állító érettségi letétele nélkül bejutni. A szakokon választható tárgyak között egytől egyig megjelent az idegen nyelv, így a többféle gazdasági képzést megjelölőknek logikus lépés lehetett valamely nyelvből emelt szinten vizsgázni. A 482-es ponthatár azonban arra is rámutat: a magabiztos diákoknak érdemes volt két emelt szintű vizsga mellett letenni a voksukat.
A műszaki, orvos- és agrárképzés természettudományi tárgyakat kívánt
Jelentősen magasabb pontszámokat kívántak meg a BME-re jelentkezőktől a műszaki képzések, mint az ország többi intézményében induló hasonló szakok. A legmagasabb pontot, 468-at a mechatronikai mérnök költségtérítéses képzésén kellett elérni. 424 ponttal lehetett bekerülni energetikai mérnöknek, illetve 391 ponttal gépészmérnöknek. Az energetikai mérnök szakra jelentkezőknek fizika és matematika tárgyakból kellett vizsgát tenniük, amelyek egyikéből kötelező volt emelt szinten érettségizniük. A gépész, illetve a mechatronikai mérnök szakra jelentkezőknek matematikából és egy mellé választott tárgyból kellett érettségi vizsgát tenniük, utóbbi lehetett a biológia, fizika, informatika, kémia vagy egy szakmai előkészítő tárgy. Szintén a matematika volt a kötelező érettségi tárgy a mérnökinformatika képzésben, amely mellé fizikát vagy informatikát választhattak a felvételizők. Ezen a szakon a PE veszprémi képzésén volt szükség a legtöbb, 388 pontra, illetve 311 ponttal indult ugyanez a szak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE).
A műszaki szakokon tehát a két vizsgatárgyból a matematika kötelező volt, így a hasonló szakra készülőknek hasznosnak bizonyult a matematika fakultáció mellett dönteni a középiskolai évek alatt, így időben megkezdhették a készülést az emelt szintű vizsgára, amely bár nem minden műszaki szakon volt kötelező, azonban a legnagyobb presztízsű intézményekben szükséges volt a bejutáshoz. A természettudományi tárgyak, így a kémia, fizika, földrajz, biológia, matematika tárgyak elsősorban a természettudományi karok hasonló nevű szakjaira, az orvosi szakokra, illetve az agrárképzésbe jelenthettek előnyt a felvételben. Az orvosképzés, amelyre minimum egy emelt szintű vizsga szükséges, Budapesten 435, Szegeden 421, Pécsett és Debrecenben pedig 415 ponttal indult. Biológia, matematika és fizika szakokra az említett tárgyak, míg földrajz szakra a történelem is válaszható volt. Az ELTE-n és a BME-n voltak a legmagasabb pontok itt: állami képzéseken 337 és 340 pont közötti minimum teljesítményt kellett elérni.
Az agrárterületre való bejutás kisebb pontszámokat igényelt: a gödöllői Szent István Egyetem mezőgazdasági mérnök szakára angol nyelven 358, magyar nyelven 318 pontot kellett elérni, míg Kaposváron 298 volt ugyanezen szak minimuma. Fontos megjegyezni, hogy az említett szakokra jelentkezőknek gyakran az öt helyett hat tárgyból kellett érettségizniük, hiszen a természettudományi tárgyak nem szerepeltek a kötelező vizsgatárgyak között. Így ha valaki például a fizika, biológia vizsgatárgyakat választotta, akkor a három kötelező vizsgatárgy és az egy kötelező idegen nyelvi érettségi mellett, nem egy, hanem két szabadon választható tárgyból kellett érettségit tennie.
Humán tudományok: népszerűek voltak az idegen nyelvek
A humán tudományok közül az ókori, illetve a keleti nyelvek és kultúrák, az angol, a német és a pszichológia államilag finanszírozott alapszakok igényelték a legtöbb elért pontot, illetve a jogász osztatlan képzés államilag támogatott helyei is magas pontszámot kívántak meg. A kommunikáció és médiatudomány alapszak idén is népszerű volt, ezt a szakot nemcsak bölcsészettudományi, hanem gazdasági karok is elindították, és bár a képzések jellege tudvalevően más, a két felvételi tárgyat mindenhol a magyar, történelem, idegen nyelv, matematika, társadalomismeret lehetőségek közül választhatták ki a leendő hallgatók.
A fővárosi intézményekben kellett magasabb pontszámot elérni: a BCE-n 454, a BME-n és az ELTE-n 449 ponttal kerülhettek be a hallgatók, míg Szegeden 435, Pécsett pedig 431 pontot kellett elérni ezen a szakon. Ugyanezekkel a tárgyakkal felvételizhettek a társadalomtudományok legnépszerűbb, nemzetközi tanulmányok és szociológia szakjaira, ahová 473 és 419 közötti ponttal lehetett bekerülni államilag támogatott képzésre. 430 feletti pontokat kellett elérni a pszichológia szakra való bejutáshoz: az ELTE-n 449, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) és Szegeden pedig 435 pont volt a minimum az államilag finanszírozott szakokon. A pszichológia képzésen a felsőoktatási intézmények nem tettek kötelezővé az emelt szintű érettségit: két vizsgatárgyat kért, a biológia, magyar, matematika, idegen nyelv, történelem felsorolásból. Kizárólag emelt szintű érettségivel felvételizhettek a diákok angol és német szakra, amelyek az ókori, valamint keleti nyelvek és kultúrák 430-440-es pontjai mellett a legnagyobb teljesítmények egyikét kérték ezen a képzési területen.
Ezekre a képzésekre adott idegen nyelvből emelt szintű vizsgát, illetve mellé latin, magyar, olasz, spanyol, francia, angol/német, történelem tárgyakból bármilyen szintű vizsgát kívánt meg a felvételi. Angol szakra, valamint a germanisztika különböző szakirányaira 390-440 pont között kellett teljesíteni. A bölcsészettudományok iránt érdeklődőknek tehát egyértelműen kifizetődő döntés lehetett a felvételi tárgyak között szereplő idegen nyelvek valamelyikéből emelt szinten levizsgázni, hiszen minden szakon a választható tárgyak egyike között szerepelt valamely nyelv. Bár a humántudományok közül az osztatlan jogászképzésben magyarból és történelemből kellett vizsgát tenni, az emelt szintű idegen nyelv itt is segíthetett: az ugyanis középfokú nyelvvizsgát, azaz pluszpontot ért. Az állami képzésen, amely idén az ELTE-n és a PPKE-n indult, ugyanis magas pontokat kellett elérni: 467, illetve 455 pontnál húzták meg a határt.
Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi több esélyt kínált
A különböző tudományterületek legmagasabb pontszámával induló szakjain többségében nem kértek emelt szintű vizsgát, mégis a ponthatárok arról árulkodnak, hogy enélkül nehezen lehetett bekerülni a felsorolt intézményekbe. A felvételi követelményekből kiindulva kiderült, műszaki és természettudományi pályán a matematika, fizikai, biológia, kémia, földrajz tárgyak kellettek a bejutáshoz, míg más tudományterületeken jól járhatott az a sokféle érdeklődésű felvételiző, aki idegen nyelvből érettségizett emelt szinten: „Első helyen az ELTE anglisztika szakára jelentkeztem, azonban sajnos nem kerültem be” –kezdte Darabos Lilla, aki még sincs elkeseredve. „A BCE gazdaság és menedzsment költségtérítéses szakára kerültem be, hiszen az emelt szintű angol érettségimet itt is beszámították, mivel idegen nyelv is lehetett az egyik felvételi tárgy” – mondta Lilla.
Előnyben lehetett tehát, aki emelt szinten érettségizett egy idegen nyelvből, hiszen egyszerre egyes gazdasági, humán- és társadalomtudományi képzésekre is teljesítette a feltételt.