Tanácskoztak a kárpátaljai pedagógusok
Az új ukrán nyelvtörvény az Ukrajnában élő nemzetiségek közül csak az oroszoknak kedvez, a többieket Kijev másodrendű kisebbségekként kezeli a nyelvi jogokat illetően.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) az ukrajnai magyarság korábban megszerzett oktatási jogainak a megtartásáért, sok esetben a visszaszerzéséért harcol – jelentette ki Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke szombaton a magyar szakmai érdekvédelmi szervezet Beregszászon tartott XX. közgyűlésén. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán megrendezett fórumon a mintegy száz kárpátaljai magyar tannyelvű iskola közel 2300 pedagógusát tömörítő, 21 éve alakult szakmai érdekvédelmi szervezet elnöke beszámolójában elemezte a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatást évek óta sújtó problémákat, és ismertette javaslatait a gondok lehetséges orvoslását illetően.
Beszédében Orosz Ildikó kiemelte: az utóbbi évek fejleményei azt mutatják, hogy a kárpátaljai magyarságban van élni akarás, mivel vissza akarja szerezni azokat a korábban megszerzett jogait, amelyeket elvettek tőle. Rendkívül fontos fejleményként értékelte, hogy több kárpátaljai magyar oktatási intézmény – a magyar kormány jóvoltából – nemzeti jelentőségre tett szert, aminek köszönhetően rendeződött a régió magyar oktatási rendszerében kiemelkedő szerepet játszó, az ukrán állam által nem támogatott egyházi líceumok és az anyanyelvű felsőoktatás szempontjából kulcsfontosságú Rákóczi főiskola működésének a finanszírozása.
A KMPSZ elnöke elmondta: az utóbbi évek intézkedései – amelyek ellentmondanak az ukrán alkotmánynak és törvényeknek – jelentős mértékben szűkítették az országban élő kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok nemzetközi megállapodások által is szavatolt jogait. Szerinte aggodalomra ad okot az is, hogy az új ukrán nyelvtörvényt a kormánypártok az október végi parlamenti választások előtt kampánycélokra használták. Úgy vélte, mostanra kiderült, hogy a jogszabály az Ukrajnában élő nemzetiségek közül csak az oroszoknak kedvez, a többieket Kijev másodrendű kisebbségekként kezeli a nyelvi jogokat illetően.
Orosz nagyra értékelte a Keleti Partnerség program által Kárpátaljának nyújtott támogatást, amelynek keretében a magyar és az ukrán állam kétmillió dollárnyi összegből 70 kárpátaljai oktatási és kulturális intézményt újított fel az idén. Ugyancsak kiemelkedőnek nevezte az anyaországi támogatással működő Genius jótékonysági alapítvány működését, amely – mint fogalmazott – rendszerbe foglalja és szervezi a magyar tehetséggondozást Kárpátalján. A KMPSZ elnöke kifejtette: a kárpátaljai magyarság demográfiai helyzetére való tekintettel hosszú távú felzárkóztatási programot kell kidolgozni a magyar ajkú roma lakosság felzárkóztatására, mivel több településen már ma is a cigány tanulóknak köszönhetően működhet a magyar iskola.
A KMPSZ-közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, amely közel harminc pontban megfogalmazva követeli az ukrán állam vezetésétől az egyenlő esélyek biztosítását és a korábban kivívott, államilag garantált kisebbségi jogok szűkítésének megszüntetését, valamint a valós esélyegyenlőség szavatolását a kárpátaljai magyarság számára az oktatás minden szegmensében.