Tág teret ad az adminisztratív visszaélésekre
Az új ukrán felsőoktatási törvény a felsőoktatás kizárólagos nyelveként az ukránt határozza meg, jóllehet az alkotmány garantálja a kisebbségeknek az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, beleértve a felsőoktatást is.
Az új ukrán felsőoktatási törvény gyakorlatilag megkérdőjelezi Ukrajna nemzeti közösségeinek az anyanyelven történő felsőoktatáshoz való jogát – jelentette ki Tóth Mihály kisebbségjogi szakértő az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap keddi számában. A közelmúltban elfogadott és a napokban hatályba lépett új ukrán felsőoktatási törvény kapcsán Tóth elmondta: a jogszabály fő újítása az, hogy a felsőoktatás kizárólagos nyelveként az ukránt határozza meg. A magánintézmények esetében megengedi azt, hogy a tanítás nyelvét a tulajdonosok válasszák meg, de az állami fenntartásúaknál csupán annak a lehetőségét adja meg, hogy a felsőoktatási intézmények egyes tantárgyakat idegen nyelven oktathassanak – tette hozzá.
A szakember szerint az új törvényi szabályozás gyakorlatilag megkérdőjelezi Ukrajna nemzeti közösségeinek az anyanyelven történő felsőoktatáshoz való jogát, jóllehet az alkotmány garantálja a kisebbségeknek az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, beleértve a felsőoktatást is. A rendelkezések ellentétesek a hatályos nyelvtörvény ide vonatkozó rendelkezéseivel és alapelveivel is, így például kétségbe vonják a személy jogát az oktatás nyelvének a megválasztásához – emlékeztetett a jogi szakértő. Mindezek fényében megállapítható, hogy az új felsőoktatási törvény alapjaiban sérti a kisebbségek anyanyelven történő oktatáshoz való alkotmányos jogát, valamint jogi ellentmondást hoz létre az új jogszabály és az érvényben lévő nyelvtörvény között – mutatott rá Tóth. Úgy vélte, ez tág teret ad az adminisztratív visszaélésekre, vagyis jelen helyzetben az illetékes hivatalnok saját belátása szerint hozhat döntéseket, hivatkozva egyik vagy másik jogszabályra.
A lap szerint a politikában semmi sem történik véletlenül, ezért egyáltalán nem lehet kizárni, hogy mesterséges feszültségkeltésről van szó. Elvileg ugyan van lehetőség egy törvény alkotmánybírósági vizsgálatára, amire egyébként vannak példák Ukrajnában, ám ahhoz, hogy a taláros testület górcső alá vegye az ominózus jogszabályt, negyvenöt parlamenti képviselő aláírása szükséges, amelyeknek az összegyűjtése a jelenlegi helyzetben kétséges – írta az ungvári magyar újság.