Nyelvi ellentétek miatt mondott le a belga kormány
Foggal-körömmel védekeznek a flamandok a francia nyelv térhódítása ellen: szerintük Flandriában csak flamand pártokra lehet szavazni.
Csütörtökön kénytelen volt lemondani az Yves Leterme flamand kereszténydemokrata miniszterelnök által vezetett belga kormány, miután a holland nyelvű flamandok és a francia ajkú vallonok nem tudtak egymással megegyezni a Brüsszelt és környékét átfogó választókerület (BHV) nyelvi határok mentén történő kettéválasztásában. A flamand liberálisok ezért felmondták az ötpárti koalíciót.
(Forrás: Plebelic/sxc.hu)
II. Albert király egyelőre nem fogadta el Leterme lemondását, és konzultációkat kezdett az ország vezető politikusaival a helyzet megoldásának lehetőségeiről. Az uralkodó fontos célnak tekinti az előre hozott választások elkerülését, hiszen Belgium július elején fél évre átveszi az EU soros elnöki tisztét, és ebben az időszakban működőképes kormányzatra van szüksége az országnak.
A „viszály almája”, vagyis BHV választókerület ügyében a flamandok azt követelték: a nyelvi határok mentén vágják ketté a kerületet, és így biztosítsák, hogy a kétnyelvű Brüsszel körüli Flandriában csak flamand pártokra lehessen szavazni – történetesen a főváros határain kívüli agglomerációban élő „szórványvallonoknak” is. II. Albert király Jean-Luc Dehaene volt miniszterelnököt bízta meg azzal, hogy megoldást találjon. Dehaene hétfőn este előterjesztette javaslatait a pártoknak, de ezeket a vallonok nem fogadták el. A flamand liberálisok türelme csütörtökön elfogyott, és bejelentették, hogy kilépnek a kormányból.
Most azonban De Croo úgy nyilatkozott, hogy jövő csütörtökig még lehetne próbálkozni a megegyezéssel, a Dehaene által felvázolt kompromisszumos megoldás keretein belül.
Leterme, aki pártját a 2007 júniusi választásokon győzelemre vezette, még ugyanabban az évben kénytelen volt feladni kormányalakítási próbálkozásait, mert nem tudta megállapodásra bírni a nagyobb tartományi önállóságra törekvő, holland nyelvű flamandokat és a franciaajkú vallonokat az államreform ügyében. Akkor az uralkodó Guy Verhofstadt flamand liberális politikust - a korábbi miniszterelnököt – bízta meg a kormány ideiglenes vezetésével, aki annyit tudott elérni, hogy lehűtötte az izzó kedélyeket, és szőnyeg alá söpörte a flamand-vallon ellentéteket.
Ezután Leterme rövid időre elfoglalhatta a kormányfői posztot, de onnan még 2008-ban távoznia kellett a csődbe került Fortis bankháznak a BNP Paribas francia nagybank javára történt átjátszása nyomán, illetve a bíróság befolyásolási kísérlete miatt. Utóda Herman Van Rompuy lett, akit azonban tavaly decemberben megválasztottak az Európai Tanács elnökévé. Ekkor Leterme visszaült a miniszterelnöki székbe, ahonnan most a BHV-ügy miatt kell távoznia.