Remekművek szamizdatban
George Orwell angol és Mihail Bulgakov orosz író művei magyar fordításának történetéről, a késő Kádár-korszak kiadáspolitikájáról írók és műfordítók beszélgetnek a „Remekművek a szamizdatban” címmel kedden induló négy részes irodalmi sorozatban, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.
Orwellnek és Bulgakovnak azokat a jelentős műveit helyezték az irodalmi előadások középpontjába, amelyeket a Kádár-korszakban ugyan lefordítottak, de politikai okokból csak közvetlenül a rendszerváltás előtt vagy után jelentek meg. A szamizdat (az illegális kiadás és terjesztés) természetéből adódóan azonban különböző módokon, de mégis eljutottak az olvasókhoz – mondta el Virág Bognár Ágota, a könyvtár munkatársa az MTI-nek.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló sorozat első előadásán, kedden a Kádár-korszak könyvkiadásáról Bart István író, műfordító és Takács Ferenc kritikus, irodalomtörténész, egyetemi docens beszélget. Szó lesz többek között a cenzúráról és arról, hogy a kiadás jogának állami monopóliuma milyen szerepet töltött be az illegális kiadványok megjelenésében.
A hónap végén szintén Bart István és Takács Ferenc tart előadást Orwell 1984 című kötetének magyar nyelvű kiadástörténetéről. Magyarországon már a 60-as évektől elérhetőek voltak az 1984 és az Állatfarm című kötetek gépiratos fordításai, amelyeket kezdetben nem műfordítók, hanem lelkes amatőrök készítettek. Szíjgyártó László fordítása 1984-től szamizdatban terjedt, az első magyar nyelvű kiadást 1986-ban jelentette meg az újvidéki Forum Kiadó, Magyarországon pedig elsőként 1989-ben adta ki az Európa Könyvkiadó.
Február 5-én Bulgakov Kutyaszív című regényéről lesz szó Hetényi Zsuzsa műfordító és Spiró György író közreműködésével. A regény magyar nyelvű fordítását a kaposvári Csiky Gergely Színház 1986-ban rendelte meg, azonban a darab bemutatását nem engedélyezték. Ugyanebben az évben a Katalizátor Iroda Könyvkiadó gondozásában a fordító nevének feltüntetése nélkül adták ki először a könyvet.
A Kutyaszívben a szerző Preobrazsenszkij professzor hajmeresztő kísérletein keresztül figyelmeztet arra a veszélyre, amit az 1917-ben kezdődő kommunizmus építése jelentett. „A szerző művében – Orwellhez hasonlóan – a diktatúrának minden válfaját elítéli, legyen az fehér, vörös, vagy akár barna” – magyarázta Virág Bognár Ágota.
Február 26-án, a sorozat utolsó előadásán Betlen János és Tóth László fordítók beszélgetnek Orwell Hódolat Katalóniának című művéről. Orwell újságíróként érkezett Spanyolországba és részt a polgárháborúban, ahol súlyosan megsérült. A polgárháború eseményei kiábrándították Orwellt a kommunizmus eszméiből. Magyarországon a rendszerváltás küszöbén, 1986-ban jelent meg először a Hódolat Katalóniának – összegezte a programot a könyvtár munkatársa.