Szorgalmazni kell a kevésbé ismert nyelvek oktatását is
Abban, hogy a fiatalok számára elérhető legyen a tanulási mobilitás, kulcsszerepük van a pedagógusoknak, oktatóknak és az intézményvezetőknek – mondta el Madarász Sándor, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) főtanácsadója A pedagógusok mint a nemzetközi mobilitás katalizátorai című konferencián május 10-én, a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Munkájuk elengedhetetlen a sikeres nemzetközi együttműködések megvalósításához, így idén ők a főszereplői a rendezvénynek – hangsúlyozta Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója.
A pedagógusok mint a nemzetközi mobilitás katalizátorai címmel tartott konferenciát a Tempus Közalapítvány, mely rendezvény idén a nemzetközi projekteket koordináló pedagógusokat állította a középpontba. „A mobilitás a fiatalok fejlődésén túl az intézmények, sőt az oktatási és képzési rendszerek nyitottságát, nemzetköziesítését is szolgálja, feltételezi” – emelte ki a rendezvény házigazdájaként Tordai Péter. Ezért a közalapítvány mobilitásról szóló konferenciája a tanárok szerepét állította a középpontba – tette hozzá. Tordai Péter beszélt arról is, hogy a Lifelong Leraning Programnak (LLP) fontos szerepe van a tanárok életében, hiszen szakmájuk folyamatos megújulást kíván meg tőlük. Ezért céljuk, hogy programjaikkal a pedagógusokat és a diákokat is felkészítsék mobilitás útjában álló akadályok leküzdésére – hangsúlyozta.
Madarász Sándor beszédében úgy fogalmazott, hogy a tanároknak a jövőben is kulcsszerepük lesz az EU által 2020-ra kitűzött mobilitási célok elérésében. A NEFMI főtanácsosa méltatta továbbá a Tempus szerepét is. Elmondta: a közalapítvány által koordinált Egész életen át tartó tanulás program évente már több mint 12 ezer külföldi tanulmányi mobilitást tesz lehetővé Magyarországról. Az elmúlt tanévben több mint kétezer középiskolás diák és csaknem ugyanennyi tanár élvezte a közoktatási Comenius program előnyeit. Erasmusszal – a hallgatói és oktatói mobilitást egybevéve – több mint ötezer pályázó utazhatott külföldre. A szakképzést támogató Leonardo program egyetlen tanév alatt mintegy 2800 szakmát tanulónak és szakoktatónak nyújtott lehetőséget külföldi szakmai gyakorlatra vagy tanulmányútra. A felnőttkorúak oktatását segítő Grundtvig programban pedig 683 fő utazhatott Európa valamely országába tanulni – számolt be Madarász Sándor.
A rendezvény gyakorlatias jellegét mutatta, hogy a plenáris szekció után vásártér és műhelybeszélgetések várták a tanárokat. Az interaktív tér biztosította a résztvevők számára, hogy beszélgethessenek a mobilitásban már tapasztalt kollégáikkal, megismerjenek külföldről adaptált módszertani feladatokat.
A műhelybeszélgetéseken az Egész életen át tartó tanulás programban már gyakorlott pedagógusok osztották meg tapasztalataikat a mobilitás útjában álló akadályok leküzdéséről, az eredmények beépíthetőségéről, és arról, milyen szerepe van mindebben az iskolavezetésnek, tanárképzésnek.
A műhelybeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy elengedhetetlen a fiatalok külföldi tapasztalatszerzése, és legalább ugyanilyen fontos a pedagógusok szemléletváltásának szükségessége. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanári mobilitásra, valamint a külföldi partnerekkel való intenzívebb kapcsolatfelvételre, a pályázati lehetőségek felkutatására. A mobilitás egyszerre hordoz magában motivációs erőt a pedagógusok, a vezetők, és a diákok számára is. Felmerült a külföldi tanulmányok népszerűsítésének lehetséges eszközeként a netgeneráció elérésére érdekében az online fórumok használata. Az előadók kiemelték azt is, hogy a leendő tanárokat és tanítókat is fel kell készíteni ezen feladatok ellátására, így a jó gyakorlatokat, tapasztalatokat már az egyetemen, főiskolán is oktatni kell az egyes kurzusokon. Szó esett arról, hogy sok esetben felmerülhetnek nyelvi akadályok is, ezért szorgalmazni kell a kevésbé ismert és tanított nyelvek oktatását.
A nehézségek és akadályok leküzdhetők, ehhez azonban a mobilitás körültekintő megszervezése szükséges. Aranyszabály, hogy az iskolák ismerjék a korlátaikat, a partnerintézménnyel folyamatosan kapcsolatban legyenek, és mindig jó házigazdaként fogadják vendégeiket – fogalmaztak a műhelybeszélgetések résztvevői.
A konferencia adott otthont a Nemzetközi Együttműködési Kultúráért Nívódíj átadójának is. A legkiválóbb LLP projekteknek járó díjat közoktatási, felsőoktatási, szakképzési és felnőttoktatási intézmények, szervezetek kapták meg. A kilenc nívódíjas projekt standja a rendezvény vásárterében volt megtekinthető.
2011-ben nívódíjat nyert projektek:
Comenius kategóriában:
- Fővárosi Önkormányzat Váci Mihály Kollégiuma, Budapest – Együtt Európában
- Csornai Általános és Művészeti Iskola, Óvoda Széchenyi István Körzeti Általános Iskolája, Csorna – Állítsuk meg az Éghajlatváltozást – Oktatással a fenntartható fejlődésért az iskolában és a tantermen kívül
- Terézvárosi Általános Iskola és Magyar – Angol, Magyar Némrt Két Tannyelvű Általános Iskola, Pedagógiai Szolgáltató Központ, Budapest – Europelli Cirkusz – Tanterem a manézsban
Leonardo da Vinci kategóriában:
- Leonardo mobilitás, szakmai alapképzésben résztvevők célcsoportjában: Pollach Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Pécs – Minőségi és menyiségi
laboratóriumi vizsgálatok európai dimenziók között
- Leonardo mobilitás, szakképzési szakértők célcsoportjában: ÉVOSZ – Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, Budapest – Lépcsőépítő szakmai gyakorlat ács és asztalos oktatók számára
- Leonardo partnerségek: Nyufat- dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Győr – Munkaügyi hivatalok és képzőintézmények akcióban
Erasmus kategóriában:
- Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Grundtvig kategóriában:
- West Hungary Humán Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., Szombathely – A nők tanulási sajátosságai
- TEMI Fővárosi Művelődési Háza, Budapest – Van Gogh Vizuális Művészeti Hálózat