0:05
Főoldal | Rénhírek
A nyelv mint exportcikk

Nyelvi szuperhős: a koreai ábécé indonéz törzset ment meg

Ha exportról van szó, Dél-Korea főként a high-tech eszközök kapcsán juthat eszünkbe. Most viszont új terméket „dobott piacra” az ország: az ábécéjét. A hangul írásmódot veszi át ugyanis egy kicsiny indonéz törzs, amelynek nyelve írott változat híján a kihalás szélére sodródott.

nyest.hu | 2009. december 29.

Mi kell a sikeres nyelvmentéshez? Először is egy készséges és hozzáértő nyelvmentő csoport, másodsorban pedig egy nyitott és együttműködő közösség. A cia-cia törzs esetében úgy tűnik, mindkettő adott.

Nyelvi szuperhős: a koreai ábécé indonéz törzset ment meg
Nyelvi szuperhős: a koreai ábécé indonéz törzset ment meg
(Forrás: Anna Lagercrantz, sxc.hu)
Az indonéz szigetvilágban mintegy 700 nyelvnek nincs írásos változata, ezért ezek jó része a kihalással küzd. Ezt a veszélyt elkerülendő döntött úgy a Buton szigetén élő cia-cia törzs vezetője, hogy egyszerűen átveszi a hangul ábécét. Szerinte ezek az írásjelek jobban megközelítik a beszélt nyelv lényegét, mint az Indonézia egyéb részein használatos arab betűk – számol be a Los Angeles Times.

A koreai nyelvészek örömmel fogadták a döntést: központot állítottak fel a szigeten, amelyben a cia-cia tanárokat hangulra oktatják, és segítenek dokumentálni a törzs 600 évre visszatekintő történelmét és kultúráját is.

A hangul szerencsés választásnak mondható, hiszen egyesek szerint a világ leglogikusabb ábécéjéről van szó. Talán ezért is van az, hogy a közösség diákjai szédületes sebességgel sajátítják el a kölcsönzött írásmódot: bár a nebulók csupán heti egy órában találkoznak az új jelekkel, 75 százalékuk négy hónap elteltével már folyékonyan ír.

Az elmúlt héten egy kilenctagú cia-cia delegációt is vendégül láttak Szöulban, hogy a törzs tagjai láthassák új ábécéjük szülőföldjét. „Nagyon meg vagyok hatva, hogy itt lehetek” – lelkesedett a küldöttség egy 16 éves középiskolás tagja, aki az újságírók és operatőrök kívánságára még egy hangul nyelven írt utcai plakátot is felolvasott.

Nyitottságból és együttműködésből tehát nincs hiány – egyedül pénzre lenne még szükség a projekt szervezői szerint. A tankönyveket ugyanis nemcsak a gyerekek, de a szüleik is koptatják, így a darabjaira esett könyveket időről időre pótolni kell. A nehézségek ellenére a nyelvmentő csoport kitart, és a későbbiekben további indonéz törzseket is szeretne bevonni a munkába.

Hasonló tartalmak:

legutóbbi hozzászólások listája...
Nyelv és politika; Természettudomány; Nyelvtudomány; Oktatás; LEITERJAKAB
Váltás normál nézetre...