„Senki nem gondolhatja komolyan”
Az ELTE rektorhelyettese szerint a hallgatói szerződések érdemben nem befolyásolják a fiatalok többségét abban, hogy kimennek-e külföldre.
Legalább egy évre van szükség az új felsőoktatási stratégia kidolgozásához, amelyet 2016-2017-től lehetne bevezetni – hangsúlyozta Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kommunikációs rektorhelyettese a Felsőoktatási Média Konferencia kerekasztal-beszélgetésén csütörtökön Budapesten. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) tartott rendezvényén a rektorhelyettes arról beszélt: nem helyes, hogy a rendszerváltás óta ötödször dolgoznak ki átfogó stratégiát. Ezt a repülőgép botkormányának rángatásához hasonlította, amelynek végén a gép a földbe csapódik. Úgy fogalmazott: Isten mentsen meg bennünket attól, hogy néhány hónap múlva újabb felsőoktatási stratégiánk legyen, ehelyett legalább egy év kellene arra, hogy érdemben végiggondolják ennek a területnek a fontos kérdéseit, mert a felsőoktatásnak minimálisan „5-10 év a léptéke”, s a bevezetendő változtatások a 14-15 éves fiatalok életpálya választását is befolyásolja.
Fábri György véleménye szerint miután majd a kormányzat és a Felsőoktatási Kerekasztal megállapodik egymással, a jövő évi parlamenti választásokig nyugalmas időszak lesz, amikor nem avatkoznak a felsőoktatás rendszerébe. Mint mondta, az elmúlt hónapokban az ELTE Bölcsészettudományi Karának mintegy másfél százalékán tartottak fórumokat a hallgatók, ezt pedig „nem nevezném egyetemfoglalásnak”, noha „a hallgatói aktivitás jó szándékát illetően senkinek nem lehetnek kétségei”, ezeken a megmozdulásokon pedig a hallgatói szerződés témája központi helyet foglalt el. Morális kérdésnek nevezte, hogy a társadalom felsőoktatásra fordított anyagi hozzájárulását miként értékelik a hallgatók, de – mint megjegyezte – „senki nem gondolhatja komolyan”, hogy a hallgatói szerződések érdemben befolyásolják a fiatalok többségét abban, hogy kimennek-e külföldre, „ez egy politikai léggömb volt”.
Beszámolt arról, hogy az ELTE költségvetése a tavalyi 18 milliárd forint helyett idén 4,4 milliárddal kevesebb, de a kormányzattól „van ígérvényük” a kiemelt, illetve a kutatóegyetemi státuszuk révén a csökkentés összegének kompenzálására. Rámutatott arra is, azt azonban nem tudják, hogy jövőre és azután milyen finanszírozásuk lesz.
Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökségi tagja elmondta: a hallgatói szerződés nem oldja meg a problémákat. Megítélése szerint a mostani verzió jelentős fejleményeket tartalmaz, figyelembe veszi a gyermekvállalást, a munkanélküliséget, továbbá nem szerződésnek, hanem nyilatkozatnak hívják. Előrelépésnek nevezte, hogy a jelenlegi elképzelések szerint nem kétszerese a tanulmányi időszaknak az itthon „ledolgozandó idő”, hanem csak ugyanannyi, amennyit a hallgatók a felsőoktatásban eltöltöttek, csak az a nyitott kérdés, hogy ezt mennyi idő alatt kell megtenni.
Annak a véleményének is hangot adott, miszerint „nem releváns, hogy mennyi idő alatt kell ledolgozni” a tanulmányi időszakot Magyarországon, mert hiába mondják sokan, végül a legtöbben mégsem mennek el külföldre dolgozni. Ezzel kapcsolatban idézte a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által korábban említett adatot, miszerint a legutóbb végzett hallgatók 95 százaléka itthon maradt és csak 5 százaléka ment külföldre, de még utóbbiak közül is sokan vélhetően visszajönnek. Leszögezte, „az egész kérdés túl lett dimenzionálva”, és csak arra volt jó, hogy a felsőoktatást érintő valódi problémákról elterelje a figyelmet. Utóbbiak közé sorolta egyebek mellett a hallgatói tanulmányi ösztöndíjak csökkenését, illetve az egyetemeken zajló költségvetési zárolásokat. Mint mondta, a hallgatókat az érdekli elsősorban, hogy folytathatják-e tanulmányaikat az adott egyetemeken.
Stágel Bence KDNP-s országgyűlési képviselő, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: ingyenes felsőoktatás nem létezik, mert ha valamelyik hallgató nem is fizet érte közvetlenül, „azért már valaki megdolgozott”. A kereszténydemokrata politikus olyan típusú társadalmi párbeszédet szorgalmazott, amely nem csak a hallgatói szerződésről szól. Felhívta a figyelmet arra, hogy a diskurzus során a kormányzat igyekszik meghallgatni a felsőoktatás minden résztvevőjének képviselőit. Hozzátette: a hallgatóknak azzal nincs problémája, hogy ha a közösségtől kapnak valamit, akkor „azt viszonozni kell”. Cáfolta, hogy elvándorlás lenne Magyarországról, ugyanakkor „rengeteg tehetségünk van, akiket itthon kell tartani”, ehhez pedig véleménye szerint a vidéki főiskolák segítségére is szükség van. Arról is beszélt, hogy több felsőoktatási intézmény „szakmai teljesítménye erőteljesen megkérdőjelezhető”, a Magyar Akkreditációs Bizottság pedig számtalan alkalommal jóváhagyott „megkérdőjelezhető” képzési programot.
Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kifejtette, a felsőoktatásról szóló párbeszédet ki kell terjeszteni a középiskolásokra is, mert őket is érintik az idevágó kérdések. Mint közölte, nemcsak felsőoktatási, hanem közoktatási stratégiát is ki kell dolgozni, amibe be kell vonni az idősebb generációkat és a gyakorlati szakembereket is.