Megszűnhet a Csodaceruza?
Nyílt levélben fordult Sándor Csilla főszerkesztő a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat szerkesztősége nevében a kormányhoz azt kifogásolva, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Folyóirat-kiadási Kollégiumának döntése alapján idén egyetlen gyerekeknek szóló folyóirat sem kapott kiemelt támogatást.
A levelet az NKA kollégiumához, Áder János köztársasági elnökhöz, az Emberi Erőforrások Minisztériumának és Balog Zoltán miniszternek, L. Simon László államtitkárnak, Hoffmann Rózsa államtitkárnak, Soltész Miklós államtitkárnak, illetve az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának is eljuttatták.
A dokumentum szerint az NKA kollégiuma nem tartotta támogatásra méltónak a Csodaceruza folyóiratot „ezzel mintegy ellehetetlenítve a szerkesztőség munkáját”. A levélben a főszerkesztő felhívja a figyelmet, hogy az egykori gyerekirodalmi lapok közül ma már csak a Csodaceruza és a Szitakötő jelenik meg. „A Csodaceruza jelenleg az egyedüli olyan lap, amely az 5-10 éves korosztálynak elkötelezetten és vállaltan a minőségi gyermekirodalom közvetítésével foglalkozik. Egyedüliként ad hírt nyomtatott orgánumban a szakma nemzetközi és hazai eseményeiről, a kortárs gyermekirodalom hazai és nemzetközi történéseiről” – írja Sándor Csilla hozzátéve, hogy a lap – más kulturális folyóiratokhoz hasonlóan – csak állami támogatás segítségével tud működni.
A levélben a szerkesztőség kifogásolja az NKA-hoz pályázókat terhelő magas nevezési díjakat, valamint hogy sikertelen pályázat esetén nincs fellebbezési lehetőség. „Tarthatatlan, hogy a gyermekirodalmi folyóiratok hátrányt szenvednek a felnőtteknek szóló kulturális folyóiratokkal szemben, évről évre szembetűnő ez a hátrányos megkülönböztetés” – áll a dokumentumban, amely felhívja a figyelmet a gyermekkönyv-illusztrátorok és a gyermekkönyvírók fórumainak csökkenésére és a díjazásuk elégtelenségére is.
Sándor Csilla szerint a giccses és az értéktelen kiadványok elképesztő mennyiségben árasztják el a könyvpiacot, az értékes művek kiszorulnak, a szakmai műhelyek tönkremennek. „Sajnálatos, hogy a Nemzeti Kulturális Alap középtávú stratégiájában nem is szerepel a gyermek kifejezés” – írja a főszerkesztő, kiemelve, hogy míg az olvasásnépszerűsítés egyetlen fóruma az iskola, a kormányzat nem ragad meg minden lehetőséget arra, hogy a pedagógusok olvasásnépszerűsítő tevékenységét megkönnyebbítse – például irodalmi gyerekújság fenntartásával, előfizetésével.
NKA: A Csodaceruza nem számolt el a támogatással
Nem teljesítette elszámolási kötelezettségét a korábban a Csodaceruza támogatására pályázó cég, ezért utasította el a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a folyóirat 2013-2015. évi kiadására benyújtott pályázatot is – reagált az NKA Igazgatósága a korábban Csodaceruza szerkesztősége által közzétett nyílt levélre. „A Csodaceruza című folyóirat 2013-2015. évi kiadására a Nemzeti Kulturális Alap Folyóirat-kiadás Kollégiumához a Sándor Csilla tulajdonában lévő, általa képviselt Magyar Gyermekirodalmi Intézet Kft. nyújtott be pályázatot, összesen 48 millió forintértékben. A Kollégium vezetőjét az NKA Igazgatósága azonban a döntés előtt arról tájékoztatta, hogy a Csodaceruza című folyóirat kiadását korábban végző, ugyancsak Sándor Csilla tulajdonában lévő és általa képviselt Csodaceruza Bt. a neki korábban megítélt 2.670.000 forint támogatással sem szakmailag, sem pénzügyileg nem számolt el, és az időközben ellene indult csődeljárás során sem teljesítette kötelezettségeit” – olvasható az NKA Igazgatóságának keddi közleményében, amely leszögezi: a szervezet fontosnak tartja, hogy a minőségi gyermekirodalom a lehető legtöbb csatornán keresztül jusson el azokhoz, akik a jövő olvasói, könyvvásárlói és irodalombarátai lehetnek. A dokumentum kitér arra is, hogy Csodaceruza Bt. által korábban pályázatban vállalt lapból hat helyett csak négy szám jelent meg, négy könyv kiadása pedig meghiúsult, miközben az ezekhez igényelt támogatást a cégnek átutalták, amit azonban Sándor Csilla cége az NKA-nak nem fizetett vissza. A közlemény rámutat, hogy bár a mostani pályázat mögött álló cég megváltozott, de az új cég egyértelműen ahhoz a személyhez köthető, aki elszámolási kötelezettségét nem teljesítette, ezért az NKA Igazgatósága akkor sem köthet szerződést, ha a kollégium a pályázatot támogatandónak minősíti. „Az NKA-val szemben jogos elvárás, hogy a rendelkezésre álló pénzt körültekintően, arra érdemeseknek, a törvényi előírásokat magukra nézve is kötelezőnek érző pályázóknak ítélje oda. Ez alól az sem mentesít, ha valaki a közvéleményhez fordulva azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a gyermekirodalom jövője forog kockán, miközben vállalásait nem teljesíti” – írta a szervezet igazgatósága.