Rap – latinul!
A latin egyfajta reneszánszát éli, de arra azért nem feltétlenül gondolnánk, hogy rapszámok is születnek latinul.
Az alább bemutatott számnak valószínűleg magyar vonatkozása is van, hiszen a Youtube-on található információk szerint az egyik előadót Adam Hersko-RonaTasnak, hívják – a másikat Damian Karisnak. Mindketten San Diegoban, Kaliforniában élnek, és latinórájukon készítették ezt a klippet.
A dal szövege latinul van, és a szövegben történik is hivatkozás a klasszikus latin irodalomra, illetve a római történelem eseményeire, ám a szövegvilág, a szövegben megjelenő világkép inkább a rapszövegek szokásos világát idézi. (Persze a gettólakók és a rómaiak, római katonák büszkesége között sok hasonlóság figyelhető meg.)
Yo, Romani percussio auctores sumus! Yo, mi vagyunk a római ütés- (beat-) szerzők! Scindere sub domum saltandi hic sumus! Itt vagyunk, hogy táncolva leromboljuk a házat! Quod sumus clari immodica pecunia tenemus. Mert arról vagyunk híresek, hogy mérhetetlen pénzünk van! Itaque non possidemus inopiam feminarum Ezért nem szenvedünk hiányt nőben! Earum corpi sunt voluptari Testeik érzékiek Et procreamus saepe És gyakran nemzünk Volvemus sursum in nostros currus Felgördülünk szekereinkben Iacularens hominorum capitos sagitis Nyilakkal lőve az emberek fejét Itaque capimus multitudines respecti Ezért nagy tiszteletben van részünk Quod dicemus est: "futue te ipsum" Azt mondjuk: „Basszátok meg magatokat!” O excrementum! Non potestis exputare nostra magnificentia! Ó, fekália! Fel sem mérhetitek dicsőségünket! Si provoces nos, sis apologeticus. Ha kikezdtek velünk, megbánjátok. Interdum perambulamus vias, feminarum caputes vertent. Ahogy az utcákat járjuk, a női fejek utánunk fordulnak. Sed neglegemus illes propter nos virtutem. Férfimódra észre sem vesszük őket. Omnia parvi pueri spirant esse nos Minden kisfiú mi szeretne lenni Et credent nos dei esse És istennek hisznek minket Ubi sumus in voco iaculatore Amikor a hangvetőben (mikrofonban) vagyunk Omnia movent eorum pedes Mindenki mozdítja a lábát Nostra carmines sunt excellentes Virgilo Dalaink felülmúlják Vergiliuséit Frenduimus Antonium in Actium poematibus Actiumnál rímekben ütköztünk meg Antoniusszal Transemus Rubico nostris gratiis. Kegyelemmel léptük át a Rubicont Et vicimus Galliam nostris percussiis Ütéseinkkel hódítottuk meg Galliát Sic quod facetis de ille? Na, erre mit léptek (mi szellemeset [mondtok])? Verbum! Szó(t)!
A latin könnyűzenére nem ez az egyedüli példa, itt például egy egész gyűjteményt találunk, itt pedig latin szövegű szoft ipari zenébe hallgathatunk bele (és pénzért le is tölthetjük).
@Studiolum: Nagyszerű! Nagyon jót derültem a WTF latin fordításán!
@Studiolum: Hát igen, kérdés – mit mindig –, hogy tkp. mit is nevezünk vulgáris latinnak. :) Bár nem nagyon tudok latinul, de ha nagyon alaposan megnéztem volna a szöveget, biztos még néhány hibát felfedeztem volna.
"Si provoces nos..." – na ez elég durva, sem a szórend, sem a szám, sem az igemód nem stimmel. (Egyébként "Si nos provocatis" > sp. Si nos provocáis... ;)
„Habet” helyett „tenet” nem lenne föltétlenül vulgáris, a klasszikus latinság is használta, csak hogy abszolút tekintélyes forrásból idézzek:
„Mantua me genuit, Calabri rapuere, tenet nunc Parthenope”
Vulgáris helyett én inkább „konyhalatinnak” nevezném, ha már szépen csengő terminussal akarjuk kenegetni a súlyos nyelvi balfogások fájó sebeit.
Vulgáris – azaz nyelvtanilag többé-kevésbé elfogadható, de a barbarus (angol/magyar) nyelvű beszélő anyanyelvi fordulatait tükröző latin akkor volna, ha valahogy így hangozna:
Yo, Romani, percussionis auctores sumus!
Ad domus scindendi saltando hic sumus!
Quia clari sumus, immodica pecunia tenemus.
Itaque feminarum non caremus
[bár az „inopiam possidemus” oly bájos tükörfordítás, és oly messze áll a latinnak mind nyelvtanától, mind szellemétől, hogy vulgárisban mindenképpen meghagynám]
Earum corpores [!] voluptabiles sunt
Et coimus saepe
[hiszen a „procreo” szükségszerűen biológiai eredménnyel záruló közösülést jelent, s nem hiszem, hogy a fiúk föltétlenül ezen munkálkodnának. Akinek pedig a „coeo” nem elég erőteljes, az keressen jobbat Martialisnál vagy Janus Pannoniusnál]
Ascendimus nostros currus
Iaculans hominorum capita sagittis
Inde ducimus honores multos
Sed nos solum dicemus: „Futue te ipsum!”
Heu miseri!
[merthogy gondolom, az excrementum az „Oh, shit!” tükörfordítása kívánna lenni]
…Non potestis nostram magnificentiam capere!
Si nos provocatis, vae vobis!
Vias ut perambulamus, feminae capita vertent
Sed negligamus illas propter nostram virtutem.
Omnes parvi pueri spirant nos esse
Et credunt nos deos esse
Ubi sumus in vocis iaculatore [QIF = „Quod Illa Fututio”?]
Omnes pedes movent
Nostra carmina sunt excellentiores Virgilio/Virgilianis
Concurrimus cum Antonio apud Actium poematibus
Transimus Rubico nostris gratiis
Et vicimus Galliam nostris percussionibus
Quod de hac sentitis?
Verbum! [QIF?]
@Studiolum: Ez szerintem inkább vulgáris latin, legelőször nekem az tűnt fel, hogy tenemus van az habemus helyett. Meg pl. az omnia inkább 'minden' és nem mindenki... vagy pl. nostra magnifientia a nostram magnifientiam helyett...
@Studiolum: Bevallom, az én latintudásom nem teszi lehetővé, hogy felülbíráljam a latin szöveget. A fordításnál próbáltam a latint és az angolt egyszerre figyelembe venni, néhány helyen én is csodálkoztam. Várjuk a laudátorok csapásait! ;)
Megpróbáltam egy kicsit csiszolni a fordításon, mielőtt a laudátorok rácsapnának és ízekre szednék, de a harmadik sor után feladtam. A latinban szinte nincs hibátlan sor, az angol feliratozás ezek többségét melléfordítja, úgyhogy a magyar már csak hozott anyagból dolgozik… Azért legalább a rubiconos sorban, ahol a latin „gratiis” éppen jó, s az angol is elfogadhatóan „charismá”-nak fordítja, lehetne a magyarban „varázsunkkal” vagy hasonló…
@Fejes László (nyest.hu): Nem, ehhez még elvonatkoztatnia sem kell: que [ke] 'hogy' (az egyik leggyakoribb szó), aquí [a'ki:] 'itt', quien ['kjen] 'aki', explique* [e(k)s'plike] 'magyarázza el' stb. ;)
A többivel persze egyetértek. A finnek eléggé jól beszélnek latinul, csak nagyon "darabos" a kiejtésük. (Úgy emlékszem, küldtem neked erről hanganyagot, de lehet, hogy másnak.)
*Ez pl. a latinban explice volt leírva, csak a főnévi igenév tőmássalhangzója a spanyolban végig megőrződik szabályos igénél, független attól, hogy magas vagy mély magánhangzó követi.
@El Mexicano: Persze, ki tudja ejteni, ha el tud vonatkoztatni az általa ismert kiejtéstől. De nem is ezért írtam, hanem azért, mert akkor azok is jobb eséllyel indulnak, akiknek az anyanyelvében nincs c / cs.
Az igaz, hogy az angol vagy a német sok olyan artikulációs jelenséggel rendelkezik, amely ighencsak eltér a latintól. De ez igaz a spanyolokra és az olaszokra is: pl. nem tudják különválasztani a hosszúságot és a hangsúlyt. Ebből a szempontból egy finn, egy magyar vagy egy cseh sokkal jobb eséllyel indul.
@Fejes László (nyest.hu): Ez csak egy kiragadott jellemző :) Attól még az olasz vagy spanyol ugyanúgy ki tudja ejteni "normálisan" a [k]-t e, i előtt is, hiszen vannak is ilyen szavak. Viszont egy olyan nyelvben, ahol nem létezik pl. [r] hang, mint az angol, aligha fognak tudni rendesen latinul beszélni.
@El Mexicano: Miért éppen az olasz vagy a spanyol? Különösen, ha azt az állapotot vesszük, ahol a c még mindenhol [k] volt. Pl. egy finn kiejtése éppoly "autentikus" lehet...
@Fejes László (nyest.hu): Ez igaz, de azért nyilván az újlatin nyelvek (leginkább az olasz és a spanyol) "akcentusa" állhat sokkal közelebb az eredeti latin állapothoz, mint amikor bármely más nyelvű beszél latinul. Az angol és a német akcentusa különösen feltűnő és erős: a legalapvetőbb, hogy az r-et pergetni kellene, amire az angolok és a németek is képtelenek, a felpattanó zárhangokat pedig nem kellene hehezettel ejteni, amire szintén képtelenek.
@El Mexicano: Latinul mindenki "akcentus"-sal beszél, eleve különböző kiejtési szokások vannak a különböző országokban.
Hát nagyon erős az angol akcentus (hangzásra is inkább angol, mint latin). Spanyol anyanyelvűekkel sokkal hitelesebb lehetett volna. ;)