Nyelvszámlálás
A népszámlálási kérdőív több nyelvre vonatkozó kérdést is tartalmaz. A válaszlehetőségek azonban korlátozottak, ami megkérdőjelezi, hogy sikerül-e egyáltalán valós adatokat gyűjteni. Más esetekben az abszurd válaszlehetőségek arra csábíthatják a tréfásabb kedvű kitöltőket, hogy megtévesztő válaszokat adjanak akkor is, ha egyébként ilyesmi eszükbe sem jutott volna.
A népszámlálás 21. kérdése a nyelvtudásra vonatkozik. Megjelölhető, hogy a válaszadó beszél-e magyarul, illetve megjelölhető további három nyelv. Nem világos, hogy a megjelölhető nyelvek számát miért korlátozzák háromban. Mivel a háromnál több idegen nyelvet beszélők nem sorolhatnak fel minden nyelvet, amelyen beszélnek, a statisztikák óhatatlanul hibásak lesznek: egyfelől nem számolható ki, hogy átlagosan hány nyelvet beszél egy magyar állampolgár, másfelől az sem, hogy egy-egy nyelvet hányan beszélnek. Arról nem is szólva, hogy a több nyelven is beszélő állampolgárok kedvét ez a korlátozás el is veheti a kitöltéstől, melynek következtében az adott kérdésre egyáltalán nem válaszolnak.
A cikkben többször említjük, hogy mi mindent nem tudunk. Természetesen a választ igyekeztünk fellelni, méghozzá a lehető legtermészetesebb módon: elektronikus levélben felkerestük Virágh Esztert, a népszámlálás szóvivőjét. Szerkesztőségünk egy hét alatt semmilyen választ nem kapott.
Arra, hogy a korlátozás milyen mértékben torzítja az adatokat, abból következtethetnénk, hogy hányan jelöltek meg a népszámláláson három nyelvet. Leginkább köztük lehetnek ugyanis azok, akik egy negyedik vagy ötödik nyelvet is megjelöltek volna. Sajnos azonban nem sikerült kiderítenünk, hogy 2001-ben hány ilyen válasz született. A 2001-es népszálálás (egyébként csigalassúsággal működő) honlapján ugyanis nem sikerült megtalálnunk a vonatkozó adatokat. Még ez sem világos, hogy a népszámlálási adatokat feldolgozó kötetek közül melyik tartalmazza a vonatkozó adatokat.
(Forrás: egy olvasónk)
Ha a kérdőívet az interneten töltjük ki, nem adhatunk meg akármilyen nyelvet, a rendszer csak az általa ismerteket fogadja el. Nem tudjuk, mi van, ha valaki olyan nyelvet beszél, amely nem szerepel a listán – kihez fordulhat ilyenkor? Egyelőre azonban inkább úgy tűnik, inkább a bőség zavara okoz gondokat. Az angol mellett nem csak az amerikai angolt választhatjuk, de az angol (amerikai)-t is (hasonló választás elé vagyunk állítva, ha az angol kanadai, ausztráliai vagy új-zélandi változatát beszéljük, azt azonban nem jelölhetjük meg, hogy a brit, a skót vagy az ír angolt beszéljük – szerepel viszont a taki-taki angol és az angol (taki-taki): ez utóbbi azonban nem az angol egy változata, hanem egy angol alapú kreol nyelv).
A fenti illusztráción azt láthatjuk, hogy milyen lehetőségeket kapunk, ha az oroszt próbáljuk begépelni: a nagyorosz ugyanaz, mint az orosz, általában arra használjuk, hogy megkülönböztessük a kisorosztól (melyet ma már inkább ukránnak nevezünk), illetve a fehérorosztól – ma viszont már ezek egyikét sem nevezzük egyszerűen orosznak! A porosznak azonban semmi köze az oroszhoz, és aligha képzelhető el, hogy valaki beszéli, hiszen legkésőbb a 18. század elején kihalt. Persze lehet, hogy valaki kutatóként – ha nem is beszéli – ismeri, de ilyen alapon fel kellene venni a listába például az óangolt is.
Bár nem nyelvi kérdés, meg kell jegyeznünk, hogy a 38., a vallási közösséghez vagy felekezethez tartozás esetében is csupán az előre megadott válaszok közül lehet választani, így az ember nem vallhatja magát szabadon például pasztafariánusnak.
Hasonló kérdés merül fel a 34.-37. kérdéssel kapcsolatban. Ezek a kérdések a nemzetiségre, az anyanyelvre, illetve a családban, baráti közösségben használható nyelvre vonatkozik. Ezekben az esetekben 18 nyelv, nemzetiség van megjelölve, illetve van egy további szabad választási lehetőség. Ez a lehetőség azonban csak „papíron szabad”, internetes kitöltés esetén ugyanis itt is listához vagyunk kötve. Szabadon megjelölhetjük tehát, hogy családi körben magyarul és horvátul, oroszul és arabul beszélgetünk, de azt már nem, hogy finnül és svédül, mert ezt a két nyelvet csak az egyéb rubrikába írhatnánk be, és oda csak egyet lehet. Az sem elképzelhetetlen, hogy egy azeri férfi Moszkvában tanul, és egy szintén ott tanuló magyar lányt vesz el, majd Magyarországra költöznek – a családban pedig egyaránt beszélnek azeriül, magyarul és oroszul. A népszámlálási kérdőív eleve elképzelhetetlennek tartja, hogy egy kisebb közösségen belül akár három nyelvet is használjanak.
További „érdekessége” a listának, hogy anyanyelvként egy kategóriaként kezeli a romani és a beás nyelvet, holott ezek egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. (Távoli rokonok ugyan, de ez a távolság kb. akkora, mint amekkorát a spanyol és a hindi vagy a francia és az orosz között találunk.) De még ha közeli rokonok lennének, az sem indokolná az összevonást (ahogy a szerb és a horvát is külön választási lehetőségként szerepel). Nem tarthatjuk másnak, mint súlyos hibának, hogy a hazai cigányság két legfontosabb „saját” nyelvének beszélőit a népszámlálási kérdőív eleve összemossa.
Szintén hiba, hogy a 18 kiemelt nyelv a magyar nyelv mellett a hazai nemzetiségek és a legnagyobb bevándorlócsoportok nyelvei, ugyanakkor nem szerepel a felsorolásban egy jelentős hazai kisebbség, a siketek jelnyelve.
Ezek után óhatatlanul felmerül a kérdés: a kérdőív megszerkesztésekor milyen nyelvész szakértőkkel vagy nyelvtudományi műhelyekkel konzultáltak a kérdőív összeállítói? Honnan vették az elektronikus kitöltésnél használt, a válaszadást korlátozó listákat? Milyen nyelvészeti előtanulmányok készültek, és ezek hol férhetők hozzá?
A választ nem tudjuk, csak azt, hogy a hiteles adatokra ismét egy évtizedet kell várnunk.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (32):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Fejes László (nyest.hu): >> Persze az is lehet, hogy a válaszadó egyszerűen cigánynak nevezi a nyelvét – nem tudom, a beások mondanák-e így<<
Készült beás nyelvű kérdőív*, ha a rendes lektori munka el is maradt, így vannak benne magyarul maradt szövegrészletek, mondatok.
A személyi kérdőív első rovata így hangzik: „Neme: cîgan - cîgankă”. Beásul a <cîgan> annyit tesz: ’ember, férfi’. Az etnikai és nyelvi kérdésekben (34–37) <băjás> szerepelt önelnevezésként, mellette pedig a <lăkătár> mint a ’roma; romani’ megfelelője; vagyis beás szempontból a bányászok állnak szemben a lakatosokkal.
* Személyi kérdőív: www.nepszamlalas.hu/files/sharedUploads/Anyagok/2011/08_ho/idegen_ke
Lakáskérdőív:
www.nepszamlalas.hu/files/sharedUploads/Anyagok/2011/08_ho/idegen_ke
A jelbeszéd nem egy korrekt megnevezése a siket jelnyelvnek. Ráadásul nem egy jelnyelv van, tehát a listába bele kellett volna tenni mindenféle jelnyelvet is. Vagy egyáltalán, nem készíteni listákat, és hagyni szabadon válaszolni az embereket.
Én be akartam írni a spanyolt, hogy úgy is beszélek az ismerősökkel, de lebeszéltek róla, meg azt is be akartam írni, hogy angolul nem tudok (pontosabban nem akartam beírni az angolt a nyelvtudáshoz) de arról is lebeszéltek, mert papírom van róla. Na most ebből az a tanulság, hogy ez a kérdőív jelen esetben nem a valós adatokat tartalmazza, márpedig gondolom nagyon sok háztartásnál van úgy, hogy valaki valamilyen okból nem akarja beírni az igazságot. Innentől kezdve pedig nem ér semmit az egész. (Én őszintén válaszoltam volna, ha hagynak...)
Az mindenesetre mulatságos, hogy a családban beszélt nyelv kérdése "szenzitív" kérdés. Azért ezen végre felül kellene emelkedni - mindenkinek.
@lhi: „az egyik nyelve diglossziás” :D
"Egyéb" címszó alatt az internetes kérdőívben nekem háromnál több idegen nyelvet is sikerült bejelölnöm, mert azért a "megérteti magát" tényleg nem egy C2-es nyelvtudást takar.
De mondjuk én mint olyan bilingvis, akinek az egyik nyelve diglossziás, eleve kicsit macerás eset vagyok :-).
Én be tudtam írni a siketek jelnyelvét is, ha jól emlékszem „jelbeszéd”-ként szerepelt a listában.
nem feltétlenül sok a három, a kérdés ui.nem perfekt (vagy legalábbis nyelvvizsgával igazolt) nyelvtudásra vonatkozik, hanem arra, hogy az illető milyen nyelveken tudja megértetni magát, ebbe a konyhanyelv/turistanyelvismeret simán belefér.
@Fejes László (nyest.hu): Igen, ebben igazad van, mert tkp. a romani makronyelv (ahogy pl. a szárd vagy a kecsua is).
@El Mexicano: OK, pontosítok. Úgy nincs értelme a „cigány nyelv”-nek, hogy az a nyelv, amit a cigányok beszélnek. (Azaz úgy, ahogy a kérdőíven szerepel.) Valóban, a romanit szokták egyszerűen cigány nyelvnek nevezni, mert tényleg ez volt a cigányság eredeti nyelve. (Ill. ez az, ami annak a folytatója, de ebbe már nem mennék bele.) Maga a cigányság azonban nagyon sokféleképp beszél. (A romanit cigány nyelvnek hívni picit olyan, mint a hébert zsidó nyelvnek hívni. Csak megszokottabb.)
@Fejes László (nyest.hu): "Annak nincs értelme, hogy cigány nyelv" – Miért ne lenne értelme? Az összes lexikonban, szótárban így szerepel, hogy cigány nyelv, ami a romanit jelenti.
"cigány: az újind nyelvek (→ hindi, →bengáli) közé tartozó, több változatban élő nyelv, azokhoz hasonlóan az óind (szanszkrit) leánynyelvei." (A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, 1999)
"Cigány
Indiát Iránon át az V–VII. században elhagyó, doma vagy domba csoporthoz tartozó néptöredékek nyelve." (A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, Fodor István, Tinta Könykiadó, 2004)
"Cigány–magyar, magyar–cigány szótár (Rostás-Farkas György – Karsai Ervin, Kossuth Kiadó, 1991, 2001)...
@majtos: Annak nincs értelme, hogy cigány nyelv. Ilyen alapon nem kellene külön kérdezni a kínait meg a vietnamit, hanem lehetne egy ázsiai vagy „sárga” nyelv opció is. Az ikszelhető válaszok mellett meg pont azért van a rubrika, hogy fel nem sorolt választ is meg lehessen nevezni. (Sőt, inkább a fordítottja az igaz: az ikszelés van azért, hogy a várhatóan leggyakoribb válaszokat ne kelljen leírni.) Ha pedig valóban irrelevánsnak tartják a különbséget, az egyenesen felháborító.
@mikocami: Érdekes eljárás, hogy ugyanazon kérdőívre mások a válaszlehetőségek, ha interneten, ill. ha papíron töltik ki. Aki interneten tölti ki, az aligha fogja egy negyed óra múlva az egészet félbehagyni azért, mert nem tudja bejegyezni a vallását. Különösen akkor, ha éppen azért töltötte ki interneten, mert nem akarja, h a számlálóbiztos ismerje a választ.
@majtos: Igen, kb. így gondoltam. Már csak azért is, mert bármilyen lexikont, ha megnézel, "cigány nyelv" címszó alatt a romanit tárgyalja, nem a beást vagy egyéb más nyelveket. (Gyakorlati példa az érveimre, hogy pl. a sálgótárjóni nyelvjárásban beszélő magyar cigányra sem mondanád azt, hogy "cigányul beszél", nem? :) A beás és a román viszonya is hasonló.)
Egyébként nem csak a nyelvi vonatkozású kérdésekre adható válasz korlátozott. Talán ez az ilyen típusú kérdőívek sajátja. (P: a fogyatékossági kérdésnél is csak hármat lehet x-elni, pedig lehetek én értelmi fogyatékos autista, aki nagyot hall, és egy baleset miatt mozgássérült. nem beszélve arról, hogy ha súlyos autista vagyok, akkor az utolsó kérdésre - ahol szintén három a megengedett - 7-et is lehetne, de egy jó képességű autista esetén is minimum 4. nem beszélve arról, hogy most minek tekintem: tartós betegségnek, vagy fogyatékosságnak.)
@El Mexicano: értem amit mondasz: a cigány nyelv az, amit a cigány etnikumú emberek az őshazában beszéltek, a cigányok nyelve pedig az amit később vettek át más népektől. Hm?