Önkéntesnek lenni egészséges!
Az önkéntesség jó hatással lehet az egészségünkre – derült ki egy hatalmas adatbázis vizsgálatából az exeteri orvosi egyetemen.
Az önkéntességnek egészségjavító, így életmeghosszabbító hatása van – derül ki egy a BMC Public Health című online tudományos lapban publikált tanulmányból. A kutatás több különböző kísérlet és longitudinális vizsgálat eredményeit összesítette. A vizsgálatból úgy tűnik, hogy az önkéntes munkát rendszeresen vállalók között 20 százalékkal kisebb a halandóság az önkéntességet nem végzőkhöz képest. Ezzel együtt az önkéntesek kisebb arányban depressziósak, elégedettebbek az életükkel, általánosságban jobb a közérzetük. Persze ezeket a feltevéseket még további vizsgálatokban kell majd igazolni.
Világszerte eltérő a felnőtt lakosságban az önkéntesek aránya az összlakossághoz képest; Európában 22,5 százalék, Ausztráliában 36 százalék, az Egyesült Államokban 27 százalék körül van az arányuk. Az önkénteseknek általában altruista motivációik vannak a tevékenységek vállalásakor: szeretnének „visszaadni valamit a közösségnek” mindabból, amit kaptak, támogatni akarnak egy jó ügyet jótékonykodással stb. Ugyanakkor az önkéntesség munkatapasztalatnak sem utolsó: egy ilyen helyzetben az ember olyan területen is kipróbálhatja magát, amely nem tartozik kifejezetten a munkaprofiljába. Az önkéntesség hatásai azonban mindezeken a célokon is tovább nyúlnak.
Korábbi vizsgálatok már előre jelezték, hogy az önkéntesség hosszabb élethez, jobb életminőséghez, kisebb stressz-szinthez vezet. Ezek a kutatások azonban nem számadatok elemzésén, hanem narratív interjúkban szerzett tapasztalatokon alapultak. A mostani vizsgálatban 40 korábbi tanulmány adatit összesítették és hasonlították össze, amelyek 9 kísérleten és 16 longitudinális vizsgálaton alapultak. Ilyen átfogó, adatelemzésen és meta-elemzésen alapuló vizsgálat tehát még nem készült korábban a témában.
Az ugyan egyelőre nem világos, hogy az önkénteskedés pozitív egészségügyi hatásainak mi lehet az oka. Néhányan azt feltételezik, hogy egyszerűen arról van szó, hogy aki önténteskedik, több időt tölt házon kívül, a szabadban. A mentálhigiénével való összefüggés magyarázata azonban ennél valószínűleg bonyolultabb. Ugyanis annak ellenére, hogy az emberek általában altruista motivációkkal kezdenek önkénteskedni, de ha nem érzik azt, hogy valamit vissza is kapnak, akkor az életminőségük javulása igencsak korlátozott lehet. Ha pedig valaki túl sok önkéntes munkát végez, az akár teherré is válhat, ami problémákat okozhat a mindennapi életvezetésben. Az önkéntesség pozitív egészségügyi hatásainak jobb megértéséhez tehát további vizsgálatokra lesz szükség.
Forrás
@GBR: Hogy a francba lehet "önkéntes munkának" kitenni a csoportot? Ha a kísérletvezető válogatja ki, hogy ki menjen dolgozni és ki a kontroll, akkor a munka nem önkéntes. Ha önkéntes a munka, akkor meg nincs kontrollja a kísérletvezetőnek azon, hogy kik lesznek önkéntesek és kik a kontroll csoport, tehát elképzelhető, hogy eleve a egészségesebbek hajlamosabbak önkénteskedni.
Nem biztos hogy hulyeseg ez a vizsgalat. Termeszetesen nem ismerem a modzsertanukat, a vizsgalatot csak e cikkbol ismerem, ezert nem allitom, hogy nem hulyeseg, de nem biztos, hogy az. Eloszor is fontos tudnunk, hogy felmeresrol vagy kiserletrol van szo. A cikk emliti, hogy kiserlet. Azt is emliti, hogy longitudinalis, vagyis kohorsz vizsgalatrol van szo, megpedig prospektiv kohorsz vizsgalatrol. A kohorsz vizsgalat is lehet ugyan retrospektiv, de ez esetben nem kiserlet, a cikk viszont emliti, hogy az. Tehat ez egy prospektiv kohorsz vizsgalat. Ez azt jelenti, hogy a kiserlet elejen meghataroznak egy csoportot, majd egy reszuket kiteszik egy bizonyos tenyezonek (ez estben az onkentes munka vallalasa a "tenyezo"), a masik reszet nem ( ez a kontrol). Ezutan mindket csoportot kovetik, - egy ilyen tenyezo esten termeszetesen evekig, akar evtizedekig -, majd ezutan a vizsgalni kivant kovetkezmeny incidenciajat osszehasonlitjak a ket csoportban. Kovetelmeny meg termeszetesen, hogy kontrollalt randomizalt kiserlet, crt legyen. Ha a kiserlet igy tortent, akkor a kapott eredmeny lehet ertelmezheto. Persze ha egy keresztmetszeti, cross-sectional vizsgalatrol lenne szo, akkor tenyleg nem lehetne komolyan venni, es minden megjegyzessel egyetertenek!
Brit tudósok (már megint) feltalálták a kereket. Igaz, hogy fordítva, de legalább becsülnétek, itt kutatnak nektek, hogy lehessenek ilyen fasza kis cikkek, ti meg fennakadtok holmi elemi logikai buktatókon, és ok-okozati felcserélésen. Olyanok vagytok ám!
Egyetértek az előttem szólókkal.
Aki beteg, depis, stb. az általában azzal van elfoglalva, hogy a maga problémáival, nyavalyáival megküzdjön, nem megy el önkénteskedni.
Ennyi erővel azt is kimutathatnák, hogy az orvoshoz járás rontja az egészséget, hiszen akik rendszeresen orvoshoz járnak, azok között sokkal több a beteg, mint akik évente max egyszer keresik fel az orvosukat. Pedig a kapcsolat nyilvánvalóan fordított, épp azért járnak el az orvoshoz qa páciensek, mert betegek. Ha nem azok, akkor meg nem mennek orvoshoz (hanem esetleg önkénteskedni mennek).
Én is úgy gondolom, hogy itt az ok-okozat talán fordított: az megy önkéntesnek, aki jó egészségi állapotnak örvend, nem depressziós stb. Nem értem a "többet van szabad levegőn" felvetést sem, többeket ismerek, akik önkéntes munkában könyvelnek...
Szerintem nem az önkéntesség pozitív egészségügyi hatásairól van szó, hanem arról, hogy az ilyen emberekből lesznek inkább az önkéntesek. És ebben több logika van, mint fordítva.