Tíz őrült áprilisi tréfa
Miért is szórakozunk egymással április elsején? Erre a kérdésre nincs teljesen egyértelmű válasz. Azért mi előállunk eggyel, s azt megspékeljük tíz rettentően szórakoztató április elsejei tréfával. Jó szórakozást!
IX. Károly francia király keresztül-kasul bejárta országát, Szent Bertalan éjjel kivégzett rengeteg hugenottát, s kóborlásai közben megrökönyödve tapasztalta, hogy országában a lehető legkülönbözőbb időpontokban kezdődik az év. És ez nem áprilisi tréfa: úgy találta, hogy míg számos helyen karácsony az új év első napja, addig az Lyonban (egyébként még sok más európai városban) március 25-e, Vienne-ben március elseje, míg másutt a jóval bizonytalanabb húsvétkor kezdődik az év. Franciaország sok városában ugyanakkor április elseje volt a nem kevesebb, mint egyhetes újévi ünnepségek kezdete. Így aztán 1564-ben gyorsan leültette az írnokát, s megfogalmazta a híres roussilloni rendeletet, amiben a zaklatott király előírta, hogy az év nem április elsején, nem karácsonykor, márciusban vagy egyéb fakultatív időpontban veszi kezdetét, hanem bizony január elsején.
A korabeli lakosság ezt a rendeletet annyira humorosnak találta – spekulálnak egyesek –, hogy onnantól beugratós ajándékokkal lepték meg egymást minden április elsején. A legelterjedtebb – de legalább annyira valószínűtlen – magyarázat szerint innen indultak a bolondok napjához köthető ugratások.
Természetes, hogy a média szorgos munkásai örömmel járatják a bolondját a fogyasztóval – s ha máskor nem is, hát április elsején különösebb következmények nélkül tehetik ezt. Az április elsejei tréfáknak se szeri se száma – így mi is találomra választunk csak ki néhányat a nekünk leginkább tetsző ugratások közül.
1. A világ első ízlelhető újságlapja
Valószínűleg soha nem nyaltak tömegesen kesernyés újságpapírt annyian, mint tavaly áprilisban, amikor a legnépszerűbb angol bulvárlap, a Sun bejelentette, hogy forradalmi új nyomdatechnikájuknak köszönhetően mostantól ízlelhető lapokat állíthatnak elő. Hogy a dolog teljesen egyértelmű legyen, a szenzációt hozó cikkben nyíl jelezte, hogy hová nyalhat a kedves olvasó.
2. Az eladott emlékművek esete
1996 áprilisának első napján a New York Times egy egész oldalas hirdetést közölt, amit máig az egyik legjobb gerillamarketing-akcióként tart számon a világ. A hirdetés a Taco Bell gyorsétterem-hálózat önfeláldozó tettéről számolt be: az amerikai államadósság enyhítése érdekében a multicég felvásárolta az amerikai függetlenség szimbólumát, a Liberty Bell harangot, amit mostantól "Taco Liberty Bellnek" hívnak majd.
Az ügy ráadásul itt nem is ért véget: amikor a Fehér Ház sajtószóvivőjét, Mike McCurry-t az ügyről faggatták, az rezzenéstelen arccal azt válaszolta, hogy bizony, a hír igaz, sőt a Lincoln-emlékművet is eladták, amit mostantól Lincoln Mercury Memorial néven ismerhet majd a világ.
3. Indul a repülő, leszáll az űrrepülő
Hogy magyar példát is hozzunk, 1997-ben az Új Dunántúli Napló azzal lepte meg olvasóit, hogy bejelentette: április elsején beindítják a Pécs-Budapest légitaxi-járatot. Az esemény helyszínéül a szerkesztőség parkolóját adták meg, ahol az ünnepélyes eseményre annak rendje és módja szerint meg is jelent számos érdeklődő.
Ugyanennek a viccnek egy nagyobb kaliberű változata volt az az 1993-as tréfa, amikor a San Diego-i KGB-FM rádióadó műsorvezetője bejelentette, hogy a Discovery űrsiklót a hirtelen támadt rossz idő miatt eltérítették az Edwards Légitámaszponttól, így az a Montgomery Field nevű sportrepülőtéren száll majd le. Az eseményen megjelent több ezer ember fejében meg sem fordult, hogy egy űrsikló esetleg nem tud leszállni a kisrepülőtér alig egy kilométer hosszú leszállópályáján. Nem is beszélve arról, hogy egyetlen űrsikló sem tartózkodott a világűrben a megadott időpontban.
4. Fidesz-blokád a Parlament körül
2008. április elsején számos napilap szerkesztőségébe jutott el az az email, amit látszólag a Fidesz parlamenti sajtóosztályának egyik címéről küldtek és arról tájékoztatott, hogy az akkor még ellenzéki párt 72 órás ultimátumot ad a baloldalnak, hogy az az előrehozott választások mellett döntsön. Ellenkező esetben a Fidesz blokádot vonna a Parlament köré.
Szijjártó Péter közleményben közölte, hogy ismeretlen személyek törték fel a Fidesz sajtóosztályának egyik címét és arról valótlan tartalmú üzenetet küldtek a sajtónak.
Az érintetteknek viszont nem volt humoruk a tréfához: feljelentést tettek és nyomozás indult az ügyben.
5. Olajfúrótorony a Fertő-tóban
Szintén 2008-as vicc volt az az email, amit valaki az APA osztrák hírügynökséghez juttatott el egy bizonyos Április Kőolaj Társaság nevében. A hír szerint a magyar cég Fertőtoboz településtől öt kilométerre, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén kőolajmezőt fedezett fel és előrehaladott tárgyalásaik biztatóan alakulnak a magyar kormánnyal. A kedvező tárgyalások lezárultával a cég olajfúrótornyot létesít a Fertő-tóban, ahonnan az elkövetkező 15 évben nem kevesebb, mint 10 millió tonna kitermelhető kőolajjal számolnak.A hitelesség kedvéért a levél közölte a cég alapítási évét, székhelyét (ami egy nem létező magyar helynév volt), sőt a vezérigazgató nyilatkozatát is.
A hihetetlenül hangzó adatok, a fura időzítés és a cég árulkodó neve nem volt elegendő ahhoz, hogy a hírszerkesztőt megakassza, így az ügynökség kiadta a hírt, amit a Die Presse online át is vett, nem kis riadalmat keltve a tókörnyéki osztrák lakosság körében.
6. Valami bűzlik a BBC-nél
Ha már beszámoltunk szagos nyomdatechnikáról, álljon itt okulásul pár sor a szagos televíziózásról is. 1965-ben a BBC televíziós műsorban szólaltatott meg egy tudóst, aki új találmányát mutatta be: arra jött rá, hogyan lehet szagokat közvetíteni a rádióhullámok segítségével. Az interjú végén be is mutatta a találmányát: a tévénézők maguk is megszagolhatták a különböző, rádióhullámok segítségével közvetített illatokat.
Az adás végén lelkes televíziónézők százai hívták fel a BBC-t beszámolva az adás – és természetesen az adás során mesterien összeválogatott szagok – átütő sikeréről.
7. Rosszízű áprilisi tréfa Romániából
2000 márciusának végén meglehetősen sokat gondolkodhattak az évi áprilisi tréfán a román Opinia című lap szerkesztőségében, olyan sokat, hogy a végére bizonyára nagyon elfáradtak. A kiötlött vicc szerint a Baia Mare-börtön 60 „lakóját” egyszerűen elengedik az intézményből.
Számos hozzátartozó utazott el, hogy elhozza raboskodó szeretteit a börtönből, ahol aztán megtudták, hogy csak áprilisi tréfa áldozataivá váltak. A lap végül kénytelen volt elnézést kérni a rosszul elsült tréfáért.
8. Újjáalakul a Varsói Szerződés!
Hülyeség! – mondhatnánk első olvasásra, hiszen ki venne be egy ilyen hírt. Nem lehet ez más csak április elsejei tréfa, nemdebár?
Csak hát nem mindegy, hogy honnan érkezik a hír. Az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökségről ugyanis sok mindent el tudnánk képzelni, de az áprilisi tréfa valamiért nem tartozik ezek közé. Így hát Csehországban és Bulgáriában kis híján pánik tört ki, amikor megjelent: az orosz parlament éppen a Varsói Szerződés újjáalakításáról tárgyal.
Néhány órával később az orosz ügynökség bejelentette, hogy csak viccelt és elnézést kért az esetleges félreértésekért.
9. A nagykövet utolsó nagy vicce
2003 áprilisának első napja, a helyszín Moszkva. Ezekben az órákban az amerikai és koalíciós csapatok éppen rázúdúltak Irakra és rövidesen elérték (tán már el is érték) Bagdadot. Az Oroszországba akkreditált iraki nagykövet ekkor váratlanul bejelentette, hogy nemzetközi sajtótájékoztatót kíván tartani.
A sajtó képviselői nyomban arra gondoltak, hogy a nagykövet Abbasz Kalaf Kunfut azért hívta össze a konferenciát, hogy bejelentse Irak kapitulálását. Így aztán mindenki izgatottan várta a diplomata mondandóját. A nagykövet bejelentése valóban mindenkit meglepett. Egy papírlapot vett elő – amelyről azt állította, hogy az egy Reuters-hír – és hangosan felolvasta az egybegyűlteknek: „Amerikai csapatok véletlenül egy nukleáris bombát lőttek ki, ami a brit csapatok közé csapódott – hét személy meghalt.”
A tudósítókkal teli teremben azonnal döbbent csend támadt. Kis hatásszünetet követően Kunfut elvigyorodott és elkiáltotta magát: „Április bolondja!”.
Alig néhány nappal az utánozhatatlan viccet követően az iraki kormány teljesen és végérvényesen összeomlott.
10. Plútó és Jupiter és a lebegő baráti társaság
Utolsó áprilisi tréfánk 1976-ban történt, amikor a brit csillagász, Patrick Moore érdekes és igen ritka – egy emberélet során biztosan meg nem ismétlődő – eseményre hívta fel a BBC Radio 2 hallgatóinak figyelmét. Állítása szerint a Plútó és a Jupiter rövid időre olyan együttállást valósít meg a Földdel, amelynek köszönhetően a Föld gravitációja drámaian lecsökken. Sőt! Moore felhívta a hallgatók figyelmét arra a soha vissza nem térő lehetőségre is, hogy ha a bolygóegyüttállás pillanatában felugranak a levegőbe, akkor egy furcsa, úszó érzést tapasztalhatnak.
Röviddel délelőtt 9:47 után – ez volt ugyanis a kozmikus esemény előre bejelentett időpontja – több száz telefonhívás érkezett a BBC-hez olyan lelkes hallgatóktól, akik kipróbálták a dolgot és az működött! Sőt: egy hölgy arról számolt be, hogy ő és tizenegy barátja felemelkedtek a székükből és körbelebegtek a szobán!
***
Kedves olvasó, sok sikert kívánunk az április elsejei eligazodásban, és ha gondolja, írja meg nekünk, melyik idei áprilisi tréfa tetszett önnek leginkább. A legizgalmasabb tréfát beküldő személyt indítjuk az országgyűlési választásokon. De tényleg.