Szarkofágok víz és föld alatt
Római szarkofágok bukkantak fel a Közel-Keleten, Törökországban és Libanonban egyaránt.
Díszes római szarkofágot emeltek ki a Földközi-tengerből a török partoknál, Alanya üdülővárosnál, az ókori Iustinianopolis közelében. Egy búvároktató vette észre három hete a homokkal és kövekkel borított tárgyat a tengerfenéken. Miközben megpróbálta megmozdítani a leletet, előtűntek a homok alól a kőfaragványok. A férfi lefényképezte a díszeket, majd a felvételeket megmutatta az Alanyai Múzeum szakembereinek – olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.
A bodrumi víz alatti régészeti múzeum szakemberei tisztították meg a szarkofágot a homoktól és a törmeléktől, majd emelődaruval a felszínre hozták. A szarkofágot Erósz, a szerelem és a vágy görög istenének, valamint a kígyóhajú szörnyetegnek, a Medúzának (Medúsza) a "portréi" díszítik. A szakemberek szerint a Kr.u. 2. vagy 3. századból származó, valószínűleg római szarkofágról van szó.
Hat kőszarkofágot tártak fel libanoni régészek az ókori Büblosz területén, a leletek a késő római korból, a korai bizánci időkből származnak. Tania Zaven, a libanoni örökségvédelmi hivatal régésze szerint a kőkoporsók egy régi ház alatt voltak eltemetve, és a szakember reményei szerint további kőkoporsók kerülhetnek elő a feltárások során más házak padlózata alól. A szarkofágok egyfajta családi kriptaként működtek, ahová hosszú időn át temetkeztek egy-egy família tagjai - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.
A világ legrégebbi városának nevezett föníciai Büblosz már ötezer éve, Kr.e. 3000 táján forgalmas kikötő volt, amely a középső bronzkorban a cédrusfa- és papiruszkereskedelemben töltött be fontos szerepet. A város virágkorát Kr.e. 2500-1500 élte. Kr. e. 900-tól a terület mindinkább az asszír birodalom befolyása alá került, később a babiloniak és a perzsák uralkodtak itt. Kr.e. 332-ben III. Alexandrosz (Nagy Sándor) foglalta el, a hellenizált várost Nagy Heródes (Kr.e. 37 - Kr.e. 4.) építtette át. A római korban Büblosz az Adonisz-kultusz központja lett.
A keresztesek az akkor Gibelet néven ismert várost 1130-ban foglalták el, 1189-ben Szaladin-szultán hódította meg a települést, 1266-ban pedig I. Bajbarsz mamlúk uralkodó csapatai vették be Bübloszt. A város 1516-tól az Oszmán birodalom irányítása alá került.