Példát mutat a romáknak a közszolgálati média
A közszolgálati médiának feladata, hogy hiteles, pontos képet nyújtson a hazai romákról: nem csak romáknak szóló műsoraival, a magyarországi romák megszólaltatásával, a követhető életutak, illetve követésre méltó önkormányzati és civil példák bemutatásával kíván hozzájárulni a közös gondolkodáshoz.
A magyar közszolgálati rádió romáknak szóló műsorairól és a hazai roma újságírók helyzetéről is tájékozódhattak az Európai Unió, valamint az European Broadcasting Union (EBU) regionális konferenciájának résztvevői. A héten, a koszovói Pristinában zajlott eseményt A közszolgálati média és a roma közösség címmel rendezték, csatlakozva az április 8-ai nemzetközi roma naphoz. Jelen voltak a roma szervezetek, a nemzeti műsorszolgáltatók, valamint a nemzetközi szervezetek képviselői, köztük az Európa Tanács, az EBESZ és a Délkelet-Európai Média Szervezet (SEEMO) képviselői. A konferencia szervezőinek szándéka, hogy elősegítsék a műsorcserét a rádió- és tévécsatornák között.
Tanja Fajan, az Európai Parlament tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában 10-12 millió roma él, ezért nem mindegy, hogy mi jelenik meg róluk a médiában. Mentor Shala, a házigazda koszovói televízió igazgatója szerint azért is nehéz bemutatni a romákat, mert nagyon heterogén közösség. Az rendezvényen Pásztor Zoltán, a Kossuth Rádió intendánsa elmondta: a közszolgálati médiának feladata, hogy hiteles, pontos képet nyújtson a hazai romákról. Az intendáns beszélt a közszolgálati rádióadók romáknak szóló műsorairól, a roma újságírók helyzetéről is. Elmondta, hogy a rádió nem csak romáknak szóló műsoraival, a magyarországi romák megszólaltatásával, a követhető életutak, illetve követésre méltó önkormányzati és civil példák bemutatásával kíván hozzájárulni a közös gondolkodáshoz. A közösség kultúrájának, nyelvének megőrzése is lehet közszolgálati misszió.
Példaként hozta fel a Magyar Rádió nemzetiségi csatornáján hallható Három szólamra című magazinműsort, amelynek címe a cigányság által használt alapvetően három anyanyelvére utal. A műsor az anyanyelv ápolásán és az identitástudat erősítésén túl folyamatosan tudósítani kíván a romákat érintő valamennyi sorskérdés alakulásáról, támogatja a kulturális és gazdasági kezdeményezéseket, a hagyományőrzést és hagyományteremtést.
Pásztor Zoltán arról is beszélt, hogy kevés roma újságíró dolgozik a közszolgálati rádióban, a közmédia számára az egyik fontos cél tehát a képzésük, és a tehetségkutatás, valamint az is, hogy ők vezessék a cigányműsorokat, hiteles, ha ők tolmácsolják a közösségről szóló híradásokat. A közrádió a csatornáin a jelenleg is készülő roma műsorokon túl, azzal is kifejezte a Magyar Rádió az elkötelezettségét és szerepvállalását, hogy a 2012 decembere óta hallható zenei csatornájának a Dankó nevet adta – mondta.