Pénzügyek vidéken az internet korában
Repkedő méhecskeanimációk, kosztümös fiatalok,terjedő netbanking: a takarékszövetkezetek honlapjait vizsgáltuk.
A takarékszövetkezetek a vidék bankjai. Ők intézik a vidéki lakosság és a kisvállalkozások pénzügyeit; hitelt folyósítanak, betéteket gyűjtenek és egyéb pénzügyi feladatokat látnak el. Minket pedig az érdekel, hogy jelentőségüket mennyire fejezi ki az internettel való kapcsolatuk. De mielőtt ezt kielemeznénk, nézzük meg, hogy mik is azok a takarékszövetkezetek, és hogyan jöttek létre.
Az első takarékszövetkezetek
1846 és 1851 között csaknem egymillió ír lakos esett áldozatául annak az éhínségnek, amit az egy addig ismeretlen vírus következtében elpusztuló gabonatermés okozott. Az éhezés legsúlyosabban a nyugati és déli vidékek fizikai munkásait és kisbérlőit érintette.
A szövetkezetek gondolata az 1850-es években Hermann Schulze fejéből pattant ki, aki egy német kisváros, Delitz polgármestere volt. Szerinte a megoldást az 1840-es években Európában pusztító éhínség komoly gazdasági és társadalmi problémáira, valamint a vidéki kiskereskedők egyetlen esélyét a kapitalizmussal szemben az összefogás és az önsegélyezés jelentette. Ez a gondolat volt az alapja a hitel- és takarékszövetkezeti mozgalomnak. Az első német takarékszövetkezet is Hermann Schulze nyitotta meg 1852-ben, Delitzben. A szövetkezet működésében arra épített, hogy ügyfelei ugyanazon a településen laktak, ismerték egymást, ezáltal bizalmuk is volt egymásban.
.JPG)
(Forrás: wikimedia commons)
A szövetkezetek ideológiája nagyon hamar eljutott Magyarországra, nem meglepően először a németajkú településekre. A mai szövetkezetek ősei a 19. század közepén alakultak meg nálunk, a század végére pedig közel háromezer hitelintézet működött. A magyar hitelszövetkezeti mozgalom meghonosítása Pest megyében Károlyi Sándor gróf nevéhez fűződik, 1886-ban az ő vezetésével alakult meg a Pestvármegyei Hitelszövetkezet, ami később a magyar hitelszövetkezeti rendszer országos központja lett. A hitelszövetkezetek alacsony kamatainak volt köszönhető az is, hogy a falvakból kiszorult a hiteluzsora, sőt a hitelkamatok országos mérséklődésében is volt szerepük. A második világháborút követően kivették részüket az ország újjáépítéséből, azonban csak később, a kétszintű bankrendszer megszületése után kapták meg a jogot, hogy a kistelepüléseken kívül is fiókot nyithassanak.
Újabb fordulat a rendszerváltáskor következett be a takarékszövetkezetek történetében, hiszen ekkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy az eddig jogilag és üzletpolitikailag is különálló szövetkezetek szorosabban együttműködnek, ennek érdekében megalapították első közös bankjukat, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-t, 1990-ben pedig érdekképviseleti szervezetük, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség is megalakult. A rendszerváltást követő évek tömeges vállalati csődjei arra ösztönözték a takarékszövetkezeteket, ahogy még szorosabbra fűzzék kapcsolataikat: létrejött a Takarékszövetkezeti Integráció.
Az internet ördöge
Magyarországon ma hozzávetőleg 230 takarékszövetkezet működik, melyek 1600 fiókot számlálnak, így az ország minden második településén jelen vannak. A takarékszövetkezetek tehát fontos központjai a vidék pénzügyeinek. Teljesen egyértelmű, hogy elérhetőségük nemcsak személyesen, hanem online is nagyon fontos, hiszen bankügyeinket manapság már az internetről is intézhetjük. Éppen ezért érdekesnek tartottuk megvizsgálni, hogy milyen kapcsolatot ápolnak a magyarországi takarék- és hitelszövetkezetek az internettel, mennyire kényelmes, akadálymentes, informatív és egyáltalán, mennyire kellemes honlapjaikat böngészni és használni. Célpontjainkat teljesen véletlenszerűen választottuk, több mint száz takarékszövetkezeti honlapot az ország minden területéről. Tapasztalatainkat megosztottuk Terts Andrással, a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének (TÉSZ) főtitkárával, aki reagált megfigyeléseinkre, így állt össze körképünk.
Terts András megerősítette, hogy ma már mérettől függetlenül minden takarékszövetkezetnek elengedhetetlen a webes jelenlét. Hatalmas az ügyfelekért folytatott verseny, a webes jelenlét hiánya komoly hátrányt jelentene. Nem véletlen, hogy a csoportukhoz (TÉSZ) tartozó valamennyi takarékszövetkezet rendelkezik saját honlappal. Kevés kivételtől eltekintve az általunk feldolgozott takarékszövetkezeteknek is van saját honlapja, és üzemel is. Amelyeknek nincs, értelemszerűen azok ügyfelei nem tudnak sem ügyeket intézni, sem információt szerezni az interneten keresztül. Ez problémát jelent, ha elutaznak, vagy más okokból nem tudják személyesen felkeresni a szövetkezet irodáját.
A főtitkár szerint 2013-ban már ritka az olyan takarékszövetkezet, amelyik nem rendelkezik saját honlappal, ahol pedig még nincs, ott is folyamatban vannak a fejlesztések. Az informatika fejlődésével és az internetes kultúra terjedésével párhuzamosan a legeldugottabb takarékszövetkezeteknél is felmerült, vagy a közeljövőben fel fog merülni az ügyfelek részéről az igény, hogy a kondíciókról az interneten keresztül tájékozódjanak, hogy pénzügyeiket a világhálón keresztül intézzék. Az általunk vizsgált szövetkezetek közül tíznek nincs vagy nem működik a honlapja, kettőn pedig csak a netbanking funkció érhető el.
A honlapok legfontosabb funkciója az internet banking, vagy e-banking. Ez a sokak által jól ismert internetes bankfelület, melynek segítségével anélkül végezhetünk banki műveleteket, hogy be kéne mennünk bankfiókunkba. A netbankon keresztül nyomon követhetjük számlaforgalmunkat, indíthatunk átutalást és kezdeményezhetünk betétlekötést is. Jó hír a takarékszövetkezetek ügyfeleinek, hogy a legtöbb esetben ők is élhetnek már a szolgáltatás nyújtotta előnyökkel. Tehát még egyszer: netbanking ügyében elég jól állnak hazánk takarékszövetkezetei.
Amit sajnos hiába kerestünk a legtöbb takarékszövetkezet honlapján, az a tartalmak idegennyelvű elérhetősége volt. Az ötven feldolgozott honlapból összesen egy volt elérhető angol nyelven. Terts András egyetért azzal, hogy nem mindegyik takarék rendelkezik idegen nyelvű honlappal, de azt mondja, hogy sok helyen ez nem is merül fel igényként. Főleg azoknál a takarékszövetkezeteknél jellemző, ahol a működési területükön, ügyfeleiken belül nagyobb idegen ajkú kisebbség (pl. sváb lakosság) található. A versenyképesség növelése érdekében azonban valamennyi ügyfél, így a nem magyar ajkúak számára is elérhetővé kell tenni a szolgáltatásokat, ezért a honlapok német, angol nyelvű elérhetőségeinek terjedése várható – ígéri.
Nézzünk meg két honlapot közelebbről is! A Takarékpont hálózat egységes honlapot fejleszt tagjainak, mint például a Szigetvári Takaréknak is. Az ergonómikus honlaptervezésnél fontos szempont, hogy az oldal látogatója tisztában legyen azzal, hogy kinek-minek a honlapjára érkezett, azonnal hozzákezdhessen a böngészéshez, és ne rabolják az idejét intrókkal, megnézendő reklámokkal, lassan betöltődő navigációs elemekkel. Az olvasást, böngészést megkönnyítendő a honlap színei, betűtípusa és elrendezése megkönnyíti a monitoron olvasást. Ezeknek a feltételeknek a Szigetvári Takarék honlapja eleget is tesz, még a kötelező reklám sem zavarja meg a látogatót, hiszen színeiben illeszkedik a honlap színstruktúrájába.
A Savaria Takarékszövetkezet esetében egy kicsit más a helyzet. Ha böngészni szeretnénk az oldalt, először meg kell birkóznunk a bal oldalon egymás alatt elhelyezkedő hosszú menüsorral, de a fontosabb menüpontokból a jobb oldalra is jutott néhány. A takarékszövetkezet elérhetőségeit sem egy helyen találjuk, a középen elhelyezkedő szöveges blokk pedig tipográfiailag valamint helyesírás tekintetében is hagy kivetnivalót maga után.
Ha már internet, akkor átböngésztük a közösségi médiát is takarékszövetkezetek után kutatva. A Facebook a legtöbb felhasználóval rendelkező közösségi hálózat a világon, ma már több mint 4 millió magyar Facebookozót tartunk számon (ez a teljes lakosság kb. 44%-a). A Facebookot ma már sokan használják szolgáltatásaik népszerűsítésére – nem utolsósorban azért, mert segítségével igen jól lehet célozni: a vállalkozó szellemű takarékszövetkezet üzeneteit a legmegfelelőbb célcsoport számára tudja hatékonyan eljuttatni. Például, ha egy siklósi takarékszövetkezet új termékével elsősorban állatorvosokat, állatpatikákat és kutyakozmetikákat kíván megcélozni, akkor promóciós célú üzeneteit terjesztheti csak siklósi, felső- és középfokú végzettséggel rendelkező nők körében, akik érdeklődési körébe tartoznak a kisállatok. Ehhez a meglehetősen hasznos eszközhöz alig néhány dolgot kell kidolgozni: egy kellemes, dinamikus oldalt, időnként érdekes és izgalmas tartalmat. Kutatásaink szerint azonban a takarékszövetkezetek még nem nagyon fedezték fel maguknak a közösségi médiát.
Mindent összevetve, ebből a rövid áttekintésből kirajzolódik, hogy milyen hátrányosságokat kellene behozniuk a takarékszövetkezeteknek ahhoz, hogy webes jelenlétükből ki tudják hozni a minimumot. Azt, hogy ez milyen fontos szempont a piacszerzésben, talán nem is szükséges tovább boncolgatni.
Felhasznált források
A netbanking nem olyan jó, mint a cikk sugallja. Én céges ügyfélként az Euro-eBank nevű rendszerüket vagyok kénytelen használni. Van összehasonlítási alapom országos pénzintézet e-banking felületével, hát ég és föld. Nagyon fapados, nehezen kezelhető, ami pedig szörnyű, hogy egyszerű külföldi utalás esetén (még ha magyar valutás számlára is utalnék) nem lehet online utalni, hanem el kell mennem az egyik kirendeltségbe, ahol egy papírlapot kell kitöltenem. Úgyhogy netbankban van egy úgy öt-hat éves lemaradás.