Nyelvi jogokat követelnek a macedóniai albánok
Az albán nyelv szélesebb körű használatának lehetőségét követelik a macedóniai albán pártok.
Az egy évvel ezelőtt a parlamentben elfogadott jogszabályt „megcsonkították” – állítják az albán kisebbség pártjainak képviselői. Szerintük olyan új törvényre lenne szükség, amely lehetővé tenné az albán nyelvnek a macedón melletti párhuzamos használatát.
A tavaly júliusi nyelvtörvény értelmében az albán nemzetiségű parlamenti képviselők az összes parlamenti dokumentumot megkapják az anyanyelvükön. Emellett albánul érintkezhetnek bármely állami intézménnyel az ország bármely részén. A macedón nyelven kívül albánul is kihirdetik az önkormányzati határozatokat, intézkedéseket mindazon településeken, amelyeken az albán kisebbség aránya több mint húsz százalékot tesz ki.
Menduh Thaci, az ellenzéki Albánok Demokratikus Pártja (DPA) elnöke most azt követeli a parlament elnökétől, hogy a helyi határozatok albán nyelvű kihirdetését azokon a településeken is tegyék lehetővé, ahol az albán kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot. A DPA frakciója azzal fenyegetőzik, hogy bojkottálni fogja a parlament munkáját, ha kezdeményezése nem kerül napirendre a házban.
Hivatalos adatok szerint a macedón lakosság mintegy egynegyede albán nemzetiségű. 2001. február és augusztus között albán szeparatisták fegyveres harcot vívtak a macedón kormányerőkkel. A konfliktust a nyugati közvetítéssel létrejött ohridi megállapodás zárta le, amelynek értelmében hivatalossá tették az albán nyelvet azokon a településeken, ahol a lakosságnak legalább a 20 százaléka albán.