Részrehajló a Google keresője, saját oldalait kínálja
Egy amerikai szerzőpáros szerint a Google motorja a cég saját szolgáltatásait promotálja. Az internetvállalat viszont azt mondja: a kutató a Microsoft fizetett szócsöve.
A múlt héten meglehetősen nagy visszhangot keltett a szaksajtóban az az amerikai tanulmány, mely a három nagy internetes kereső összehasonlító vizsgálata alapján arra jutott, hogy a Google algoritmusa részrehajló, mert gyakran indokolatlanul előre sorolja a cég saját szolgáltatásait a találati listában. Az eredmények szerint a Yahoo! Search-re szintén jellemző – igaz, kisebb mértékben – az anyavállalat megoldásai iránti elfogultság, míg a Microsoft Bing e szempontból makulátlannak tűnik.
A dolgozatot a Harvard üzleti karának két, magát függetlennek mondó oktatója, Benjamin Edelman és Benjamin Lockwood jegyzi. A tavaly augusztusban elvégzett vizsgálat kifejezetten arra a kérdésre kereste a választ, hogy a fenti internetes keresők milyen mértékben kedveznek – ha egyáltalán kedveznek – a keresőt üzemeltető cég egyéb szolgáltatásainak, azaz jelenítik meg ezeket a találati lista elején olyan esetekben is, amikor ezt a józan ész nem indokolná.
Edelman és kollégája úgy vizsgálták az elfogultságot, hogy egyszavas kereséseket indítva megnézték: az egyes keresők milyen találatokat adnak vissza. Például az „email” keresőszóra a Google a Gmailt, a Yahoo! pedig a Yahoo! Mailt hozta első találatként, míg a Bing ugyancsak a Yahoo! levelezőszolgáltatását, de hasonló eredmény született a „video”, a „books” (könyvek) vagy a „maps” (térkép) szavak esetében is.
Minden szentnek
A szerzők összesen 32 szóval megvizsgálták azt is, hogy azokra öt keresőben (Google, Yahoo!, Bing, Ask és AOL) milyen gyakran bukkannak fel a fenti három vállalat szolgáltatásai az első találati oldalon, az első három találat között, illetve az első helyen. E teszt szerint a Yahoo! és a Google jóval gyakrabban sorolja e kiemelt pozíciókba a saját szolgáltatásait, mint a többi kereső. Például a Yahoo! a vizsgált szavak esetében 37 alkalommal hozott az első oldalon a céghez köthető szolgáltatást, míg a többi keresőben ugyanezek a szolgáltatások 15-19 alkalommal kerültek elő az első találati oldalon. Az első három és az első találat esetében még nagyobb a különbség: top találatként a Yahoo! és a Google 11 alkalommal adott vissza házon belüli megoldást, miközben a konkurens motorok ugyanezeket csak 1-7 esetben tették az első helyre. A Bing a vizsgált keresőszavak egyikére sem dobott ki Microsoft-szolgáltatást legelső találatként vagy az első három találat között.
A tanulmány szerint világos bizonyíték a részrehajlásra, hogy a Google olyan esetben is elsőként rangsorolja saját szolgáltatását, amikor a felhasználók gyakrabban kattintanak egy rivális megoldásra. A statisztikák azt mutatják, hogy általában az első három találatot részesítik előnyben az internetezők: az elsőt az esetek 72, a másodikat 13, a harmadikat 8 százalékában választják. Mégis: bár az „email” keresőszóra a Google a Gmailt sorolja első helyre, e találatra csak a felhasználók 29 százaléka kattint, jóval többen (54%) a második helyen adott Yahoo! Mailt választják.
Személyes ügy?
Edelman szerint ezek az eredmények világosan bizonyítják, hogy a Google keresőmotorja előnyben részesíti a cég saját szolgáltatásait. „A részrehajlás üzleti csábítása óriási. A keresőmotorok a manipulált találatokkal a terjeszkedés előtt nyitnak utat, azonnali, ingyenes forgalmat hoznak a saját szolgáltatásokra, és akadályozzák a riválisokat. A részrehajlás rendkívül csábító, hiszen a magától értetődő tesztek hiánya miatt nehéz azt kimutatni” – írják a szerzők, hozzátéve: az eredmények alapján a Google elleni hatósági vizsgálatok nem alaptalanok.
A Google azonban vitatja a tanulmány megállapításait, és inkább a szerzőket tartja elfogultnak. Mint sajtónyilatkozatukban írták: Edelman a Microsoft fizetett tanácsadója, így nem csoda, hogy a szoftvervállalatot hozza ki győztesnek. A kutató azonban erre csak legyintett: „Őszintén szólva nem bánom, hogy a személyemet támadják, mivel ez is csak azt mutatja, hogy az eredményeimmel nem tudnak vitatkozni” – mondta a BBC-nek. Azt maga is elismerte, hogy korábban dolgozott a Microsoft számára, de azt tagadta, hogy e vizsgálat objektivitását ez befolyásolta volna.
A szerző nem először áll elő ezzel az ideával (l. a Kereső Világon megjelent Ne bízz a monopóliumban írást bit.ly/ewSGHj vagy az ott hivatkozott eredeti írást www.benedelman.org/hardcoding/). Lehet hogy csak én nem találom hogy ezek tényleg tanulmányok-e (folyóiratba közölték/fogják közölni, átmentek peer-review-n, stb). A módszer habár okos, azért nem árul el sokat az egész rendszerről en block. 32 szóval tesztelni hülyeség. Trendet jelezhet, de ezt leközölni?Jó lenne ha ezen az oldalon kritikusan állnának hozzá egy ilyen "tanulmányhoz" és a józan ész, no meg a korpusznyelvészet eszközeivel elemeznék.