Egyre több résztvevője van az Erasmus-programnak
Évről évre nő az Erasmus-programban résztvevők száma. Az előző tanév statisztikái szerint újabb rekord született. Nem véletlenül: a több mint 25 éves múltra visszatekintő európai csereprogram olyan értéket képvisel, amely a hallgatók, a munkáltatók és az egyetemek számára egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír.
„Kaland, karrier, közösség” – a legtöbb Erasmus-hallgató így jellemzi a külföldön töltött időszakot. Nem kis vállalkozás ugyanis egy külföldi tanulmányút, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetés minden értelemben megtérül. Nincs olyan európai ország, ahol egy Erasmus-diák ne csöppenne bele egy izgalmas, multikulturális közegbe, ahol az idegen nyelvi környezetben történő tanulás mellett nyelvi és problémamegoldó képességei is jelentősen fejlődhetnek.
Magyarország 1997 óta vesz részt a programban, amelynek hazai koordinációját a kezdetektől fogva a Tempus Közalapítvány végzi. 15 év tapasztalata alapján kimutatható, hogy aki hosszabb-rövidebb ideig nemzetközi környezetben él, önállóbbá, rugalmasabbá, elfogadóbbá válik, ezek a tulajdonságok pedig segítik a karrierépítést is. Egy európai felmérés szerint az átlaghoz képest másfél-két hónappal rövidebb idő alatt találnak munkát azok a fiatalok, akik külföldi tapasztalattal rendelkeznek.
Ez lehet az oka annak is, hogy a felvételi időszakban az egyetemek nem mulasztják el megemlíteni, hogy milyen nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, és milyen ösztöndíjakat kínálnak a hallgatóiknak. Magyarországon jelenleg több mint 6300 egyetemközi együttműködés biztosít lehetőséget arra, hogy a hallgatók Erasmus-ösztöndíjasként folytathassanak tanulmányokat egy európai országban. A legújabb statisztikák szerint az Erasmus nyújtotta lehetőséggel a 2011/2012-es tanévben 4361 magyar hallgató élt, ami az előző tanévhez képest 3,7 százalékos növekedést jelent.
Tandíjmentes egyetemi részképzésre 3472 hallgató utazott. Körükben a legnépszerűbbek továbbra is a német, francia, olasz és spanyol egyetemek. A hallgatók fele a társadalomtudományok, illetve az üzleti és jogtudományok területéről került ki, de közel 650-en ismerkedtek bölcsészettudományokkal és művészetekkel is. Az ösztöndíjasok 33,4 százaléka férfi, 66,6 százalékuk nő.
(Forrás: Wikimedia Commons / cocoinzenl / CC BY 2.0)
A kiutazók jelentős hányada szakmai gyakorlatát tölthette nemzetközi környezetben. Ennek keretében 889 fő szerezhetett releváns munkatapasztalatot európai vállalatoknál, ami az Erasmus szakmai gyakorlatok bevezetése óta 93 százalékos növekedést jelent (a 2007-es tanévben 460-an éltek a lehetőséggel). Legtöbben Németországba, Spanyolországba, Ausztriába és az Egyesült Királyságba utaztak.
Az Erasmus komolyságát jelzi, hogy a pályázóknak legalább három hónapot kell külföldön tölteniük, és ez idő alatt vizsgázniuk is kell a tanulmányi szerződésükben szereplő tantárgyakból az oktatás nyelvén. A kiutazó hallgatók átlagosan 5,2 hónapot töltenek az európai egyetemeken, szakmai gyakorlat esetében pedig 4 hónap az átlag.
Az Erasmus-ösztöndíjasok száma évről évre emelkedik, ennek egyik oka, hogy a nemzetközi tapasztalat egyre inkább elvárás a munkaerőpiacon. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az Erasmus a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez is jelentősen hozzájárul, hiszen az utóbbi időben kimagasló mértékben nőtt a beutazók létszáma is. A 2011/2012-es tanévben csaknem 3700 külföldi Erasmus-hallgató érkezett Magyarországra (közülük 500-nál többen szakmai gyakorlatra), ami a kiutazók számát és az ország adottságait tekintve nagyon magas arány.
Az Erasmus-program keretében oktatói és személyzeti mobilitásra is van lehetőség, ami 1465 fő nemzetközi tapasztalatcseréjét tette lehetővé. Így összességében elmondható, hogy az előző tanévben az Európai Bizottság legnépszerűbb ösztöndíjprogramja a magyar felsőoktatás csaknem 6000 résztvevőjét mozgatta meg (4361 hallgató és 1465 oktató). Ezzel az Erasmus Magyarországon is a legnépszerűbb oktatási csereprogram.
Az Erasmus-program hazai koordinálását a Tempus Közalapítvány végzi, de jelentkezni az felsőoktatási intézmények Erasmus koordinátorainál lehet. A pályázatok beadása jellemzően márciusban zajlik, de a pontos határidőről és a jelentkezési feltételekről az egyetemeken és főiskolákon adnak bővebb felvilágosítást.