Senki se vallja magát székelynek vagy csángónak!
A székelyek és a csángók is vallják magukat magyarnak – ezt a javaslatot fogalmazta meg Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke is.
A szociológus végzettségű politikus elmondta: a székelyek és a csángók is a magyar nemzet részei. A magyarság érdekeinek hatékony képviseletéhez arra van szükség, hogy a közösség megmutassa erejét az idei őszi romániai népszámláláson.
A Krónika című kolozsvári napilap pénteki tudósítása szerint a korábbi romániai népszámlálások alkalmából ugyan külön regisztrálták a székelyeket, összesítéskor azonban számukat hozzáadták a magyarokéhoz. A Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett beszélgetésen Székely István, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője elmondta: az idén is így történik ez, hacsak az emberek nem vallják magukat tömegesen székelynek, mert akkor a vonatkozó európai uniós irányelv értelmében külön népcsoportot fognak képezni, és a magyarság veszít erejéből.
A csángók tekintetében egészen más a helyzet, őket külön közösségként fogják nyilvántartásba venni, akár kevesen, akár sokan vallják magukat csángónak, mint ahogy a romákat is. Székely István szerint az a 90 ezer cigány, aki a 2002-es népszámláláson magyarnak vallotta magát, az idén is így fog tenni, hacsak - mint fogalmazott - „kívülről” nem avatkoznak bele abba, hogy ki milyen identitást vállaljon.
A munkacsoport eddigi következtetései pozitívak, becsléseik szerint várhatóan nem csökken a romániai magyarságnak az összlakossághoz viszonyított számaránya, még ha létszámveszteségre egészen biztosan számítani kell – vélte Székely István. Ahhoz azonban, hogy arányában ne csökkenjen a magyarság – tette hozzá –, az is szükséges, hogy a cenzus végeredménye megfeleljen a valóságnak.
Szerinte ugyanis nem szabadna az ország stabil népességéhez sorolni azokat az állampolgárokat, akik több mint egy éve külföldön tartózkodnak. Sokféle interpretáció létezik, főként a kérdezőbiztoson múlik majd, hogy mit jegyez fel.
Az idei romániai népszámlálás újdonsága – írja a Krónika –, hogy lesznek magyar űrlapok, és született olyan hivatalos ajánlás is, miszerint azokon a településeken, ahol nagy számban élnek magyarok, a kérdezőbiztosok kiválasztásakor élvezzenek előnyt a magyarul beszélők. Szeptember 2-ig lehet jelentkezni kérdezőbiztosnak.
A Jobbik nemrég beterjesztett egy javaslatot arra vonatkozólag, hogy a népszámlálási jegyzékekben írják fel azt, ha valaki bunyevácnak, sokácnak, vendnek, vagy épp jásznak, kunnak vallja magát és ne sorolják be egyéb kategóriába, vagy rendeljék alá a horvát, szlovén kisebbségnek és a magyarságnak - mondván joguk van a szabad identitásvállaláshoz. A javaslatot tevő Szávay István és Bana Tibor meglehetősen egyoldalúan foglalt ebben állást, közben nem figyelnek sem erre a székely-csángó tényre, sem arra ami a vendek esetében van. A vend identitásvállalás a magyarok által kikényszerített identitás (ami persze tágabb értelemben azt akarta jelenteni, hogy a vendek valójában magyarok). Mostanság is megmaradt ez, de ha alaposabban figyelembe vesszük a vendek, azaz a magyarországi szlovének nem vendnek, hanem szlovénnak vallják magukat, mivel vend nincs is az anyanyelvükben, csak slovenski. Minek tehát külön vend nemzetiséget jegyeztetni, ha a vendek szlovénnak vallják magukat (egyedül csak a nyelvük az ami komoly másságot kölcsönöz számukra). A Jobbik szerint nem kell ebben figyelembe venni akár a Szlovén Önkormányzat, akár Szlovénia tiltakozását, pedig akkor most ugyanezt teszik mint Romániában és még akkor tiltakoznak az ellen, hogy ne tegyenek különbséget a magyarok, csángók és székelyek között. Bár elhiszem, hogy a javaslat nem volt rosszindulató, megosztó kísérlet, de könnyen előhívhatja megint ezeket a vendeskedő, vendmagyarkodó izéket. Bana Tibor szentgotthárdi, felhívtam erre a figyelmét és kértem, hogy Szávaynak is adja át az üzenetet, mert elég veszélyes ilyen vizekre evezni.