Szimbóleumok, prefixák
Pedig nem is arabusul kellene tudni... A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a HírTV-ben
Posted by Vágó István on Tuesday, 12 January 2016
A fenti rövid idézetet Vágó István posztolta a Facebookon. A felvételen Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati egyetem oktatója látható. Nyilvánvalóü, hogy a szimbóleum alakot a szimbólum helyett használja. Az alak ilyen torzulása valószínűleg a számos -eum végű szónak köszönhető (líceum, mauzóleum, múzeum, orfeum, petróleum stb.), bár kétségtelen, hogy -ium végű még több van, és rengeteg olyan szó is van, ahol az -um mássalhangzót követ. Mindenesetre tény, hogy elterjedt formáról van szó – még ha feltételezhető is, hogy egyesek csak ironikusan használják, ez az irónia is annak köszönhető, hogy már találkoztak az alakkal. A változás ráadásul aligha magyar sajátosság, hiszen a weben más nyelveken, symboleum formában is használják, ajánlanak ilyen domainnevet, és találhatunk olyna cseh nyelvű társalgást, ahol a lehető legtermészetesebben használják.
A prefixa esete kicsit bonyolultabb. A szó alakjára valószínűleg a prefixum nyelvtani terminus hatott, mely a tő elé tett toldalékokat jelöli. (Más kontextusban is használják, amikor egy nyelvi vagy írott elem elé egy másik elemet tesznek, pl. egy altípus megkülönböztetésére.) A latinban a prefixa a prefixum többes számú alakja.
Itt nyilván nem erről van szó, hiszen Kaiser ezt mondja:
... téves, mondjuk úgy, prefixák, amikkel ők érkeznek...
Nos, ne mondjuk úgy, de legalábbis nem mondjuk úgy. Itt Kaiser feltehetően előítéletekre, előfeltételezésekre gondol, tehát a prekoncepció ’előre kialakított nézet’ vagy a premissza ’előzmény, kiindulópont’ szót keresi. A tévedéshez hozzájárulhat a fixa idea ’rögeszme, kényszerképzet, hóbort’ kifejezés is. Ez valóban egyedi alkotás lehet, legalábbis nem sikerült nyomára bukkannunk a neten. Ugyanakkor feltételezzük, hogy inkább nyelvbotlásról, mint téves szóhasználatról kell beszélnünk, hiszen Kaiser láthatóan („mondjuk úgy”) keresi a szót, lehetséges, hogy a felvételt visszanézve azonnal tudná ő is, hogy rossz kifejezést használt.
Egyébként Kaiserre rájár a rúd, nyelvhasználatát nem először kifogásolják. A Mark my Professor egyik bejegyzésében ezt olvashatjuk róla:
Komolytalan szerintem egy olyan ,,történész", aki még azt sem tudja, hogy Bulgáriában bOlgárok élnek, nem pedig bUlgárok.
Bár tény, hogy Bulgária lakosaira a bolgár alak az elterjedtebb, de még a Magyar értelmező kéziszótár is tartalmazza a bulgár alakot: a bulgár szócikk a bolgárhoz irányít, ahol alakváltozatként a bulgár is szerepel.
Az tény, hogy a bemutatott felvételben Kaiser nyelvi hibákat vét. Ám mindössze arról van szó, hogy az egyik esetben egy szubsztenderd alakot használ, a másik esetben valószínűleg nyelvbotlásról van szó (legalábbis ameddig nem tapasztaljuk, hogy rendszeresen elköveti a hibát, addig jóhiszeműen ezt illik feltételeznünk). Persze lehet olyan elvárásunk, hogy egy egyetemi oktató az irodalmi nyelvet beszélje, képes legyen flottul nyilatkozni, beszéljen közérthetően (és ne akarjon olyan szavakat használni, melyeket maga sem ismer – legalábbis normatív formájukban és jelentésükben). De ha valaki ezeknek az elvárásainknak nem felel meg, akkor sem illendő kipellengérezni. Ha pedig azzal van problémánk, amit mond, akkor abba kössünk bele, ne abba, hogy miként mondja.
Vágó Istvántól különösen meglepő ez a magatartás, hiszen bár korábban az Álljunk meg egy szóra című nyelvművelő műsor vezetője volt (a sorozat több mint 500 adást élt meg, 1991-ben az adások anyagából könyv is megjelent), később állítólag e tevékenységét igencsak megbánta – pedig, mint erre korábban rámutattunk, azért nem véres szájú nyelvművelő műsorról volt szó. Mindenesetre ha Vágó tényleg bánja, hogy korábban téveszmék terjesztésében vett részt, akkor nem értjük, most miért gúnyol ki másokat hasonló téveszmék alapján.