Nyelvi jogok a kirgiz-üzbég konfliktus mögött
Az eddig már legalább 114 halottat követelő kirgizisztáni kirgiz-üzbég összecsapások mögött kisebbségi nyelvi kérdés húzódik meg: az ország déli részein élő üzbégek nyelvi jogokat szeretnének maguknak.
A kirgizisztáni zavargások több mint egy hónapja kezdődtek, de az eredetileg a Kurmanek Bakijev elnök vezetése ellen irányuló konfliktus mára már etnikai összecsapássá kezd szélesedni – írja az Eurasianet összefoglalója.
(Forrás: MTI / Igor Kovalenko)
Kirgizisztánban a lakosság nagyjából 15 százaléka üzbég, ám ez a népcsoport semmilyen nyelvi joggal nem rendelkezik, és politikailag is alulreprezentált. Június elsején üzbég nemzetiségi vezetők írásban tiltakoztak az ellen, hogy a Bakijev elűzetése utáni új alkotmányjavaslat sem említi az üzbég nyelvet.
Az üzbégek főleg Kirgizisztán déli részein laknak, de a helyi politikában semmilyen szerepet nem kapnak. A konfliktust egyes megfigyelők már most „második Koszovó” néven emlegetik. Noha a kirgiz és az üzbég nép és nyelv egymás rokona, a két nyelv kölcsönösen nem érthető.
A legújabb jelentések szerint legalább 114 halottja van a mostani összecsapásoknak, bár egyes orosz nyelvű hírszerzések 500 halottat is emlegetnek. További 80 ezren kerestek eddig menedéket a szomszédos Üzbegisztánban.