Román alkotmánytervezet: negatívumok és pozitívumok
Nem került be a román alkotmánytervezetbe sem a kisebbségi nyelvek elismerése regionális nyelvként, sem a hagyományos térségek különleges jogállásának lehetősége.
Befejezte munkáját a román alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti különbizottság: a véglegesített szövegtervezetet 17 szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el szerdán a testület. Az ellenzéki pártok már korábban visszahívták képviselőiket a bizottságból. Máté András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezetője tartózkodott a szavazáson. Álláspontját az MTI-nek azzal indokolta, hogy – bár a szövegező bizottság több RMDSZ-javaslatot elfogadott – nem került be a tervezetbe sem a kisebbségi nyelvek elismerése regionális nyelvként, sem a hagyományos térségek különleges jogállásának lehetősége. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ ellenzi a közigazgatási régiók megalakítását, az alkotmánytervezetbe mégis bekerült ezek létrahozásának lehetősége.
A pozitívumok közt említette, hogy az alkotmánymódosítás szövegtervezete elismeri a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, lehetővé teszi számukra a nemzeti jelképek szabad használatát, valamint saját döntéshozó és végrehajtó testületek létrehozását az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel. Máté András elmondta: az RMDSZ a parlamenti vita során még megpróbálja elfogadtatni a bizottságban visszautasított módosító indítványait, és ha az alaptörvény végső formája megfelel majd a magyarságnak, akkor támogatni fogja az alkotmánymódosításról megtartandó népszavazást. „Addig, amíg ezek nem fognak szövegszerű alkotmányos előírássá változni, addig, finoman fogalmazva, tartózkodni fogunk bármilyen mozgósítástól, ami szükséges a referendumhoz” – magyarázta a frakcióvezető.
Crin Antonescu szenátusi elnök, az alkotmánymódosítást előkészítő különbizottság elnöke úgy értékelte: a módosítás „nyertese” a parlament, amely megerősíti pozícióit a kormánnyal és az elnöki hivatallal szemben. „Szükséges volt az államfő, a parlament és a kormány hatásköreinek pontosítása, hogy megelőzzük az utóbbi évek megalázó tapasztalatainak megismétlődését” – mutatott rá Antonescu. Felidézte: Traian Băsescu államfő több ízben elutasította, hogy a parlamentben már kialakult többség jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást – ilyesmit az új alkotmány már nem tesz lehetővé.
Az alkotmánymódosítás tervezetét ezután normakontrollnak és szakértői véleményezésnek vetik alá, és ősszel szavazhat róla a bukaresti parlament. A módosított alkotmány akkor lép hatályba, ha azt a román parlament kétharmados többséggel elfogadja, és népszavazás is megerősíti.