Elkészült a networkegyetemek rangsora
A Budapesti Corvinus Egyetem kínálja a legjobb nemzetközi ösztöndíj-lehetőségeket hallgatói számára.
A második helyen a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll a Moha magazin top networkegyetem-rangsora szerint. A tanulmányi mobilitás tekintetében viszont az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll az élen.
A Corvinus sikere a gyakorlatias képzésnek köszönhető. Az egyetemen elérhető Magyarország összes nagy gyakornoki csereprogramja. A diákok az AIESEC, az IAESTE, a HAESF és az Erasmus szakmai gyakorlat programok közül válogatathatnak, és dolgozhatnak segítségükkel külföldön. A tanulmányi mobilitás tekintetében viszont az ELTE áll a Corvinus előtt a rangsorban. Előbbi 682, utóbbi 398 ösztöndíjassal rendelkezik.
A komplex, több szempont alapján készített rangsorokkal ellentétben a kiadványból kiderül, hol érdemes tovább tanulni, ha közben külföldre is el szeretne jutni a diák. Halmos Máté, a Kellner Ösztöndíjasok Társaságának elnöke a publikáció kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta, a munkaadók azonnal lecsapnak a Kellnerről hazatért ösztöndíjasokra.
Az Európai Unióban kiemelt cél a nemzetközi mobilitás megteremtése, a tervek szerint 2020-ra minden ötödik európai egyetemista legalább egy szemesztert tanul majd külföldön. Jelenleg a magyar hallgatók 1,5 százaléka fordul meg a Moha által vizsgált programokkal az EU valamelyik országában, ami nemcsak az európai tízszázalékos mobilitásátlagtól marad el, hanem közvetlen szomszédainktól is: Szlovákiában 10, Horvátországban 6,1, Ausztriában pedig 3,6 százalék ugyanez az arány. Arra a kérdésre, mekkora a realitása az uniós direktíva magyarországi megvalósításának, Kurucz Katalin, a Tempus Közalapítvány k+f csoportvezetője elmondta, hogy ez a cél egyáltalán nem lehetetlen, ha számításba vesszük a hallgatók számának várható csökkenését. Érdekes adat a nemi megoszlás: az Erasmuson és a CEEPUS-ösztöndíjakon kétszer annyi lány vesz részt, mint fiú.
Az európai átlagot a magyar felsőoktatási intézmények közül csak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem éri el, ahol a hallgatók több mint tíz százaléka fordult meg külföldön, nagy részük Erasmus-, illetve CEEPUS-ösztöndíjakkal. Szintén az élmezőnyben foglal helyet a Magyar Képzőművészeti Egyetem majdnem hat százalékkal és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2,6 százalékkal. Emellett a Színház- és Filmművészeti Egyetemről a hallgatók közel nyolc százaléka járt külföldön az Erasmus segítségével.
Kiss László, az Educatio Kht. elemzője a Belépő kiadványbemutató sajtótájékoztatóján elmondta, ennek az az oka, hogy a művészeti képzésben szereplő hallgatók sokkal szívesebben mennek külföldre, mint például a jogászképzésben. Az összesített eredményben azonban mégsem a művészeti egyetemek végeztek az élen, aminek a szakmai gyakorlati programok hiánya vagy nem megfelelő kihasználtsága az oka. A Belépő kutatása a nagy hallgatói tanulmányi mobilitásprogramok, szakmai gyakorlatok és ösztöndíjalapok 2009/10-es tanévre vonatkozó adataiból indult ki, a kiutazók létszámából következtetve annak jelentőségére intézményen belül. A szakmai gyakorlatok - munkaerő-piaci jelentőségük miatt - ugyanakkora súllyal szerepeltek a rangsor kritériumai között, mint a tanulmányi ösztöndíjak, annak ellenére, hogy az előbbi kevesebb embert érint, és sok intézmény képzésében nem is szerepel. A kevésbé gyakorlatorientált képzések így ebben a rangsorban hátránnyal indultak.
A tanulmányi mobilitás tekintetében az ELTE, a nemzetközi ösztöndíj-lehetőségeket figyelembe véve az SZTE a legjobb
A Budapesti Corvinus Egyetem sikere a gyakorlatias képzésében rejlik. Az intézményben elérhető Magyarország összes nagy gyakornoki csereprogramja - így az AIESEC, IAESTE, HAESF és az Erasmus szakmai gyakorlat -, ezek keretében utaznak ki diákok külföldre dolgozni. A tanulmányi mobilitás tekintetében az ELTE előzte meg a Corvinus 398 hallgatóját a maga 682 ösztöndíjasával.
Második helyezést ért el a Szegedi Tudományegyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel holtversenyben. Az alföldi egyetemről körülbelül ugyanannyi hallgató jut ki az USA-ba, mint a BME-ről a Magyar-Amerikai Vállalkozási Ösztöndíj Alapnak köszönhetően. Ráadásul az Erasmus itt is igazi tömegösztöndíj, amit az intézmény további kiegészítő forrásokkal támogat. Az ELTE tisztán a külföldi tanulmányi lehetőségeket tekintve magasan verte a többi intézményt. A Magyar Ösztöndíj Bizottság 45 országgal kötött cserekapcsolatait csak az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudta a tavalyi évben kihasználni.
A Hogyan építsd fel az egyetemi éveidet? rovat tudományterületenként veszi lépésről lépésre számba a legfontosabb fokokat az álomkarrier felé vezető létrán. A kiadvány szerzői törekedtek arra, hogy a legeldugottabb lehetőségeket is felkutassák, így a Belépő hasznos felvételizőknek és szüleiknek, de végzős hallgatóknak is. Mérnököknek a Kitchen Budapest média lab, jogászoknak a Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszéd versenye, orvosoknak a Buffalo-ösztöndíj, bölcsészeknek az amerikai Calasanctius Training Program, agrárképzésben a közösségi kertek, a természettudósoknak a Kairos Society New York-i konferenciája, közgazdászoknak az AIESEC csak egy a kiadványban részletesen bemutatott számos kiugrási lehetőség közül.
A Tanulj külföldön ingyen! rovatban megtalálható a külföldi továbbtanulás minden trükkje, kezdve attól, mire érdemes keresni, egészen odáig, hol és hogyan lehet támogatókat szerezni külföldi tanulmányokra. A szerzők kitérnek arra is, mi a teendő, ha nem sikerülne támogatást szerezni. Németország egyes tartományaiban például ingyenes a felsőoktatás, és a jól szervezett diákmunkának köszönhetően önerőből is könnyedén eljuthatunk a diplomáig. Az Egyesült Királyságban a diákhitel jelenthet megoldást.